Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

IRODALOM. ** Gedenkblátter zur Erinnerung der am 4. október 1896. anJásslich der Hundertjáhrigen Kircbenweihe begangenen Jubelfeier der Iglóer ev. Kirchengemeinde August. Conf. — Igló, 1897. a »Tát.ra« nyomda nyomása. 179 lap, ára ? .. . — Díszes kiállítású, szép kötésű s érdekes tartalmú könyv, melyben a nagymultú iglói luth. egyház megújított templomának felavatásakor elmondott imák és beszédek mellett (a Zelenka püspök felavató imája és beszéde magyar, a könyv többi része német nyelvű) a százados templom újjáépítésének története, a jubileum alkalmából tett adományok (Iglóról 17 és fél ezer, küföldről 1152 frt) kimutatása, továbbá az iglói egyháznak Fábry János lelkész tollából szépen megírt története olvasható. A szép kiállítású könyv nemcsak alkalmi emlék, de egyháztörténeti forrásmű is, tehát irodalmi becscsel biró munka. ** > Adventi, Böjti Imák és Tanítások* cím alatt Sántha Károly és Feyér Gyula ev. lelkészek szerkesztésében alkalmi ima- és beszédgyűjtemény jelenik meg, melyet Herz J. B. brassói könyvnyomdász ad ki. A mű kiadója elnézést kér az előfizetőktől, mivel az adventi l-ső kötet elháríthatlan akadályok miatt a hirdetésnél később, nevezetesen 1—2 hét múlva fog csak megjelenni és utánvétellel megküldetni. A kibocsátott 1500 előfizetési felhívás és ugyanannyi megrendelési levelező-lap a protestáns lelkész urak között csak 100 előfizetőt biztosított, s így a kiadó tulajdonos alig mert a mű kiadásának neki fogni. Most azonban elhatározta, hogy ha kárral is, az l-ső kötetet kiadja, azonban ha még több előfizető nem jelentkezik, akkor a böjti Il-ik kötet kiadása végkép elmarad. ** A templomi istentisztelet becse. Egyházi beszéd elő- és utóimádsággal, írta s a renovált nagy templomnak 1897. november 14-én történt megnyitása alkalmával elmondta DicsŐfi József, a debreceni theol. akadémián volt ny. r. professzor, most a debreceni ev. ref. egyház egyik lelkipásztora. 16 lap, ára 19 kr. — Gondosan szerkesztett, vallásos építő erővel teljes, igazi > keresztyén tanítás*, mely nem divatos kor-eszméket hirdet, hanem az Isten igéjét hirdeti hittel, meggyőző erővel és választékos szónoki nyelven. Imádságai kegyesek és kenetesek. Igazi építő olvasmány. ** A baracskai ev. ref. egyház története. Kiadja az Egyháztanács. Székesfehérvár, 1897. 21 lap. — A dunamelléki egyházkerület vértesaljai egyházmegyéjébe kebelezett baracskai egyház történetét foglalja magában ez a kis füzet, melyet az egyháztanács megbízásából Biczó Pál pátkai lelkész írt, ki az egyházmegyére vonatkozó adatokaí gyűjtögeti. A füzetből megtudjuk, hogy Baracskán a mult század elején szervezkedett a reform, egyház, de 1738-ban már betiltatott benne a nyilvános istentisztelet, 1752-ben pedig a magános vallás gyakorlat is, mely rövid időre a türelmi rendelet után ismét feltámadt, 1791 óta pedig szervezett anyaegyházként él és működik mai napig. A füzet végén a rövid jelenrajz azt mutatja, hogy a gyülekezet anyagilag erős, de a lelkiekben sok kívánnivalót hagy fenn. ** Ünnepi beszéd a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületi gyámolda félszázados jubileuma alkalmából az egyházkerületi közgyűlésen Pápán 1897. évi augusztus hó 25-én tartott Poszvék Sándor theol. főiskolai igazgató és egyházkerületi főszámvevő. — Lendületes, magasszárnyalású beszéd, mely erőteljes vonásokkal ecseteli a gyámintézet erkölcsi és anyagi jelentőségét, s eddig kifejtett áldásait. Nagy igazsággal mondja egy helyen a beszéd: »Az egyház jó hírneve, méltósága, erkölcsi tekintélye első sorban attól az egyéni kiválóságtól, attól a nemes erkölcsi szellemtől függ, melyet igehirdetői szóban-tettben, hivatalos működésűkben s magánéletükben, külső megjelesükben is, kifejezésre juttatnak*. ** > Az 1848/49-iki Magyar Szabadságharc történeté *-nek Gracza György szerkesztésében most jelent meg a 93-ik füzete, melyben a szerző befejezvén az emigráció működésének leírását, Kossuth végnapjaira tér át. A jövő füzetben immár az életrajzokra kerül a sor, s a nagyszabású munka még az idén befejeztetik. A füzet képei ezek: Garibaldi. Az olaszországi magyar légió zászlószentelése Nápolyban 1860. október 31-én. Magyar garibaldista, Reitter Gyula, Honvéd emlékérem, Görgei Arthur 70 éves korában. A ceglédi százas küldöttség Kossuthnál Baraconeban 1877. január 24-én, Kossuth Lajos dolgozószobája, Kossuth turini lakása, Kossuth temetése Budapesten 1894. április 1-én. A szép könyvet tudvalevőleg Wodianer F. és fiai cég adja ki (Budapest, Andrásy-út 21.), ára füzetenként 30 kr. EGYHÁZ. Templomaink szaporítása. Nagyobb egyházaink lelkészei s presbyteriumai mind jobban kezdik belátni a több templom föltétlen szükségességét, mit e Lap is évek óta sürget. Illetékes emberek hangoztatják most már a gyűléseken, Budapesten egymásután csinálják is. De másfelé is mozgatják a kérdést. Zsigmond Sándor, egyházkerületi főjegyző, s alsószabolcs-hajdúvidéki esperes tavaly egyenesen fölhívta az egyházakat, hogy a hívek lelkiszükségeinek kielégítésére kevés költséggel, de minél több Isten házát emeljenek. Most meg Dicsöft József, debreceni ref. lelkész hirdette a szószékről a megújított nagy templomban tartott első isteni tisztelet alkalmával a következőket: »Aztán — a mit főképen a mai élet szomorú tüneményei kötnek szivünkre — gondoskodjunk szép és nagy városunkban minél több templom építéséről, hozzuk áldozatul két fillérünket és ezreinket, kitől a mint telik, a miképen cselekedtek az ősök. Mert a hol a templomok ritkán állanak, ott sűrűn épülnek ama szomorú hajlékok: a börtönök, a fegyházak, a megháborodott lelkűek, az elmebajosok gyógyintézetei, a melyeknek ajtajai felett én