Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
Az ibronyi kis egyház eladósodván szorgos kérelme szerint megengedtetett, hogy lelkészi állomása betöltetlenül maradjon, midőn is a lelkészi jövedelemből 80 írt évi díj a felügyelő apagyi lelkésznek, 50 frt a helybeli tanítónak adatván, a többi részint adóság-törlesztésre, részint épületek javítására fordíttatik, kineveztetvén a szomszéd községből gondnokul egy buzgó, értelmes birtokos atyánkfia. Ujfalussy Béla világi tanácsbiró ajánlatára, egyhangúlag határozatba ment, hogy a »Debreceni Prot. Lap«-ot minden egyházunk járassa, oly formán, hogy a kiadó felkéretik az évi díjnak 4 frtban megállapítására s ennek felét az egyház, félét a lelkész fizesse. Ezen határozat a többi egyházmegyékkel, sőt a kerülettel is közöltetik, hasonló határozat hozatala céljából, illetve, hogy a püspöki körözvények, kerületi határozatok is a Lapban közöltessenek. Élénk figyelmet támasztott a nyíregyházai hitoktatás ügye. Itt evang. gimnázium, különféle felsőbb leányiskolák. iparosiskolák vannak s különösen a gimnáziumban járó iíjaink semmiféle vallásoktatásban nem részesülnek hitfelekezetünk részéről. Mély sajnálattal érezte ezt a nyíregyházai presbyterium, de nagynevű volt papja a túlhalmozott esperesi teendők miatt káplánostól nem volt képes a hitoktatás ügyében valamicskét tenni a középiskolai ifjak között. Az új lelkészválasztásnál tehát előzetesen kikötötte a presbyterium, hogy új lelkészétől megkívánja a gimnáziumi vallásoktatást is. Ez azonban, a legjobb akarat mellett sem volt keresztülvihető. Most tehát az iránt kérelmezett az egyház, hogy a fensőbb hatóság találjon módot egy vallástanári állomás szervezésére, hiszen még a zsidóknak is külön vallástanítójuk van. Egyházmegyénk szivesen segít, tehetsége szerint; kerület és konvent útján kéri az állam támogatását, addig azonban felhívja az egyházat, hogy lelkésze legalább heti négy órán, osztályösszevonással tanítson s a helyett, hogy a debreceni theologián tart előadásokat, ifjúi lelkesedését, tudását, vallásos lelkületét inkább Nyíregyházán értékesítse és érvényesítse, hiszen Debrecenben úgy is van elég tanerő, aztán valamelyik tanító énekeinket tanítsa a felekezetünkbeli gimnáziálistáknak. A nyíregyházai lelkész azonban, a rávonatkozó határozatot nem hajlandó elfogadni s az ellen felebbezést jelentett be. Esperes, a látogatási jegyzőkönyvekből, gondos összeállításban mutatta be jelentését az anyagi és szellemi állapotokról. E jelentés szószerint kinyomatván jegyzőkönyvünkben, annak csak főbb pontjai tárgyaltattak. Az elől kijegyzett statisztikához még itt megemlítem, hogy a közadakozás, különféle célokra, igen szép eredményt mutat a mennyiben 14,930 frt 86 kr. tekintélyes összeget ért el s a 100 frton felüli adományok sürü egymásutánban találhatók a még sűrűbb forintok mellett. Ezek a beszélő számok . . . Fontos határozat még, hogy jövőre a látogatóságok minden pénzbeszedéstől felmentetnek s a pénzek közvetlenül pénztároshoz küldendők. Elkészült még az egyházak vagyonkönyvének és az • egyházi számadások vezetésének új mintája, azonban e tárgyban a konvent, tervezvén egyöntetű mintázatot, a mienk levétetett a napirendről. Óhajtandó, hogy a konvent minél hamarabb megcsinálja, mert erre nagy szükségünk van. Végül legyen megemlítve, hogy az egyházi fegyelem gyakorlása közszükségként sűrűn és határozottan emlegettetett, beható tárgyalása azonban a lelkészegyesületi gyűlésre tétetett át. Aztán harmadik nap, öreg este vége lett, szívből kívánva új erőt a kifáradt esperesnek és Ujfalússy Béla tanácsbiró-elnöknek, ki egy maga kitartott folytonos figyelemmel, bölcsességgel és egyházához ragaszkodó igaz szeretettel. Adjon Isten előmenetelt minden jó munkában! Andrásy Kálmán. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület egyházi értekezlete. Két évi szünetelés után, mely idő alatt az értekezlet mindkét elnöke elköltözött az élők sorából, ismét teljes erővel, hogy ne mondjuk a maga impozáns mivoltában mozdult meg a legnagyobb magyar ref. egyházkerület egyházi értekezlete, midőn történelmi fontosságú gyűlését e hó 21-én a történelmi nevezetességű Szatmári tartotta meg az ottani ref. egyház áldozatkész meghívása folytan. Közelről és távolból sokan összesereglettek az értekezleti gyűlésre, legtöbben mégis a lelkes szatmári egyházmegyéből, mely nemcsak ilyenkor, de minden alkalommal kimutatja, hogy az anyaszentegyház igazaiért és fölvirágzásáért küzdeni akar is, tud is. De sokan voltak a gyűlésen a szomszéd nagybányai, nagykárolyi, szabolcsi, beregi, érmelléki, bihari egyházmegyékből, azután Debrecenből is. Ott voltak: Kiss Áron, püspök Simonffy Imre, Balogh Ferenc, Dicsőffy József, Kiss Albert, Mitrovics Gyula, dr. Erdős József, Gsiky Lajos, dr. Baczoni Lajos, Ferenezy Gyula. dr. Bartha Béla. Szabó János, Széli Kálmán, Sütő Kálmán, Csernák István, Segesváry József, Csörömbey Péter, Biky Károly, Zsigmond Sándor, Szabó Károly esperesek, Ujfalusy Béla, Izsák Dezső, Uray Imre, György Endre, Kölcsey Sándor, Domahidy kir. közjegyző, Hermány Mihály polgármester, Farkas Antal, Erőss Lajos. A közgyűlést megelőzőleg e hó 20-án d. u. 4 órakor a nagy választmány tartott értekezletet az egyháztanács termében, melyen az általános tisztújítást készítették elő s egyéb szükséges előintézkedést tettek. Este ismerkedés volt a kaszinó helyiségeiben, hölgyek is nagy számmal voltak jelen. Ez alkalommal a lelkes toasztokban sem volt hiány. Szeptember 21-én reggel 8 órakor ünnepélyes isteni tiszteletet tartottak a templomban, mely szorongásig megtelt hívekkel, s nemcsak az értekezletre sereglők. hanem a város notabilitásai is résztvettek a fölemelő szertartásban, melyet az egyházi énekkar szép éneke tett még magasztosabbá. A nagyszabású ünnepi szónoklatot Széli Kálmán nagyszalontai esperes tartotta I. Kor. 13, 1—8, versei alapján. Isteni tisztelet után az értekezlet kezdetét vette a városháza dísztermében Balogh Ferenc és Simonffy Imre elnökök vezetésa alatt. A jegyzői tollat dr. Bartha Béla és Biky Károly vitte. Balogh Ferenc elmondotta remekszárnyalású, történelmi reflexiókban gazdag nagyhatású megnyitó beszédét, melyet megelőzőleg SimonfTv Imre üdvözölte az értekezlet tagjait. Hérmány Mihály a város és az egyház nevében, mint polgármester-főgondnok,