Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-13 / 7. szám

EGYESÜLET. A hajdú-böszörményi jótékonysági temetkezési egylet 1897. évi számadásának kivonatát vettük, melynek főtételei a következők. Bevétele volt az egyesüsületnek a lefolyt évben 20,689 forint 12 kr.; kiadása: 17.275 frt 23 kr. Pénztár-maradvány 3413 frt 89 kr. Az egylet, vagyona 6312 frt 36 kr. E vagyonból 1. az alaptőkére visszatartatik 1684 frt; 2. a hajdú-böszörményi hat oszt. gimnáziumnak nyolc osztályúvá fejlesztése alapjára elhelyeztetik 1157 frt 09 kr.; 3. a magyar közművelődési egyesületek részére 251 frt 41 kr.; 4. a hajdúböszörményi népiskolák szegény tanulóinak vizsgái jutalmul 92 frt 56 kr.; 5. a hajdú-böszörményi gimnáziumba járó szegénysorsú tanulóknak 92 frt 56 kr.; 6. az iparos iskola szorgalmas növendékeinek ösztöndíjul 92 frt 56 kr. ; 7. az önhibájukon kívül nyomorba jutott városi szegényeknek 185 frt 17 kr.; 8. egy polgári vagy felsőleányiskola alapjára elhelyeztetik 462 frt 83 kr ; 9. á tartalék tőke gyarapítására fordíttatik 2314 frt 18 kr. KÜLÖNFÉLÉK. A lelkészi javadalmak kiegészítésére vonatkozó s jelen számunkban egész terjedelmében közöli törvényjavaslatra e helyen is különösen felhívjuk lelkészeink és világiaink figyelmét. A javaslat nemcsak anyagi kérdéseinkben, de autonomikus szempontbői is oly fontos, hogy nagyon megérdemli a felette való komoly gondolkozást és eszmecserét. E megbeszélés előtt készségesen megnyitjuk lapunk hasábjait s kérjük is úgy lelkésztársainkat, mint világi férfiainkat is, hogy nézeteiket és bírálataikat lapunkhoz beküldeni szíveskedjenek. * A római katholikus lelkészek kongruája. A nem róm. katholikus lelkészek fizetését szabályozó törvényjavaslat beterjesztése után, a mint a napilapokból olvassuk, nemsokára sorra kerül a róm. katholikus lelkészek kongruája is. Erről Timon Ákos dr., a ki az előbbi javaslatnak is megalkotója, a Jogász-Egyesület gyűlésén azt mondotta, hogy előmunkálatait legközelebb befejezik és törvényjavaslatba foglalják. * A nazarénusok, kik vallásos felfogásukból kifolyólag még a haza védelmére sem akarnak fegyvert fogni s kikkel e miatt igen sok baj van a katonaságnál, a mint olvassuk, most kérvényt adtak be a honvédelmi miniszterhez, a melyben a következőket kérik: 1. Mentsék föl a nazarénusokat a fegyver használatától. 2. Töröljék el a katonaságnál azt a szokást, hogy az imára való vezényléskor a legénység letérdepelni tartozik. 3. Mentsék föl a nazarénusokat a katonai eskü kötelezettségétől. 4. Ne kényszerítsék őket, hogy a többi felekezetbeli katonával együtt templomba járjanak. — Hasonló tartalmú kérvényt fognak benyújtani a hadügyminiszterhez is. * Petőfi ünnep. A »Petőfi Társaság* a magyar szabadságharc ötvenéves jubileuma alkalmából már régebben készül, hogy e nagy korszak legnagyobb eszme hősének a nemzeti költészet, a sajf

ószabadság legfénylőbb nevű bajnokának, Petőfi Sándornak emlékét méltó díszszel megülje, épen március 15 én. E nap volt az. melyen Petőfi és lelkes társai a nemzet kívánalmait magában foglaló 12 pontot és a »Talpra magyar«-t a szabaddá tett sajtón censura nélkül kinyomatták. Az irodalom és nyomdászat ezen szoros kapcsának történelmi emlékéül a Petőfi Társaság összeköttetésbe lépett a nyomdászfőnökök egyesületével, hogy a nagy napot méltó módon együttesen üljék meg, országos irodalmi ünnepély rendezésével. Az előkészítő bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy az ünnepélyt a fővárosi Vigadó nagytermében tartják meg március 15-ének délelőttjén, a nap emlékéhez méltó programmal, melyet Jókai Mór hosszabb felolvasása fog be vezetni. A Petőfi ünnepet díszebéd követi ugyancsak a Vigadó termeiben. Magának a nagyszabású ünnepélynek rendezésében a Petőfi Társaságon kivül részt vesz a Feszty-féle ünnepélyrendező bizottság, valamint az egyetemi ifjúság is. * A csurgói főiskola a f. év szeptember havában fogja megünnepelni százados fennállását, mely alkalommal a dunántúli kerület is Csurgón tartja közgyűlését. * Az Erdélyi Prot. Közlöny, a mint azt szer kesztője Szász Gerő úr f. é. 4-ik számában kijelentette, megszűnt. A megszűnés oka az, hogy az erdélyi egyházker. igazgató-tanácsa, a mult év végén hozott határozatával elvonta a laptól a hivatalos jelleget s egy másik hivatalos lapot indított meg. A határozathoz, miután a dolog teljesen az erdélyi egyházkerület belügye volt, nem akartunk hozzászólani s most sem teszszük azt, de nem mulaszthatjuk el, hogy sajnálatunkat ne • fejezzük ki a felett, hogy abba a harcban, melynek a maga szellemi és erkölcsi mivoltánál fogva oly tisztának s minden haragtól és gyűlölködéstől mentnek kellett volna maradnia, a magyar prot. egyházi élet egy oly hosszú pályát megfutott és tiszteletreméltó organumának kellett elbuknia, mint a milyen volt az Erdélyi Prot. Közlöny, egész a legutóbbi időkig. Bukása szolgáljon okulásunkra mindnyájunknak s intsen mérsékletre, egymás megbecsülésére, a mik nélkül a jelenvaló élet nagy harcát megharcolni soha képesek nem leszünk. * A keresztrefeszités egykorú képe. A vatikáni régiséggyüjtemény igazgatója, Marucclii professzor, Rómában, a Mons Palatinalison végzett ásatások alkalmával rábukkant egy sgraífito-festmény maradványaira, a mely festmény Krisztus keresztrefeszítését ábrázolja. Marucclii egészen komolyan azt állítja, hogy ezt a festményt közvetlenül a Megváltó halála után készítette olyan művész, a ki alkalmasint jelen volt a keresztrefeszítésnél. Az alakok magassága tizenöt centiméter s minden katona mellett ott van neve is. Egy másik képtöredék Pontius Pilátust ábrázolja, egy harmadikon meg tizenötsoros, eddig ki nem betűzött fölirás van, de a mely kétségen kivül Krisztus tanításáról szól. E hó közepén Marucchi professzor brosúrát ad ki e leletről és a sgraffitót is közli