Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

árvasegély 18 éves korig adatik, a szülőtlen árvák azonban ezentúl is élvezhetik a segélyt, ha azt az árva lelki vagy testi nyomorúsága indokolja, vagy ha tanulói pályán halad s tanulmányainak befejezése azt kívánatossá teszi. Ez utóbbi esetben kiváló szorgalom, jó erkölcs és kitűnő tehetség a segélyzés feltétele. A nyugdíjintézet felállításával ez egyházmegye eddigi özvegy árva intézete megszűnik ugyan, de mindama kötelezettségeket, melyeknek teljesítése az özvegy-árva intézet feladata volt, a nyugdíjintézet vállalja magára s ugyancsak a nyugdíjintézet fizeti a tagok helyett az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézetbe a belépési és az évi tagdíj járulékokat. ISKOLA. A népiskolai tanterv revíziója. Az országos közoktatási tanács állandó bizottsága a középiskolai tantervek revízióját csaknem teljesen bevégezvén, február 8-án Beöthy Zsolt. dr. elnöklése alatt s a kultuszminisztertől a tanácshoz kirendelt tisztviselők részvételével megkezdte a népiskolai tanterv revízióját. Az újjászervezett közoktatásügyi tanács életbeléptetése alkalmával a kultuszminiszter egyik legsürgősebb feladatául tűzte ki az állami bizottságnak az osztatlan elemi népiskola tantervének elkészítését. Ez a feladat azonban nem oldható meg helyesen az osztott népiskola tantervének pontos megállapítása nélkül. Ennélfogva az állandó bizottság mindenekelőtt ezt a tantervet vette revizió alá, s az e végből kiküldött szakbizottság munkálata, a mely az említett ülésen a tárgyalás alapjául szolgált, több tekintetben jelentékeny változtatásokat tett a mai tanterven (különösen a beszéd- és értelemgyakorlatok, a magyar nyelv, a számtan, a természetrajz és ének tantervét illetőleg) s az egészet pontosabban és részletesebben szövegezte. Az állandó bizottság általánosságban elfogadta a tárgyalás alapjául a szakbizottságijavaslatot s módosításait elvi szempontból helyeselte; magának a tantervnek részletes tárgyalásával azonban csak legközelebbi ülésein foglalkozik, a melyeket gyorsegymásutánban fog megtartani. A nem magyarországi tanári, tanító és kisdedóvó oklevelek honosítása tárgyában a vállá?- és közoktatásügyi miniszter 4435/1897. elnöki szám alatt rendeletet bocsátott ki. E szerint honosíthatok a külföldön szerzett közép-, felsőleány , polgári-, nép-, kereskedelmiiskolai, ipari-, művészeti-és emberbaráti-intézeti tanári és tanítói oklevelek. Magyarországra nézve külföldnek tekintetik Horvátország is. A honosítás feltétele legelső sorban, a nem magyar honpolgárokra nézve a honpolgárság megszerzése, azután pedig a kiegészítő (pótló) vizsgálat valamely magyarországi illetékes vizsgáló-bizottság előtt. A kiegésztő vagy pótló vizsgálatnak ki kell terjednie a magyar nyelvre és irodalomra, a magyar nyelvnek szóban és Írásban bírására, a magyar történelemre, alkotmánytanra és földrajzra. Ha a hazai képesítéshez érettségi vizsgálat kell s ezzel az oklevelét honosítani akaró nem bírna, akkor előbb az érettségi bizonyítványt kell megszereznie. Ha a hazai és a külföldi képesítés közt még egyéb különbségek is volnának, azok hiányát is pótolni kell. Ha a kiegészítő vizsgálaton az illető elbukik, annak ismétlése csak a hazai képesítési szabályzat szerint engedhető meg. Az oklevél honosításáért a vallás és közoktatásügyi miniszterhez kell folyamodni. A képesítő vizsgálat díja, az elemi iskolákra nézve 10 frt, más iskolákra nézve pedig a rendes díj. A sárospataki ev. ref. főiskola theologiai akadémiájának f. é. második félévi tanrendje a következő: Vargha Lajos előadja: 1. A keresztyén egyház történelmét (a reformáció előtt, folytatva), hetenként négy órán. 2. A magyar prot. egyház történelmét (folytatva) hetenként két órán. P. Nagy Gusztáv előadja: 1. Az új-szövetségi irodalom történetét (folytatva) hétenkint négy órán. 2. A bibliai vallástant (folytatva), hetenként négy órán. 3. A vallás tudományok rendszerét (folytatva), hetenként két órán. Radácsi György, ez évi akadémiai és közigazgató előadja: 1. Az ó-szövetségből a Dániel-féle müvet (folytatva, fordítva és magyarázva), hetenként három órán. 2. Az új-szövetségből -az Apokalypsist (folytatva, fordítva és magyarázva), hetenként három órán. 3. Az ó-szövetségi kánon történetét (Isagogika, folytatva), hetenként három órán. 4. Ó-szövetségi szemináriumot tart hetenként egy órán. Dr. Tüdős István, ez idei szakelnök, előadja: 1. A ker. erkölcstant (elvi rész), heti három órán. 2. A ker. dogmatikát (folytatva), heti két órán. 3. A ker. dogmák történetét (folytatva), heti két órán. 4. A vallásbölcsészetet (folytatva), heti három órán. 5. Dogmatikai szemináriumot tart heti egy órán. Nóvák Lajos előadja: 1. A liturgikát és katekhetikát, hetenként három órán. 2. Az egyházjogot (folytatva), - hetenként három órán. 3. Gyakorlati theol. szemináriumot tart hetenként két órán. Debreczen városa hazafias feladatának tekintvén a közművelődési intézményeket pártolni, az ottani kiegészítendő róm. kath. piarista gimnáziumra 100 ezer forintos alapítványt tett olymódon, hogy 60 ezer frtot készpénzben, 40 ezret pedig épületanyagokban fog átadni. E nagylelkű alapítványáról az alapítólevelet közelébb állította ki Debreczen s ebben kikötötte, hogy az iskola gazdasági és tanügyi vezetésére alakítandó főgimn. bizottságban jogosítva lesz a hozzájárulás arányában küldötteket rendelni és hogy ha a kegyes tanítórend idővel világi tanerőknek adná át a tanítást, az esetben a tanárok kinevezése esetében a jelölés, választás esetén a választás jogát a főgimn. bizottságba rendelt küldöttei által gyakorolhassa. — A közoktatásügyi miniszter elvi szempontból különösen tiltakozott az ellen, hogy a város tanügyi tekintetben is befolyást gyakoroljon az intézetre. A város legközelebbi közgyűlésén hosszas vita után csakugyan ehhezképest módosította az oklevél szövegét. A nagy kálvinista városban úgy az alapítványt, mint a miniszter tiltakozására az oklevél szövegének módosítását sokféleképen kommentálják. (J)