Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-06 / 10. szám
EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Kálvin-tér 7. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre : 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. E(tyes szám ára fiO kr. Wlassies javaslata. »Patentalis időket ólünk« sóhajtott föl a budapesti presbyterium egyik buzgó s egyháza jövőjével törődő tagja, midőn a Wlassics-fóle kongrua-javaslat szóba került. Mennyiben van igaza, nem kutatom, de az bizonyos, hogy az állam azért a néhány ezer frtért, a melyet adni fog, mélyen nyul belé a protestánsok autonómiájába. Azok, kik azt hitték, hogy a kormány az 1848: XX. t.-cikkben foglalt kötelezettségének komolyan eleget akar tenni, erősen csalódtak; sőt a javaslat, mely az idézett törvény rendelkezése ellenére az érdekelt hitfelekezetek meghallgatása nélkül készült, hosszú időre el fogja odázni a gyökeres javítást. A 800 frtos fizetés ma is kevés és csaknem bizonyos, hogy a közgazdasági fejlődés irányát, az ellenállhatatlanul szaporodó igényeket tekintve, a közel jövőben még inkább elégtelennek fog mutatkozni. Milyen helyzetet fog teremteni az egyházi adózás tekintetében, nem fog-e ösztönzésül szolgálni bizonyos esetekben arra, hogy a hívek önkéntes szolgáltatásaikat apaszszák, annak megítélését a dolgok ezen részében járatosabb férfiak ítéletére bízom. Annyi bizonyos, hogy ha a t. kormánynak ezen javaslatából szabad következtetést vonni arra, hogy milyen súlyt fektet az egyes felekezetek működésére — ez nem lesz hizelgő a felekezetekre nézve. Kerekszám 832 ezer forint kell a 600 frtig; 1577 ezer frt a 800 frtig való kiegészítéshez. Sokak szemében ezek az összegek imponálhatnak, ha azonban mélyebben nézünk a dolgokba, más eredményre kell jutnunk. A fenti összegből az ev. ref. egyház részére 210, illetőleg 438 ezer frt, az ág. hitvallásúak részére pedig csak 24, illetőleg 71 ezer frt van előirányozva, tehát összesen kereken 234, illetőleg 509 ezer frt. A miniszter javaslatának megokolásában azt mondja, hogy óhajtotta volna »a lelkészeket fontos hivatásukhoz mérten jóval nagyobb mérvű jövedelmi kiegészítésben részesíteni, de (ezt jegyezzük meg jól) a pénzügyi helyzet megfontolása attól visszatartottam. Jó akarata bizony nem lehetett igen erős. Elfeledi, ah nem:óvakodik megmondani, miért? Hiszen azt állítják, hogy nincsen deficit, a fölösleg milliókra rug, a helyzet tehát nem rosz. Annyi bizonyos, hogy telik olyan luxuskiadásokra, a minőket nem enged meg magának a nagy Nómetorszfág vagy a gazdag Anglia. Egy fél millió segítség a három ós fél millió protestánsnak, notabene kilenc óv múlva, milyen alamizsna akkor, midőn az állami költségvetés a f. évre a következő tóteleket mutatja: Színművészeti kiadások 418 ezer frt. Gödöllői uradalom ós lótenyésztés 5556 ezer frt. Művészeti iskolák 300 ezer frt. Állandó országház 840 ezer frt. Vannak millióink a párisi kiállításra, százezreink fölösleges hajózási vállalatokra, színészek penziójára. Csinálnak szépművészeti múzeumot nem kevesebb mint 3'2 millió "frtért, de arra, hogy a protestáns papok annyi jövedelmet kapjanak, mint egy miniszteri segédfogalmazó, arra nincs pénz. Ettől a minisztert visszatartja a »pónzügyi helyzet«. Vájjon az az egykor büszke, függetlenségét mindenek fölött nagyra tartó magyar protestáns egyház elfogadhatja-e a neki nyújtott alamizsnát, főleg ha figyelembe veszi azt, hogy több jó akarat mellett a kormánynak nagyon is módjában lett volna méltányosabban járni el? Részünkről abban a hitben vagyunk, hogy nem, és eszünkbe jutnak Patay Istvánnak ama szavai, hogy »mi az államtól legnagyobb kegyelemnek veszszük, ha bennünket ignorál ós hogy szívesen maradunk szegények, csakhogy a lelki dolgokban Istentől függjünk«. Eszünkbe jutnak Tisza Kálmánnak, pályája kezdetén mondott azon büszke szavai, hogy »a magyar protestáns egyház a kegyelmet igénybe nem veheti, mert a kegyeld