Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

és az ev. ref. lelkészi kar között, utóbbi a szegények lelki gondozásától vonakodott. Most azonban Kiss Áron püspök és gr. Degenfeld József főgondnok kezdeményezésére e fenforgó nézetkülönbség eloszlatiatott s így november hó 28-án a szegények ismét hallhatták az Isten igéjét és magukhoz vehették az úri szent vacsorát. Az isteni tiszteletet és communiót Bélteki Lajos s.-lelkész végezte. Ez ünnepélyes alkalomra Roncsik Lajos városi kulturtanácsnok és Márk Endre egyházker. ügyész, s szegényházi felügyelőbizottsági tag is megjelentek a város közvetlen közelében fekvő szegényházban és a Lázárokkal együtt fölvették az úrvacsorát. íme ez is egyik neme a belmiszsziónak, s legszebb benne a buzgó világiak közremunkálása. (J.) * Amerikai ref. egyházaink köréből. Csánfordi Ferenc munkácsi volt segédlelkész november 6-án érkezett meg, s 12-én iktattatott be hivatalába, a trentoni egyház^ lelkipásztorságába Kalassay Sándor bridgeporti lelkész' által nagy egyházi közönség jelenlétében. Isten áldása kisérje szent munkájában! Pályázat. A tiszántúli ev. reform, egyházkerület népiskolai' tanügyi bizottsága pályázatot hirdet a Il-ik, IlI-ik és IV-ik elemi osztályok olvasókönyveire. Ez olvasókönyvek szerkesztésénél és elbírálásánál a következő elvek tartandók szem előtt: Az olvasókönyv oly taneszköz, mely az olvasási készség és ügyesség elsajátításán kívül a növendékek ismeretkörének szélesbítésére, az értelmi erő fejlesztésére a kedély és ízlés nemesítésére, az akaratnak a jó erkölcsökben való erősbödésére szolgáltat gazdag és változatos anyagot; továbbá az olvasókönyv a nyelvképzésnek is legtermészetesebb és legbiztosabb eszköze lévén: nyelvtani oktatásnak kezdete és végpontja; végre az olvasókönyvben foglalt olvasmányok a népiskolai fogalmazványok különböző nemeire alakot és anyagot szolgáltatnak. Ez általánosan megjelölt célokhoz képest az olvasókönyvek szerkesztésének kellékei ezek: 1. Az olvasókönyvekbe oly olvasmányok veendők fel, melyek a növendékek értelmi és nyelvi képességén s természetesen fejlődött kedélyvilágán felül nem állanak, annálfogva általuk érthetők és élvezhetők. 2. Az olvasmányok fokozatos sorrendben úgy legyenek szerkesztve, hogy általuk a növendékek ismeretei is fokozatosan bővüljenek, értelmök erősbödjék s nyelvképességök párhuzamos fejlődést nyerjen. Különösen a nyelvképzésre vonatkozólag megkívántatik, hogy ezen olvasókönyvek a külön nyelvtani gyakorlókönyv használatát feleslegessé tegyék. E célra közben-közben oly olvasmányok iktatandók az olvasókönyvbe, melyek tekintettel a tantervben megállapított nyelvtani tananyag menetére, az egyes nyelvtani ismeretek módszeres kifejtésére alkalmas anyagot, illetőleg támpontokat nyújtsanak. 3. Az egészséges nyelvérzék fejlesztése az olvasókönyvek egyik elsőrendű feladata lévén, azok nyelvezetét igazi magyarosság hassa át a maga nemes egyszerűségében, erőteljességében és kedvességében. Evégett az olvasmányok nagyobb része elsőrangú prózaíróink és költőink munkáiból vétessék, vagy azok mintájára szerkesztessék. 4. Ev. reform, hitfelekezeti érdekeinkre, a mennyire lehetséges, tekintettel legyen az olvasókönyvnek szerkesztője s felekezetünk szelleme hassa át műveit. 5. Az általános vallásos erkölcsi olvasmányok közé jó magaviseletre és illemre oktató s buzdító olvasmányokat is iktasson. 6. A reális tartalmú olvasmányok összeállításánál tekintettel legyen olyanok felvételére is, melyek hasznos •CTet- és egészségi szabályok elsajátítására és terjesztésére alkalmasak. Szerkezetökre az olvasmányok kétfélék legyenek, u. m. prózák és versek. Ez utóbbiaknak mind alakra, mind tartalomra nézve szépeknek, remek müveknek kell, lenniök. Ügy számra mint terjedelemre nézve azonban *íf .prózai művek legyenek előnyben. Oly olvasmányok \£álfesztassanak, illetőleg készíttessenek, melyek a magyar gyermeket a magyar föld és történelem, a magyar népélet és szokások ismeretébe mindinkább bevezetik s ez alapon a haza szeretetét erősítik; de felvehetők oly természetrajzi, földrajzi, történelmi, hely, vagy tájrajzi s másféle reális tartalmú olvasmányok is, melyek a gyermekek ismeretkörét részint újabb adatokkal öregbítik, részint a már szerzett ismeretek világosabbá tételére szolgálnak . .. Ugy a költemények, mint a prózai olvasmányok nyelvezete népies, egyszerű legyen, kerülve azonban minden póriasságot és felesleges szószaporítást. A második osztály olvasókönyvének öt, a harmadiké nyolc, a negyediké 10 nyomott ív ciceróval számítva, a kézikönyvek megállapított alakjában. (Az 5-ik és 6-ik osztályok olvasókönyveinek előállításáról a tanügyi bizottság később fog intézkedni.) Az elfogadott könyvek az egyházkerület tulajdonaivá lesznek s a szerzők a megállapított terjedelemig, az első kiadáskor nyomott ívenként 50 frtjával jutalmaztatnak. A második és következő kiadások alkalmával minden könyv után külön-külön 120 frt díjban részesül a szerző, tekintet nélkül a kiadás példányszámaira, mind addig, míg a kiadásoknál szükséges korrekturát és a tanügyi bizottság által kivánt javításokat maga végzi, illetőleg elvégezheti. Nem záratnak ki a pályázatból-a már nyomtatásban megjelent olvasókönyvek sem. Ezekre nézve a pályázat nyilt, míg a nyomtatásban meg nem jelent müvekre zárt. Felhivatnak tehát a pályázni akarók, hogy kinyomatott müveiket, vagy ha kéziratban lévő munkákkal pályáznak, e kéziratokat, tisztán leírva, bekötve, lapszámozva s névrejtő levéllel ellátva az egyházkerületi népisk. tanügyi biz. elnökéhez, Hódmezővásárhelyre az 1897. évi december hó 31. napjáig küldjék be. Kovács Lajos, Szabó János, a bizottság jegyzője. esperes, az egyházkei-, népisk. tanügyi bizottság elnöke. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.