Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-07 / 6. szám

hitközségi tagokat, hogy munkájában támogassák. Kassay József kir. pénzügyigazgató az egyházközségi tagok nevé­ben üdvözölte a beiktatott felügyelőt, mire a közgyűlés véget ért. —n—ez. A hittérítés compromittálása lenne az a szeren­csétlen ötlet, melyet Ferenczy Gyula »Karácsonyi myste­riumok* című cikkében (Debr. Prot Lap 2-ik sz.) a gör. kath. magyar liturgia kérdésének kapcsán felvet. A hit­térítés új evangeliuma így szól: »A mitől eddig vallásos és szabadelvű felfogásunk miatt írtóztunk: próbáljuk meg mi is a hittérítést, de nem a haldoklók, hanem az élők közül. Nem magunkért — eddig sem volt kenyerünk er­kölcsileg és anyagilag bukott emberek és haldoklóknak átvásárlása — hanem a hazáért. Menjünk el azoknak az anyanyelvük és az édes magyar nyelv meggyalázása miatt kesergő magyar görög katholikusokn ik hajlékába, világo­sítsuk fel őket a sérelemről és gyalázatról, mely rajtok és a magyarság ügyén esett. Világosítsuk fel arról, hogy Róma nem vallás, hanem csak egy önző érdeket hajhászó rész­vénytársaság, mely a nemzetek és a szivek érdekeit az idvesség ürügye alatt galádul kizsákmányolja. Menjünk és hirdessük nekik a magyarságot megváltás evangéliumát«. — Szomorú tünete a magyar református keresztyénség­nek, hogy egyik komoly lapja míg a krisztusi értelemben vett missziót és belmissziot »vallásos (?) és szabadelvű felfogásból* perhorrescálja: addig az ilyen mellékérdekért űzendő hittérítést ajánlani tudja! ISKOLA. Budapesti reform, főgimnáziumunk ifjúsága Bélteki Lajos tanár és Justh János elnöklete alatt folyó évi január 3-án az intézet dísztermében az ifjúsági segély­enylet javára hangversenyt rendezett, mely úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben szépen sikerült. A nagyszámú és előkelő közönség örömmel szemlélte, és lelkesen megtap­solta a közreműködő ifjak sikerült játékát. Volt komoly és [víg szavalat, zongora- és cimbalom-sóló, hegedűjáték zongorakísérettel, melodrámai előadás stb. A hangverseny 287 frt 30 kr. jövedelméből 221 frt maradt a segély­egyesületnek. A felülfizetéseket jövőre közöljük. A menza akademika megnyitása. A budapesti tudomány- és műegyetemi tanulók »diákasztal«-a tágas csinos helyiségben f. hó 3-an hosszas vajúdás után meg­nyílt. A három étteremben negyven asztalt terítettek 200 személy részére. Az előszobában kell megváltani az étje­gyeket. Az első napon annyian jelentkeztek ebédre, hogy az egész étrendet kétszer kellett végigfőzni, mert 150 em­ber helyett 300-an étkeztek ma. A menü állott kétféle levesből, vesepecsenye vagv töltött káposztából és fánkból. A diákasztal abonnensei arcképekkel ellátott igazolványt kapnak. Ebéd és vacsora ára havonként 16 frt; a szegény diákok teljesen ingyenesek s vannak olyanok is, kik csak az ebédet kapják ingyen. — Áldásos intézmény, régen szervezni kellett volna. A fővárosi méreg drága világban szegény ember nem is gondolhat arra, hogy fiait tanít­tathassa. A mensa akadémika valamit könnyített a sze­génysorsú tanulók helyzetén. Állami és nem-állami tanárok nyugdijügyében a pénzügyi és közoktatásügyi miniszterek egyetéríőleg ki­jelentették, hogy a felekezetek, törvényhatóságok, közsé­gek és társulatok által föntartott iskolák részére szerve­zett nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló igazgatók és tanárok abban az esetben, ha állami szolgálatba lépnek át, az új állásukkal egybekötött díjköteles javadalmazás­nak csupán atna többlete után tartoznak szolgálati díjat fizetni, a mely után a járulékot még nem fizették le a nyugdíj- és gyáminté/:et javára. S viszont, a kik állami alkalmazásból a fönnebb említett tanintézetek valamelyi­kénél nyernek alkalmazást, a nyugdíj- és gyámintézeti járulékot fizetésüknek csak ama része után kötelesek fizetni, a mely előzőleg szolgálati díj alá nem esett. A tanítók nyugdija és a millennium. A képvi­selőház előtt január 30-án egész halmaz kérvénye fordult meg a tanító egyesületeknek, melyek azt kérelmezik, hogy a millenáris esztendő 3—5 évnek számíttassék be a nyug­díjnál. Komlóssy F. majd Polonyi G. melegen szántották a tanítók indokolt kérését, mire Wlassics miniszter hasonló értelemben nyilatkozott. A kormány mindent elkövet a tanítók sorsának a javítására, s a mostani kivánság elől sem zárkózik el. De mivel a kérés a nyugdíjtörvény mathematikai alapját megbontaná, figyelembe vételét nem most, hanem akkorra ígéri a miniszter, mikor a nyugdíj­törvény nemsokára úgy is revízió alá kerül. A millen­náris év többszörös beszámítását, valamint a tanulók 15 kros nyugdíj-járulékának megszüntetését a tanítói nyugdíjtör­vény revíziójakor fogja lehetőleg teljesíteni a miniszter. A kérvény ebben az értelemben pártolólag kiadatott a közoktatásügyi miniszternek. A debreceni tanári kör f. évi január 31-én Debre­cenben rendkívül fontos s látogatott gyűlést tartott, melyen a nyíregyházi ág hitv. evangelikus főgimnázium tanári kara testületileg jelent meg. Elnökölt Dóezi Imre s a kör nagyszámú tagjain kívül, mint szintén körtagok, részt vettek a tanácskozásban Jóó István, a tiszántúli ev. ref. középiskolák gimn. felügyelője és Géresi Kálmán tankerü­leti főigazgató A gyűlésnek egyetlen tárgya volt Sinka Sándor debreceni ev. ref. főgimn. tanárnak mély tanulmányra és gazdag tapasztalatra valló felolvasása a napirenden levő tanterv-revízióról. Sinka a revíziót a leghatározottabban ellenzi, de a túlterhelés elkerülése és a nemzeti elem emelése szempontjából több megszívlelendő módosítást ajánl. A magas színvonalú vita során legfőképen az elnök, Dóezi Imre, valamint Joó István, Géresi Kálmán, Po­rubszky Pál (Nyíregyháza) és Kardos Albert szólottak a nagyfontosságú kérdéshez mindannyian konservativ szel­lemben a középiskolai tantervnek lényegében leendő fen­tartása mellett. A kör mégis az előadó határozati javas­latai alapján a következő tantervi változtatásokat óhajtja: 1. A magyar nyelv és irodalmi anyag, a mennyire a mai szervezetben lehet, oly helyzetbe hozandó, hogy alapul szolgáljon a többi nyelvek tanításának. 2. A gimnázium I-ső osztályában csak Magyarország és Ausztria föld­rajza taníttassék, II. osztályban az ó-világ III. osztály­ban az új-világ földrajza. 3. Az iralomtörténet tanítása a Vll. osztályra is kiterjesztessék, evégből a IV. osztály­ban a stilisztika, V.-ben rhetorika és szer kesztéstan. Vl.-ban a poétika vetessék föl. 4. A nemzeti szellem minden téren az utasításokban, tankönyvekben mindenütt

Next

/
Thumbnails
Contents