Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

>Gileád Balzsamáéban 13 köznapi, (reggeli és esteli). 28 alkalmi és 17 ünnepi és vasárnapi imádságot bocsátott közre. Az imádságok is poétikus hajlamú, lendületes irályú íróra vallanak, ki ha úgy van disponálva, zengzetes versre is pendül s kötött formában dicsőíti az Urat. S ebben a poétikus lendületben és zengzetes nyelvezetben áll könyvének az erősebb oldala. Imáiban van szerkezeti kerekdedség, szépen csiszolt forma s bizonyos művészies érzék és műveltebb ízlés. Imái, úgy a prózaiak, mint a versesek, könnyeden folynak, kellemesen zengenek, itt-ott ritmusosan csengenek. A Gileád Balzsama tehát a formás, a tetszetős, a szónokias, a szóvirágos imádságot kultiválja. S ez ellen nem is teszünk elvi kifogást, mert ha a forma szépségéhez megfelelő tartalom is járul::

a művészies imádság nemcsak szép és tetszetős, de erőteljes, hatásos és építő is szokott lenni. Ámde nincs nehezebb dolog a világon, mint alakilag szép, tartalmilag jó imádságot írni. Ezt a kettős célt Tóthnak sem sikerült elérni. Imáinak szép bibliás frazeológiájával és zsoltáros szólamaival nem tud lépést tartani a tartalom belső ereje és gazdagsága. A kenetesség az imáknak inkább csak a testén, mint a lelkén van meg. A tetszetős külalakkal nem mindig párosul a tartalom ereje, az áhítat melegsége, a a kegyesség bensősége s a hit buzgósága. Elég szép a szava, de nem elég buzgó a szive; bibliás a nyelve, de nem elég bibliás a lelke. Imádságai kellemesen hangzanak fülnek, de nem hatolnak be a lélek mélyére. Hiányzik belőlök az >életnek ama vize«, mely táplálja a lelket az örök életre. Nincsen bennök elég sem a szív töredelmességéből, sem a keresztyén hit fiúsági bizalmából. Szerzője poétikus lélek, de nem valódi imádságos lélek; inkább olyan modern >Schöngeist«, kinek már hatalmában van az Isten igéjének szép terminológiája, de a lelkét még nem hatotta át az Isten igéjének hatalmas ereje. A mily gyakorta és szépen magasztalja a mindenség hatalmas Urát, oly ritka és színtelen a megváltó és bűnbocsátó, az újjászülő és megszentelő mennyei Atya dicsőítése. Vallásos tudatából hiányzik tehát az az evangéliumi keresztyén tartalom, az a lélektermékenyítő eszmei gazdagság, az az életmegtartó hiterő, mely a nagy imádkozókat jellemzi. — r

