Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Ám mi protestánsok figyeljük meg és fogadjuk el a róm. kath. körökből kiinduló hasznos társadalmi és vallásos munkásságot. (Cs.) * Egy kő-lap a bibliából. A Jordántól keletre elte rülő síkságon, Pereában, a Holt-tengertől keletre és Arnontól északra feküsznek Dibon hajdani városnak romjai, (iád fiai alapították ezt a moábiták földjén (4. Mózes 32, 34.), ezért Dibongádnak is nevezték (4. Mózes 34,45.). Az igéretföldének felosztásakor a Rubenitáknak jutott (Jőzsé 13, 9., 17). Később a moábiták elfoglalták (Ezs. 15, 2. Fer. 48, 18. 22.). Mai nap is Dibonnak hívják. Ez Ősváros romjai között egy három láb hosszú és két lab széles, ugyancsak két láb vastagságú kőtáblát találtak, melyen 34 sorból álló felirat van. Mésának a moábiták királyának tettei vannak rávésve. A felirat azt hirdeti, hogy Mésa király legyőzte Izráel királyát, számos várost elfoglalt és újra fölépített s bennök a Kámos Istennek áldozott. Ez a Mésa ugyanaz, a kiről a 2. Kir. 3. 4. van említés téve és a ki a Kr. e. 897 év körül az izraeliták uralmát lerázta. Izrael királya Jórám szövetkezett Josafáttal, Juda királyával és az Edom királyával és együttesen támadtak a moábitákra, le is győzték őket. Mésa végső kétségbeesésében »vevé az ő első szülött fiját, ki ő helyette uralkodandó vala és égő áldozatul megáldozá a kőfalon. Mely dolgon az Izráel népe igen megháborodek, annak okáért elmennének róla, és megtérének az ő földökbe*. (II. Kir. 3, 27.) A felirat is megerősíti ezt az értesítést. Fölemlíti Mésa áldozatát, ezenkívül számos helynevet sorol el, melyek a Szentírásban olvashatók, és még egy hídról is beszél, melyet Mésa király székvárosától, Dibontól egy órajárásnyira építtetett az Arnon folyón. Ugyancsak felemlíti a moábitáknak a Szentírásban gyakran használt nevét is, a »Kámos népe* nevét. Ez a 2700 évnél idősebb kő fényes bizonyítéka a bibliai elbeszélések történeti és földrazi pontosságának is megerősíti a szent könyv hitelreméltóságát. Joggal mondhatjuk erről a kőről, hogy az »egy lap a bibliából*. Bizonyos értelemben tehát beteljesedett az Úr e mondása: »ha ezek megszűnnek, a kövek fognak kiáltani. (Cs.) * A vatikáni porosz követ visszahivását, illetőleg a követség megszüntetését akarják indítványozni a legközelebbi porosz országgyűlésen. Ez lenne a felelet a pápa Ganisius-encyklikájára, melyben a pápa Lutherről és a reformációról nagyon gonoszul nyilatkozott. Valószínű, hogy a képviselők túlnyomó része pártolni fogja az indítványt, mert. az 1882-ben visszaállított követség nem valósította meg a hozzáfűzött reményeket. Ugyanis azt remélték a poroszok, hogy a követség majd »eloszlatja a félreértéseket és helyreállítja a békét«. Ismeretes dolog, hogy ez a várakozás nem teljesedett be. A pápa semmi tekintettel sincs a német nép többségére és evangélikus császárjára, a vatikáni éi ellenséges indulattal dirigálják az ultramontánokat., a kik a birodalom iránt ellenséges pártokkal szövetkeznek. Bismarck herceg 1873-ban. mikor szóba hozták a pápánál egy német birodalmi követség fölállítását, a tervet e szavakkal ellenezte: »a német birodalom képviselője nem hallgathat meg olyan beszédeket, melyeket hivatalosan alá nem írhat«. Már pedig a pápa Canisius-encyklikájában épen olyan szavakat hallat. A túlnyomóan protestáns népek, mint az angolok, északamerikaiak, hollandok és a helvétek nem is tartanak követet a pápánál — írja a német lap, melyből e cikkelyt átvettük — a proszoknak sincs rá okuk. Mert a pápa többé nem fejedelem is, hanem csupán egyházának feje. Az egyházi ügyeket a püspökök közvetítésével is el lehet, intézni, másrészről az inkább protestáns államoknak, így Németországnak sincs érdekében a pápák világi uralma helyreállításának illusióját tovább is táplálni és a pápáknak a politikai dolgokba való beleegyezését elősegíteni. (Cs.) * Az ótestamentum és az assyriologia. Sayce professornak, az ass yriologia egyetlen angol tanárának munkái végtelenül fontosak a biblia minden komoly tanulmányozójára nézve. Harminc éven keresztül fáradhatatlanul kutatta föl és vizsgálta át az assyr, babyloni és egyiptomi emlékeket. Már azok az agyagtáblak is, a melyeket az arabok találtak a régi híres városok romjai között. Nagy fényt vetnek a Szentírásra. Nevezett tanár nem régiben így nyilatkozott: »Én hiszem, hogy az újabbi ásatások a fődolgokban megerősítik az ószövetség hitelre méltóságát és történeti hűségét, és különösen bizonyságot tesznek a pentateuchus mellett az újabb kritikával szemben. Én. a pentateuchus előállására vonatkozó úgynevezett kritikai véleményben való hitemet teljesen elvesziettem. Én hiszem, hogy az a lényegesekben a Mózesi korhoz tartozik és nem látom be, hogy miért ne írhatta volna Mózes. A magasabb kriticismus a bibliának, az úgynevezett irodalmi analysén alapszik. Arra van alapítva, hogy az ótestamentom egyes könyveit különböző szerzők írták, a kiknek munkáit az irály sajátossága, egyes szavak és kifejezés módok különböztetik meg. A tapasztalat azonban azt tanítja, hogy az ilynemű következtetéseket csak a legnagyobb óvatossággal szabad kivonnunk, mert az írott okmányokat nyelvészeti alapon még a jól ismert és élő nyelveken majd alig lehet sikeresen analysálni*. Egy olyan tudós archeológusnak a bizonyságtétele, mint miiyen ez az oxfordi tanár is mindenesetre nagy értékű. (Cs.) Pályázat. A brassói ág. hitv. ev. magyar egyházmegye kötelékébe tartozó Hosszúfalu-Fúrészmezö ág. hitv. ev. egyházközség papi állomására pályázat hirdettetik. Javadalom: 1-ször, lakás, melyhez két szoba, egy konyha, kamara, padlás és pince tartozik kerttel és melléképületekkel; 2-szor, évi 600 frt készpénz; 3-szor, két darab, összesen 476 •-öl területű szántó és két hold legelő haszonélvezete; 4-szer stólajövedelem. Megjegyeztetik, hogy a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület f. évi szeptember havában tartott közgyűlése, a melyhez ezen papi állomás ügye az egyházmegye által az alkotmány 319. §-a értelmében felterjesztetett: a lelkészi állomásnak az eddigi 800 frt minimumnál kevesebb díjazás mellett leendő betöltését engedélyezte. A pályázni óhajtók kellően felszerelt kérvényei f. évi november hó 25-ikének esti 6 órájáig alulírott föespereshez küldendők be. Kelt Budapesten és Brassóban, 1897. október hó 20-án. Molnár Viktor, s. k. Moór Gyula, s. k. felügyelő. 3 -- 3 főesperes. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPRSTEN.