Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

Mindazonáltal a »Monitens des Rőma« úgy ünnepelte a császár római útját, mint a pápaság fényes diadalát s a »Vola dalia verita« egyenesen utalt arra, hogy a német császár a pápa nélkül otthon semmire sem mehet. Mind ez azt látszik mutatni, hogy a tények magyarázata ultra­montán értelemben, utat talált már a legszélesebb körökbe is. Katholikus részről formális visszautasításra kelt az a magyarázat, mintha a lutheránus egyház feje ezért ment volna a pápához, hogy »az evangéliumi eszmék nagy medencéjében újjá füröszsze magát«. Kevés hatással bírt a katholikusok fölizgatott képzelődésére az a verzió is, mely szerint a császár szavai Ladochofskyhoz arra a ki­jelentésre voltak redukálandók, hogy két évi fogságbünte­tése leülése után mi sem áll útjában Poroszországba való visszatérésének, Rampolla bibornok kitüntetése pedig, mint korábbi esetekben ezúttal is csak az első pápai méltó­ságnak szólott. Bármint legyen is, II. Vilmos értett ahhoz, hogy a katholikus centrumpártot tétlenségre szorítsa. A követ­kező választásokon a párt legjobbjai hagyták cserbe az eddig követett irányt, részben pedig demokratikus áram­latok kerültek magában a pártban is felszínre, melyek bevégezték az aláaknázás és szétdarabolás művét. Azóta az ultramontánok útja, volt idő, hogy ismét eltért a császárétól s el kellett türniök, hogy a demok­ratákkal együtt »hazátlan csókáknak* szidassanak. A német politika kiszámíthatatlansága mellett azonban semmi ok sem volna a csodálkozásra, ha a centrum szövetsége a kormánynyal legközelebb még szorosabbra (űződnek, mint valaha. BELFÖLD. A tiszai ágostai hitv. evang. kerület közgyűléséből. (Megtartatott Miskolcon szeptember 14—ltí-án). Szeptember 14-én kilenc órakor Szentiványi Árpád és Zelenka Pál püspök úr elnöklete alatt a Baldácsy­bizottsági ülés tartatott, melyen Dianiska András lőcsei lelkész jelenti, hogy fenyegető szegénységünk folytán az elosztandó 1900 frtért folyamodott 39 egyház, 21 lelkész, 21 lelkész-özvegy, két beteg és elaggott lelkész. A püspök úr évenkint felajánlott 100 frt Kemény Lajos és Institoris lelkészeknek ítéltetett oda egyenlő részekben. Ugyanazon a napon két órakor a gyámintézeti értekezlet és 31 j2 órakor a gyámintézeti közgyűlés ülé­sezett Dianiska András és Szentiványi Árpád elnöklete alatt. Az egyházi elnök érdekes jelentéséből kiemeljük, hogy a gyűjtések eredménye a kerületben kedvezőnek mondható. Szabad rendelkezésre áll 516 frt 45 kr. Zelenka Pál püspök úr az említett 100. Szentiványi Árpád 100, Hermann Gusztáv 1000 frtot adományoztak és a noegye­süietek 1214, az ifjúsági egyletek pedig 194 frtot gyűjtöt­tek. A jó viszony a német Gusztáv Adolf-egyesülettel ezentúl is fenn áll. mely a mult évben 6143 frt 51 krt küldött az ínség enyhítésére. A nagy szeretet adományra 400 frttal Hrusso ajánl­tatik és azután Várgede és Rozsahegy tetetnek kilátásba. Az egyetemes gyámintézeti elnökségre szavazatok felbon­tatván, Zelenka Pál és Radvanszky Béla lettek megvá­lasztva. Zelenka Pál püspök úr azonban határozottan kijelentette, hogy nem képes ezen tisztség elvállalására. Öt órakor gyámintézeti isteni tisztelet tartatott, melyen Draskóczy Lajos eperjesi lelkész tartott lelkes, szívből jövő és szívhez menő szent beszédet, a híveket intvén, hogy kövessék Pál apostol hitét, szeretetét és szerénysé­gét. A beszéd alapigéje volt I. Kor. 4, 15—16., mert én szültelek titeket az evangélium által a Jézus Krisztusban, kérlek azért titeket, hogy legyetek én követőim. A begyült offertorium 79 frtot tett. Szerdán, szeptember 15-én kilenc órakor Glauf Pál által tartott imával és isteni tisztelettel bevezettetett az egyházkerületi közgyűlés a templomban. A még mindég beteg (most már néhai Péchy Tamás helyét Szentiványi Árpád elnök foglalta el. A képviselők megbízó levelei rend­ben találtatván, a jegyzőségbe a beteges dr. Markó helyére dr. Meskó László és dr. Szántó lettek megválasztva. Az így megalakult közgyűlés előtt Zelenka püspök úr tette meg évi jelentését, melyben a következőket hangsúlyozta: Üdvözli a többiek között az árva és liptói espe­rességek most legelőször és teljes számban megjelent kép­viselőit, kikkel már most egyesült erővel fogjuk építeni és fejleszteni az Isten országát, mi annál szükségesebb, mert egész egyházunkban bizonyos nyugtalanság és elégedet­lenség kezd uralkodni. Az elkeresztelések, az ínség a papok elszegényedése napirenden vannak, kiknek anyagi viszo­nyainak rendezése elodázhatlanná lett, mert pár év előtt kiállított hiványaikkal rosszabbul állanak anyagilag, mint itt-ott a megyei dijnok. Csak anyagilag biztosított lelkész­től lehet megkívánni, hogy egész odaadással éljen hiva­talának. Jobban állanak a gimnáziumok, melyeknek anyagi viszonyai az állam hathatós támogatásával rendezve van­nak. Á néptanítói fizetéseknek 400 frtra való kiegészítése még nincsen mindenütt biztosítva. A kormány törvény­javaslattal akarja rendezni a papok fizetését, de ez is aggodalommal jár, mert az autonómiával nem igen fér össze, ha a személy és nem az intézmény, az egyház segíttetik. A tiszai kerület kérvénye ezen értelemben mind­eddig válasz nélkül maradt. Ily viszonyok között nem csoda, hogy a theologusok száma évről-évre fogy és hogy a theologiai tanintézetek egyesítése napi kérdést képez. Dr. Schwartz a lipcsei misszió-egyesületnek elnöke tavali meglátogatta a német gyülekezeteket és szónokla­taival a pogány misszió-ügy támogatását ajánlotta, e célra 200 frtot is gyűjtvén. Miután lelkészeink ezen ügyért már magok is buzgólkodnak, egy másik szándékolt körútja nem tartatik ajánlhatónak. Geduly misszionárius lelkészünk beutazta Zemplén, Ung, Bereg és Szatmármegyéket és talált 178 családot, a melyről egyházilag megfeledkeztünk. Örvendetes, hogy a hívekben a szeretet és adakozás szelleme még nem halt ki; hagyományok és alapítványok címén begyült a mult évben az egvházaknál 54,147 frt 81 kr., a közép­iskoláknál 6182 frt 20 kr., összesen 60,330 frt 1 kr., építkezésekre még azonkívül 259,281 frt 74 kr adatván ki. A kimerítő évi jelentés tudomásul vétetett. Jó benyomást tett Krcsméry jaszenovai árvái lelkész nyilatkozata, hogy Ő mint társai őszintén és készségesen lépnek be egyházkerületünk kötelékébe és készek mi ve­lünk együtt a kötelességeket szentegyházunk irányában teljesíteni. Kubinyi Géza biztosítja a belépőket szerete­tünkről és őszinteségünkről, melylyel fogadjuk új testvé­reinket, Ígérvén, hogy különbséget soha sem fogunk tenni kerületünk volt és új tagjai között.

Next

/
Thumbnails
Contents