Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

EGYHÁZ. Az erdó'di ev. ref. egyház kérése. A szatmármegyei erdődi ev. ref. fiókegyház hosszas és fáradságos munka után végre fölépítette templomát, mely azonban még nincs fölszerelve, mert az összegyűjtött pénzből csak az építés költségeit lehetett fedezni. A fölszerelés 600 forintba kerül s ezt az összeget az egyház gyűjtés után óhajtja megszerezni, a templomot nem hagyhatja befejezetlenül. Fölkéri a hazai protestáns egyházakat, testületeket és a nemesszivű emberbarátokat, hogy adakozzanak javára. Az adományokat Erdődre Virágh Mihályhoz, az ev. ref. egyház fogondnokához lehet beküldeni. A római kath. autonomiai kongresszus e hó 11-én, Luther M, szkletésnapja évfordulóján megnyílt Budapesten. Külsőleg nagy fény, szellemben, hangulatban nagy nyomottság, tájékozatlanság. A hercegprímás megnyitó beszéde s az igazoló bizottság megválasztása után az első ülésnek vége volt. Maga a megnyitó beszéd sima, mérsékelt volt in modo, de in re határozott, szilárd. Az egyház hiirarchikus szervezetéből nem engedhet a klérus: ez az autonomia első korlátja: a legfőbb kegyúri jogot nem szabad bántani: ez a második korlát. A mi e kettő között marad, abban szabad a vásár, ott szabad autó nomiát szervezni. Csak hogy épen az a bökkenő, hogy a dogma és főpatronatus minden érdemleges dolgot ne nyúlj hozzám-nak tekint s így az autonómiának nagyon vékonyka tartalma jut. No de majd szint vallanak később a most még lappangó, rejtett célzatok s ki fog derülni a köztudomásu titok, t. i., hogy az autonomia a mostani kongresszus szerint is azt jelenti, a mi az 1870-dik elaboratumnak is a veleje volt: adj, te magyar állam, nekünk szegény katolikusoknak még több szabadságot, engedj még szabadabb kezet. Ebben az egyben teljesen egy értelemben lesz a felső és alsó klérus, az ulttamontán és nem ultramontán pápistaság. A »siklósvidéki egyházi értekezlet* jegyzőkönyve. Nagy Imre kórósi lelkész minap közzétett nyilatkozatára, mint azon értekezlet jegyzőjének erkölcsi kötelességem az ügy érdemében némely dolgokat nyilvánosságra hozni, a melyek különben nem tartoztak volna az olvasó közönség elé. A jegyzőkönyv szerkesztésére nézve megjegyzem, hogy az értekezlet józanabb része nem osztotta a külön véleményt, s nem tette magáévá; mutatja azt az a körülmény, hogy az a jegyzőkönyv, melylyel Nagy Imre kórósi lelkész betakarja magát, igazolására hozván fel, hogy neki van csakugyan igaza, mert az értekezleten csakugyan volt szó nép-párt, revisio stb. eszmékről, tökéletesen igaz. Már ezt a »Hajnal«-ban isigazolta. De hogy az ev. ref. vallás céljával, eddigi múltjával, a protestantismus magasztos feladatával homlok egyenest ellenkező nézetek, agyrémek terére lépett volna át az egész értekezlet szelleme: nem felel meg a valóságnak! Valamint az sem áll, hogy az a bizonyos jegyzőkönyv tőlem eredett. Kijelentem, hogy azt nem én szerkesztettem, az nem tőlem szármozott. Az is, a ki írta, 1897, május 13-án még olyan rémes eszméknek nem adott helyet a jegyzőkönyvben, de már ugyanezen év július 14-én maga fogalmazta, maga írta, tette fel a jegyzőkönyvi pontokat, a többek között ezt is, így: kérelmezni kell a magas kormánynál 1848: XX. t,-c. a vallás dolgában a 3. §-ának megvizsgálás (revisio) alá vételét! Végül kijelentem, hogy a menynyiben a fenti értekezlet céljatói már akkor eltért, midőn nem a vallásos hitélet erősbítése képezi összejövetelében eszmecsere tárgyát, a mire erkölcsileg hivatva és kötelezve volna, hanem a lelkészi fizetés kizárólag, mint nem egyházi értekezletnek jegyzője lenni nem óhajtok. Harkány (Baranya), 1897. november 7. Szűcs Sándor ev. ref. lelkész. ISKOLA. 307. sz. 1897. 1898. évi lelkészi vizsgálatok Írásbeli feladatai. Az 1898-ik évben Budapesten tartandó alap-, I-ső lelkészi és II-dik lelkészi vizsgálatra a következő tételeket tűzzük ki: A) Theologiai alapvizsgálatra : 1. Bibliai bevezetéstanból: Ezékiel próféta életének és munkájának ismertetése. 2. Egyháztörténetből: Anglia reformációjának története 1650-ig; előrebocsátásával azon eseményeknek, melyek ott a reformáció útjának egyengetésére kiváló befolyást gyakoroltak. 2. Vallósbölcsészetböl: A rationalismus vallási és erkölcsi éveinek ismertetése és bírálata. B) Első lelkészi vizsgálatra: 1. Exegesisböl; A korinthusi pártharcok ismertetése és az azokra vonatkozó nyilatkozatok bírálata. 2. Biblica theologidból: Az apostoli keresztyénség eschatologiája, a synopticus evangéliumok és a Jelenések könyve alapján. 3. Erkölcstanból: Optimismus és pessimismus, az evangéliumi erkölcstan szempontjából bírálva. C) Második lelkészi vizsgálatra : 1. Egyháztörténetből: A vegyesházasságok kötésére és az ezekből származott gyermekek vallásügyére vonatkozó királyi rendeletek és országos törvények ismertetése a XVIII. és XIX. századokban. 2. Egyházjogból: Az új-testamentom egyházjogi anyagának feldolgozása. 3. Gyakorlati theologidból:A szemléltetésről a vallástanításban.