A részletekről itt csak annyit jegyzünk meg, hogy alkalmi imádságai jobbak, mint a hétköznapiak s legtöbb erő és vallásos melegség, mert legtöbb evangéliumi íz és só van az ünnepi és vasárnapi imádságokban; továbbá azt, hogy a prózában írott imádságok egészben véve jobbak, mint a versesek, melyekben talán a kötött alak miatt, még feltűnőbb a hit soványsága és vékonyabb a buzgóság ere, mint a prózaiakban. — Mindent összefogva, a Gileád Balzsama, ha nem is kitűnő, de jóravaló imakönyv, mely megérdemli, hogy híveink között ajánljuk és terjeszszük. Szerzője pedig, mint fiatal ember, elismerésre méltó munkát végzett, s ha keresztyén hite mélyül, erősödik, gazdagodik: a Gileád Balzsamánál még különb áhítatossági művek előállítására is képes lesz. — A könyv ára, a terjedelemhez képest, kissé magas, kiállítása elég csinos. ** Magyar Könyvtár címmel nagy irodalmi vállalat indult meg Radó Antal szerkesztésében és Wodianer F. és Fiai, a régi Lampel Róbert kiadásában, mely cég nem egyszer adta már bizonyságát annak, hogy úgy az irodalom igényeit, mint a gyakorlati élet szükségleteit helyes érzékkel tudja felismerni és kielégíteni. Az új vállalat címében benne van egész programmja. Könyvtárt akar összeállítani irodalmunk régi és új jeleseinek müveiből, a melyet a külföldi klasszikusok és modern írók munkáinak nagyrészt külön e vállalat számára készült elsőrangú fordításai tesznek teljessé. Szépirodalmi műveken kívül ki fog terjedni a Magyar Könyvtár irodalomtörténeti, történeti, aesthetikai és egyéb ismeretterjesztő munkákra s különös figyelmet fog fordítani az iskolák szükségleteire is, hogy lehetővé tegye az ifjúságnak azt, hogy könnyű szerrel nagy olvasottságra tegyen szert magyar nyelven. A Magyar Könyvtár 4—5 íves füzetekben jelenik meg, famentes, nem sárguló, erős papíron, jól olvasható nyomással. Égy-egv füzetnek ára csak 15 kr. Csaknem minden füzet gondos irodalomtörténeti bevezetéssel van ellátva. A hozzánk beküldött füzetek a következők: 1. Katona Bánk bán. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. 2. Berzsenyi Válogatott Ódái. Életrajzi bevezetéssel. 3. Coppée. A kovácsok sztrájkja és egyéb elbeszélő költemények. Ford. Radó Antal. 4. Kisfaludy K. A kérők. Bevezetéssel ellátta Beöthy Zsolt. 5. De Amicís. A bor. Ford. Tóth Béla. 6. Zrínyi Szigeti veszedelem. 7. Csokonai, Dorottya. A füzetek minden hazai könyvkereskedésben megszerezhetők. A vállalatra előfizetéseket is elfogad a kiadó cég Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedése Budapesten, Andrássy-út 21. sz., még pedig egész évre (24 füzet) 3 frt 60 kr. fél évre (12 füzet) 1 frt 80 kr., negyedévre (6 füzet.) 90 kr. Az előfizetőknek a füzeteket bérmentve küldik. ** A Szalay-Baróti-féle »Magyar Nemzet Történetéből* most jelent meg a hetvenkettedik füzet, mely igen érdekes ál pillantást nyújt mindazon reformokról, melyeket Mária Terézia létesített Magyarországon, melyek egy része üdvös, más része káros volt hazánkra nézve. Jelen füzet külön mümellékletképen Mária Teréziának Meytens Márton festménye után készült arcképe. A szöveg között következő illusztrációk, vannak alkalmazva: A Mária Terézia-féle urbárum első lapja, Fiume, Van Swieten Gellért, Barkóczy Ferenc esztergomi érsek. A »Ratio Educationis« bevezető sorai. A »Ratio Educationis« életbeléptetése, s az egyetem Budára helyezése emlékére vert érem Poniatovszky Szaniszló, Lengyelország utolsó királya, Lengyelország felosztása, II. Katalin cárnő, Eszterházy Ferenc gróf kancellár, Niczky Kristóf gróf. Az egyetem ünnepélyes megnyitása Budán 1780. június 25-én, Mária Terézia aláírása. A derék mű a Wodianer-cég kiadása. ** Petőfi-album. A Petőfi-Társaság elhatározta, hogy a jövő év elején fényes kiállítású PetÖft-album-ot bocsát közre a nagy költő életére vonatkozó közleményekkel és illusztrációkkal. Minthogy a közönség közt még mindig lehetnek olyanok, a kik Petőfitől kiadatlan kéziratokat, leveleket és más emléktárgyakat őriznek: a Petőfi-Társaság bizalomteljes tisztelettel kéri ezeket, hogy a náluk levő ereklyéket az albumban való bemutatás céljából a Petőfi-Társaságnak átengedni szíveskedjenek. A tárgyak, lehetőleg rövid idő alatt, a társaság titkári hiva-