Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-07 / 6. szám

kifejezetten érvényre jusson. 5. A göröpótló tanfolyam egyik ága egyedül és kizárólag a görög irodalmi művek olvastatására terjedjen ki, másik ága a művészettörténetet ölelje fel rajzzal kapcsolatban. — A gyűlést kedélyes közebéd kövétte, melyen a nyíregyháziak, mint a debreceniek vendégei vettek részt. — Viszonzása volt ez a nyíregyházi mult őszi szives vendéglátásnak. Tanárkaraink eme közelebbi, bensőbb érintkezésének mindenesetre örülnünk kell. (J.J GYÁSZ ROVAT. f Nagy Sámuel, jándi (Szatmárm.) evang. reform, lelkész január 30-án elhunyt 70 éves korában. Részt vett, mint főhadnagy a szabadságharcban. Kedvelt és tevékeny férfi volt az egyházi és politikai megyén, egyaránt, amott, mint tanácsbiró, emitt, mint bizottsági tag. Nagy kiterjedésű család gyászolja elhunytát. Temetése e hó 1-én Jánd és vidéke nagy részvéte között történt. (J.) KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Sárkány Sámuel bányakerületi ev. püspök, pilisi lelkész, e hó 10-én tölti be lelkészkedése 50 éves jubileumát. Hívei s egyházkerülete papjai nagy ovatiora készülnek népszerű főpapjuk tiszteletére. — J)r. Klamarik János kultuszminiszteri tanácsos, február 1-én vált meg hivatalától, mely alkalomból fényes kitüntetésben részesítette a király: a címzetes államtitkárságot adományozta neki. Sokáig és egészségben viselje! — A budapesti ev. ref. főgimnáziumhoz a Szádeczky Gyula eltávozása által megüresedett természetrajzi tanszékre óradíjas tanárul Jáger József kecskeméti volt helyettes tanárt állította be az iskolai elöljáróság. — A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület három hivatalára beadott szavazatokat, mint a Sp. Lk írja, január 22-én bontotta fel az erre kiküldött bizottság. Egyházkerületi világi főjegyző 206 szavazattal a Szalay Lászlóra esett 109 szavazattal szemben Dókus Ernő országgyűlési képviselő lett. Világi másod-aljegyzőségre új szavazás tűzetett ki április lö-ére, Finkey József dr. (122), Finkey Ferenc dr. (58), Dohozy István és Molnár Gyula dr. (22—22 szavazat) között. Egyházi másodaljegyzőségre Nóvák Lajos 98, dr. Tüdős István 52, Révész Kálmán 46, Vattay László 40, Komjáthy Gábor 31 szavazatot kaptak. A három első között új szavazás rendeltetett el, miután azonban visszalépések történtek, t. i. N. L. és R. K. nem óhajtanak a szűkebb szavazásban részt venni, a szavazás módja felett esetleg a kerületi gyűlés fog határozni. * A »Hazánk« támadásait cáfoló jelentését a budapesti egyháztanácsnak a jelen számra, sajnos, későn kapván, közlését a jövő hétre kellett halasztanunk. * Socialista földmivesek kongresszusa volt a hét folyamán Rudapesten. Sokan vettek részt benne s még többen rokonszenveznek a folyton erősbödő mozgalommal. A mezei munkás nép nyomasztó helyzetét tárta fel a kongresszus, de e mellett fenyegetődzött és izgatott is. Az uralkodó osztályok megdőléséről beszéltek; a titkos szervezés elvét mondták ki; ^a kabátos emberek ellen érzett mérhetetlen gyűlöletet hangoztatták; az aratás idejére általános sztrájk kimondását helyezték kilósba; se mellett egyes szónokaik megtagadták a hazát, melynek földje után élnek; megtagadták a család fogalmát, melyet a magyar nép eddig nagyra tartott; megtagadták a keresztyénséget, sőt elnökök a megnyitás alkalmával »a mindenség ősokát* hívta segítségül tanácskozásaikra. — Vallásosság és erkölcsiség őrállói, lelkipásztorok és tanítók, nem látjátok a boszus egeknek ostorait nyomorult hazánkon ? * A társadalom bűne. Három gyermek állt minap a komáromi törvényszék előtt. Kettő közülök apját soha sem ismerte, anyjukról pedig azt sem tudják merre van. Szegény cselédleányok a kik közül a legidősebb tizenöt éves, a legifjabb tizenhárom. Lopásból élt mind a három hónapok óta. Esztergomban, a hol laktak, megdézsmálták az üzletek kirakatát, a falusiak zsebét, s a lopott pénzen kenyeret meg pálinkát vettek. Retöréses lopást is követtek el s a végtárgyaláson, mikor a törvényszéki elnök kérdezte, hogy miért tették ezt, csak annyit hozhattak fel mentségül, hogy be voltak rúgva a pálinkától. A kir. ügyész indítványozta, hogy a gyermekeket husz éves korukig javítóintézetbe kell adni, mihez a felek védője is hozzájárult, de nagyon helyesen jegyezte meg, hogy az elhagyott, apátlan, anyátlan gyermekek bűnéért nem őket kell felelőssé tenni, hanem a társadalmat és az államot, mely az ily elhagyott teremtésekről nem gondoskodik. A törvényszék is magáévá tette az ügyész és a védő érvelését és ítéletében kimondotta, hogy a gyermekek huszadik életkoruk befejezéséig javítóintézetben maradnak. Reh sok ilyen erkölcsileg elzüllött gyermek nevekedik a mai elkeresztyénteledett társadalomban! * Tolstoj gróf excommunicatiója. A pétervári szent synodus Tolstoj grófot, az európai hírű írót és társadalom-reformátort kiközösítette. Tette pedig ezi azért, mert a jasznaja poljánai remete eretnektanokat hirdetett legutóbbi könyveiben. A synodus főprokurátora, a híres Pobjedonoszcev, három metropolitából, négy érsekből és öt püspökből albizottságot alakított, a melyet azzal bízott meg, hogy olvassa el a nagy író legújabb munkáit s vizsgálja meg őket egyházi szempontból. A bizottság jelentése alapján mondotta ki a synodus a kiközösítést. Tolstoj maga semmibe se veszi az excommunicatiót, de a családja aggódik érette, mert attól tart, hogy a kiközösített grófot megfosztják polgári jogaitól és kolostorba internálják. S Oroszországban ez nem is olyan lehetetlen, mint a milyennek első pillanatra látszik. * Sajtóhiba-igazítás. Lapunk f. é. 5-ik számában »Középoktatásunk árnyoldalai* című cikk első szakaszában »legtöbb« hírű helyett legjobb hírű, a 2-ik hasáb közepén »értóknemű« helyett éteknemű, a 69. lapon balfelől, alul »nyelvtanítók< helyett nyelvtanárok, jobbról, alul »szírfényűek« helyett zsírfényüek, »hiányában« helyett irányában olvasandó. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.