Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-06 / 10. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre : 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. E(tyes szám ára fiO kr. Wlassies javaslata. »Patentalis időket ólünk« sóhajtott föl a buda­pesti presbyterium egyik buzgó s egyháza jö­vőjével törődő tagja, midőn a Wlassics-fóle kon­grua-javaslat szóba került. Mennyiben van igaza, nem kutatom, de az bizonyos, hogy az állam azért a néhány ezer frtért, a melyet adni fog, mélyen nyul belé a protestánsok autonómiájába. Azok, kik azt hitték, hogy a kormány az 1848: XX. t.-cikkben foglalt kötelezettségének komo­lyan eleget akar tenni, erősen csalódtak; sőt a javaslat, mely az idézett törvény rendelkezése ellenére az érdekelt hitfelekezetek meghallgatása nélkül készült, hosszú időre el fogja odázni a gyökeres javítást. A 800 frtos fizetés ma is kevés és csaknem bizonyos, hogy a közgazdasági fej­lődés irányát, az ellenállhatatlanul szaporodó igényeket tekintve, a közel jövőben még inkább elégtelennek fog mutatkozni. Milyen helyzetet fog teremteni az egyházi adózás tekintetében, nem fog-e ösztönzésül szolgálni bizonyos esetek­ben arra, hogy a hívek önkéntes szolgáltatásai­kat apaszszák, annak megítélését a dolgok ezen részében járatosabb férfiak ítéletére bízom. Annyi bizonyos, hogy ha a t. kormánynak ezen javaslatából szabad következtetést vonni arra, hogy milyen súlyt fektet az egyes felekezetek működésére — ez nem lesz hizelgő a felekeze­tekre nézve. Kerekszám 832 ezer forint kell a 600 frtig; 1577 ezer frt a 800 frtig való ki­egészítéshez. Sokak szemében ezek az összegek imponálhatnak, ha azonban mélyebben nézünk a dolgokba, más eredményre kell jutnunk. A fenti összegből az ev. ref. egyház részére 210, illetőleg 438 ezer frt, az ág. hitvallásúak részére pedig csak 24, illetőleg 71 ezer frt van előirá­nyozva, tehát összesen kereken 234, illetőleg 509 ezer frt. A miniszter javaslatának megokolásában azt mondja, hogy óhajtotta volna »a lelkészeket fontos hivatásukhoz mérten jóval nagyobb mérvű jöve­delmi kiegészítésben részesíteni, de (ezt jegyez­zük meg jól) a pénzügyi helyzet megfontolása attól visszatartottam. Jó akarata bizony nem lehetett igen erős. Elfeledi, ah nem:óvakodik megmondani, miért? Hiszen azt állítják, hogy nincsen deficit, a fölösleg milliókra rug, a helyzet tehát nem rosz. Annyi bizonyos, hogy telik olyan luxus­kiadásokra, a minőket nem enged meg magának a nagy Nómetorszfág vagy a gazdag Anglia. Egy fél millió segítség a három ós fél millió protestánsnak, notabene kilenc óv múlva, milyen alamizsna akkor, midőn az állami költségvetés a f. évre a következő tóteleket mutatja: Színművészeti kiadások 418 ezer frt. Gö­döllői uradalom ós lótenyésztés 5556 ezer frt. Művészeti iskolák 300 ezer frt. Állandó ország­ház 840 ezer frt. Vannak millióink a párisi kiállításra, száz­ezreink fölösleges hajózási vállalatokra, színészek penziójára. Csinálnak szépművészeti múzeumot nem kevesebb mint 3'2 millió "frtért, de arra, hogy a protestáns papok annyi jövedelmet kap­janak, mint egy miniszteri segédfogalmazó, arra nincs pénz. Ettől a minisztert visszatartja a »pónz­ügyi helyzet«. Vájjon az az egykor büszke, függetlenségét mindenek fölött nagyra tartó magyar protestáns egyház elfogadhatja-e a neki nyújtott alamizsnát, főleg ha figyelembe veszi azt, hogy több jó aka­rat mellett a kormánynak nagyon is módjában lett volna méltányosabban járni el? Részünkről abban a hitben vagyunk, hogy nem, és eszünkbe jutnak Patay Istvánnak ama szavai, hogy »mi az államtól legnagyobb kegye­lemnek veszszük, ha bennünket ignorál ós hogy szívesen maradunk szegények, csakhogy a lelki dolgokban Istentől függjünk«. Eszünkbe jutnak Tisza Kálmánnak, pályája kezdetén mondott azon büszke szavai, hogy »a magyar protestáns egyház a kegyelmet igénybe nem veheti, mert a kegye­ld

Next

/
Thumbnails
Contents