Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-05 / 49. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Erkel-útra 3. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvlcereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Meg-jeleiiik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre: 9 frt. Egyes szám ára 20 kr. Hit által, ingyen kegyelemből. Felolvastatott az 1897. évi okt. 31-én tartott reformációi emlékünnepen. (Folytatása és vége.) ))A keresztyén ember szabad úr mindenek feletU, állítja fel Luther meglepő merészen a tételt a »Sermon von der Freiheit eines Christenmenschen« (1520) című művében, a melyet annyiszor kiáltottak ki azóta is forradalmi munkának a rosszakarók, holott ez valóságos magna chartája a hit által szabad, de a szeretet által szolgálatra rendelt egyén jogainak és kStrtességeinek. »A keresztyén ember szabad úr mindenek felett!« de »A keresztyén ember készséges szolgája mindeneknek és mindenkinek alattvalója!« »Akár e világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár a következendők, mindenek a tiéitekcc (I. Kor. III: 22.) — idézi Pál apostoltól és magyarázza: »Nem mintha mi testileg volnánk hatalmasok minden dolgok felett, hogy azokat bírhatnánk, vagy használhatnánk, mint az emberek a földön (mert test szerint meg kell halnunk és senki nem kerülheti ki a halált, sőt sok más egyéb dolognak is alá vagyunk vettetve, a mint azt Krisztusnál ós az ő szentjeinél látjuk); hanem ez szellemi uraság, a mely itt uralkodik a testi elnyomatás felett, azaz a lélek szerint minden dolgokban megjobbíthatom helyzetemet, hogy még a halál ós a szenvedések is szolgáljanak nekem és hasznosak legyenek üdvösségemre. Ez egy magas, tiszteletes méltóság és igazi mindenható uraság, szellemi királyság, a melyben nincs olyan jó, vagy rossz, a mely ne szolgálna javamra, ha hiszek, ós semmi egyébre nincs szükségem, mert az ón hitem nekem elég. íme micsoda drága szabadság ez ós milyen ereje a keresztyénnek !cc »Kí képes csak elgondolni is a keresztyén ember dicsőségét és nagyságát? Királyságában minden dolgok felett hatalmas; főpapságában Istent bírja«. »A mint a cselekedetek senkit nem tehetnek jóvá, az embernek előbb jónak kell lennie, mielőtt cselekedhetnék: úgy világos, hogy csak a Krisztus által ingyen kegyelemből nyert hit és az ő igéje teszi az embert jóvá és boldoggá és hogy a keresztyénnek a maga üdvösségéhez nincs semmi szüksége cselekedetekre és parancsolatokra, mert a keresztyén minden külső parancsolattól ós merő szabadságból kényszerítés nélkül tesz mindent, a mit tesz, semmit sem azért, hogy a maga hasznát, vagy üdvét keresse, mert már ki van elégítve és boldog a maga hite és az Isten kegyelme által, hanem jót azért cselekszik, hogy Istennek engedelmeskedjókcc. — »A keresztyén ember minden dolga legyen szabad és csak arra irányzott, hogy vele másoknak szolgáljon ós legyen hasznára; semmi másra ne ügyeljen, csak a mi másnak szükséges (Gal. V: 6.). A felebarátok javára legyen irányozva minden cselekedete, mert mindenkinek önmagára nézve elég az ő hite és így minden cselekedete és egész élete arra való, hogy szabad szeretettel felebarátjának szolgáljon®. — — »A szabad keresztyén tehát azt mondja: Böjtölök, imádkozom, ezt vagy azt teszem, teljesítem a parancsolatokat nem azért, mintha szükségem volna rá vagy hogy ez által akarnók megigazulni és jó lenni, hanem azért, hogy a gyülekezetnek, vagy embertársamnak példát adjak, szolgálatot tegyek vagy tűrjek, a mint a Krisztus én érettem sokkal nagyobb dolgokat megtett ós elszenvedett, holott neki még kevésbbé volt rá szüksége. A mely cselekedetnek nem az a célja, hogy másoknak szolgáljon, vagy hogy a mások akaratát teljesítse — ha csak Isten ellen nem kényszerít cselekedni — az nem keresztyén jó cselekedet. A keresztyén ember nem magának ól, hanem a Krisztusnak ós az ő felebarátainak: a Krisztusnak a hit által, a felebarátoknak a szeretet által.