Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1898 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-13 / 7. szám
a haszonbérszerződés szerint, vagy utolsó ötévi (1893— 1897) jövedelem átlagát igazoló közhatósági okirat alapján. 4. A hívek állal közvetetlenül vagy a hitközségtől, valamint a kegyúrtól pénzben, terményekben, kézi- vagy igásmunkában évenkint visszatérőleg teljesített szolgálta tásokból befolyó jövedelem. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékét, a helyi viszonyoknak megfelelően, az utolsó öt évi (1893—1897) átlag szerint, a felekezeti hatóságok meghallgatása után a közhatósági közegek állapítják meg és az ilyképen megállapított jövedelem egyhatod (Y6 ) része behajtási költség címén levonandó. Ezen rendelkezés az első rendezés alkalmával anynyiban mellőzhető, a mennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a törvény hatályba lépte előtt, a felekezeti hatóságok jóváhagyása mellett beszolgáltatott értékbecslési adatokat elfogadhatóknak találja. A terménybeli és munkabeli szolgáltatások pénzértékének megállapítása mindenkor csak tíz évre szól, ennek elmultával újabb megállapítás eszközlendő. 5. Az avatási és temetkezési stóla-díjakból, valamint egyáltalán az egyházi cselekvényekért, a jogszokás alapján követelhető díjakból (pl. házszentelési koledából) befolyó jövedelem, melyet az egyházi hatóság, az utolsó öt évi (1893—1897.) átlag szerint állapít meg és igazol. Az esketési stóladíjak fölszámítás tárgyát nem képezhetik. 6. A misestipendiumok, istentiszteleti cselekvények végzése céljából telt és egyéb alapítványok kamatjövedelme. A jövőben ezen jövedelem csak akkor lesz beszámítható, ha a beszámítást az alapítólevél nem tilalmazza. 7. A politikai község (város) házipénztárából, az egyházmegyei vagy bármely más közalapból kongrua-kiegészítés. állandó segítség, lótartás vagy bármely más címen húzott jövedelem. 8. Helybeli templomvagyon (fabrica) jövedelmi többlete, a mennyiben az a fönnálló szabályok szerint a lelkész javadalmazására fordítható. 11. Levonható kiadások: 1. A lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterhek, továbbávizszabályozási költségek, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetések. 2. A lelkészi jövedelmet bizonyos kötelezettség címén terhelő fizetések, úgymint a segédlelkész (segédlelkészek) ellátása, az ingatlanokra fölvett kölcsönök törlesztése, a lótartási átalány és a fuvarköltség. A segédlelkész tartásáért személyenkint 250 forintnál több föl nem számítható; lótartási átalány és fuvarköltség címén 200 forintnál több le nem vonható. 3. Ama mise- és istentiszteleti alapítványok jövedelme, a mely misék és istentiszteleti cselekmények elvégzését a lelkész másoknak átengedni kénytelen. Az elvégezhető misék és egyéb istentiszteleti cselekmények számát az egyházmegyei főhatóság (püspök) igazolja és állapítja meg. Ellenben nem vonhatók le a személyi ellátás (háztartás) körébe tartozó, úgyszintén a földbirtok kezelésével járó, valamint a lelkészségi épületek jókarban tartásából eredő kiadások. 12. §. A jövedelmek és kiadások bevallásának és igazolásának módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a felekezeti hatóságok meghallgatásával, rendeleti úton állapítja meg. 13. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll a vallásfelekezetek által közölt adatok helyességéről a közigazgatási közegek útján is meggyőződést szerezni. Ha a fölül vizsgálat során, vagy később az tűnnék ki, hogy a lelkész jövedelmet tudva elhallgatott, vagy valamely nem létező kiadást tudva hamisan vallott be, az ilyen lelkész, míg azon lelkészi állásban marad, melyben a hamis bevallást tette, a jövedelmi kiegészítésben való igényt elveszti. Ha a bevallás helyességéért felelős más hatósági személyek tudva hamis bizonylatot állítanak ki, az állami kincstár részére okozott kár magasságának megfelelő pénzbirsággal sujtandók. A büntetés kimondása a vallás- és közoktatásügyi minisztert illeti, de a büntetéssel sújtott lelkész vagy más felelős hatósági személy, az értesítéstől számított 30 (harminc) nap alatt, a közigazgatási bíróság előtt panaszjoggal élhet. 14. A kiegészítés végett bejelentett lelkészi állás jövedelme, jelen törvény hatályba lépése után, a vallásfelekezet részéről a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulása nélkül többé le nem szállítható, és minden növekedése a vallás- és közoktatásügyi miniszternek három hónap alatt bejelentendő. A mennyiben a jövedelmi növekedés akár a hitközségnek, akár egyeseknek önkénytes tehervállalásából, akár újonnan keletkező alapítványokból ered, az állam által nyújtott jövedelmi kiegészítés nem csökkenthető. A jövedelmi növekedés eltitkolása, a lelkészre nézve abban a lelkészi állásban a jövedelmi kiegészítési igény elvesztését vonja maga után. A jövedelmi kiegészítésre való igény elvesztése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz, de a büntetéssel sújtott lelkész, az értesítéstől számított 30 (harminc) nap alatt, a közigazgatási bíróság előtt panaszjoggal élhet. 15. §. Ha valamely jövedelmi kiegészítéssel ellátott lelkészi állás jövedelme a felekezeti hatóságoktól és a hitközségtől nem függő körülmények következtében csökken, az illetékes felekezeti hatóság a vallás- és közoktatási minisztertől a jövedelmi kiegészítés fölemelését kérheti. A jövedelmi csökkenés igazolása esetén a kiegészítés fölemelése meg nem tagadható, ha csak a hívek csekély száma a hitközségnek más hitközséghez csatolását (affiliatio) indokolttá nem teszi, mely esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll a felekezeti főhatóságot az illető hitközség önállóságának megszüntetésére fölhívni. A jövedelmi kiegészítés fölemelése esetén a magasabb kiegészítési összeg a jövedelmi csökkenés beálltának időpontjától számítva utalványozandó. 16. §. A 2-ik §-ban említett vallásfelekezetek tartoznak három hó alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a kiegészített jövedelemmel bíró lelkészi álláson előforduló minden személyváltozást bejelenteni. Ha pedig a bejelentés három hónap alatt meg nem történt és az újonnan alkalmazott lelkészek minősítése okmányokkal nem igazoltatik, a 4. §. értelmében magasabb minősítéssel bíró új lelkész nagyobb jövedelmi kiegészítése csak a bejelentés napjától kezdve utalványozható, ellenben, ha kisebb minősítéssel bíró lelkész nyert alkalmazást, a 400 frtot meghaladó jövedelmi kiegészítésre kifizetett összeg a személyváltozás idejétől fogva visszatérítendő. 17. §. A 2-ik §-ban említett lelkészeknek az állam által a lelkészi jövedelem kiegészítésére engedélyezett öszszegek az egyes lelkészi állások és lelkészek fölsorolásával utalványoztatnak ki.