Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

4. Bibliamagyarázati textusok 5. Móz. 26: 1. Kir. 8: Jób 1: Ámos 3: Málhé 7: » 13: > 17: 1-19. 1—20. 1 — 22. 1 — 15. 13-29. 24—33. 1-13. Lukács 19: 1—10. 21: 5—24. János 14: 1 — 17. Cselek. 6: 1—15. Koloss. 2: 1—23. Filemon 1—15. I. Ján. 2: 1—17. Márk 10: 35—45. 5. Prédikáció textusok: Márk 13: 2. Máthé 8 : 23—27. Márk 14: 37.. 40., 41. v. Az alap- és kápláni (első lelkészi) vizsgálatra kitűzött 3—3 tétel közül egyet szabadon választ és dolgozik ki a jelölt. A második vizsgálatra egy értekezést s egy prédikációt kell készíteni a jelölteknek. A dolgozatokat 1898. május 15-ig a theologiai igazgatóhoz kell beküldeni. A később benyújtott dolgozatot csak abban az esetben fogadhatja el az igazgató, ha a késedelmet előre jelentett és igazolt betegség okozta. A tanárikar határozatából kiadta Budapest, 1897 november 5-én. SzŐts Farkas, theol. akadémiai igazgatótanár. Helybenhagyom s közhirrétételét elrendelem. Budapest, 1897. nov. 7-én Szász Károly, dunamelléki püspök. Fejedelmi alapítványok. Lőcsén a minap tartott megyei közigazgatási bizottság ülésen Hermán Gusztáv lőcsei magánzónak újonnan tett fejedelmi alapítványait jelentették be. A jótékonyságáról híres emberbarát egy Lőcsén emelendő kórháznak százezer forintot, egy Lőcse városában életbe léptetendő evangélikus árvaháznak százezer frtot, továbbá húszezer frtot a lőcsei ev. néptanítók javadalmazasának fölemelésére és ötezer frtot egy Lőcsén fölállítandó szökőkút céljára, összesen kétszázhuszonötezer frtot adományozott. EGYESÜLET. A Tabitha nőegyesület áldásos működéséről fölemelő tanúságot tesz az a nyomtatott kimutatás, melyet a mult évről kaptunk. E szerint az egylet 23 rendes összejövetelt és ugyanannyi választmányi ülést tartott, melyeken 960 darab új ruha- és fehérnemű készíttetett. Továbbá 580 folyamodó közül, rendes heti kenyérsegélyben 103 egyén és 182 család részesült; 353 egyén, illetőleg család között 1180 darab új és 442 darab viselt ruha-, fehér,ágynemű és cipő osztatott ki, ezek közül most is különös gondot fordítottak oly családokra, melyekben iskolás gyermekek vannak, ezeknek száma 233 volt. Egy-egy pár új lábbelit (cipőt vagy csizmát) 588 egyén kapott, 38-at pedig fűtő anyaggal láttak el. Végre ez idén is 229 darab új és 430 darab viselt női, férfi, gyermekruhát, fehérneműt és cipőt kapott az egylet ajándékul. A tagok közül 22-en. mint minden évben a szünidő alatt fehérneműt varrtak, a közelmúlt, szünidőn 245 darabot készítettek el. Az egyesület mult évi bevétele volt: 3974 frt 8 kr., kiadása 3623 frt 38 kr., pénztár-maradéka 350 frt 70 kr. Tőkevagyona közel 30 ezer frt. Az egyesület elnöke özv. Haberern Jonathánné, ugyanaz, a ki az orsz. prot. árvaegyesület női választmányának is nagy buzgóságú elnöke. Az egyesület tagjai az év téli szakában minden szerdán d. u. a lutheránusok Deák-téri kis-tanácstermében tartják összejövetelüket. KÜLÖNFÉLÉK. * Néhai Király József Pál soproni ev. lyceumi tanár hátrahagyott kéziratainak egy részét a Nemzeti Múzeum megvásárolta az örökösöktől, A múzeum kézirattárába került iratok Király Józsefnek 1835/36-ban tett külföldi útjáról szóló napló jegyzetei és karcolatai, melyek három kötetbe foglalvák és német nyelven vannak írva ily címen : J. Király: Reise skizzen, in drei Bánden. Az ekkor 25 éves fiatal ember iratairól a szakemberek kiváló elismeréssel nyilatkoznak; kiemelik éles megfigyelő képességét s a viszonyoknak, utazási módoknak, városok és országok fejlettségi állapotának találó leírását. A napló Németország. Schweitz, Hollandia és Franciaországra vonatkozó jegyzeteket foglal magában. * Iparos papok. A protestáns országokban egyre égetőbbé váló kérdést, hogy a munkásosztályt miként lehetne az egyházban megtartani, vagy attól elidegenedt tt lelkeket újból miként lehetne visszahódítani? felkölté a r. katholikus theologusok figyelmét is. Dr. Englert bonni tanár most adott ki egy röpiratot, melyben a kérdéssel foglalkozik. Azt tanácsolja, hogy egy papirendet kell szervezni a munkás emberekből és iparosokból, melynek tagjai askétailag nevelendők és a társadalmi míveltségre oktatandók. De azért a tulajdonképeni papok helyét nem foglalnák el, feladatuk csupán abból állana, hogy a munkás osztályokat kibékítenék a fennálló természetes és természetfölötti renddel, mint a melynek egyedül van jogosultsága a léteire. Merész tervét ezzel a maximával okolja meg: ^Rendkívüli viszonyok rendkívüli eszközöket tesznek szükségesekkéKülönben e tervet vagy hét évvel ezelőtt egy r. kath. püspök már felvetette és a szövetséges német államok kultus minisztere elé terjesztette. Bár még eddig nem fogadták el, de az a tény, hogy egy r. kath. theologus foglalkozik egy ily tervvel és egy r. kath. püspök sanctionálta azt, mutatja, hogy a római egyház éberebb figyelemmel kiséri az eseményeket, mintsem gondolnók és hogy még most sem vesztette el azt a hatalmas adoptáló erejét, melynek köszönheti fennállását és bámulatos életkepességét. Mi protestánsok bölcsen teszszük, ha megfigyeljük a r. kath. körök mozgalmait és elfogadjuk tőlük azt, a mi az utánzásra érdemes. A katholikusok adoptálták tőlünk a vasárnapi iskolát (persze csak külföldön.)