Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-24 / 4. szám

ságok adják e misszionáriusok kezébe, hogy vigyék a nép közé a kijelentésnek felséges okmányát ós a vallásos, hivő lelkek építésre ós épülésre szánt alkotásait. A bibliaterjesztő társaságok között a legnagyobb az egész világra kiterjedő angol »Brit és külföldi bibliaterjesztő társulata, 1804-ben alapíttatva. De Európa majdnem minden prot. egyházának van ilyen társasága. Nálunk Wimmer volt felsőlövői ág. hitv. evang. lelkész kisórlette meg egy ilyen társaság szervezését. Ki is adták az ú. n. Kőszegi bibliát (1846) néhány buzgó prot. férfiú támogatásával; de nagyobb mozgalmat nem tudtak támasztani. A mult évben Pozsonyban alakult egy 'kis társaság, a mely főleg a Kámory-féle fordítást kívánja terjeszteni. Két evangéliumot és teljes bibliát ki is adott; de szélesebb körű munkájáról nem hoz a hír semmit erre mi felónk. Roppant nehéz is a versenyt felvenni az angol óriási társulattal, a mely 326 nyelven az egész világra viszi az életnek könyvét néhány millió példányban. Tractatusok alatt azokat a rövid kisebb terjedelmű, valláserkölcsi, közelebbről evangeliumi szellemben írott népies iratkákat értik, a melyek tanulságos nemesebb tartalmuknál fogva különösen építésre vannak szánva. Ezeket millió számra adják ki az angol Tract Society, a Christliche Véréin, Wuppervölgyi traktatus társaság, a «Hauptverein für christl. Erbauungschriften, a calwi Verlagsverein stb. Hazánkban is a Tract Society adott és ad ki folytonosan ilyen vallásos iratokat; de újabban a M. Pr. Irodalmi Tásaság is foglalkozik ezek kiadásával »Koszorú« cím alatt. Eddig 30 füzet jelent meg e vállalatban (egy-egy füzet 4—6 kr) s ezekből már mintegy 70—80000 példány forog közkézen. A Luther Társaságnak is vannak ilyen népies kiadványai. Ezek terjesztése kiszámíthatatlan áldással jár s a legjobb terjesztők mindenütt a helyi viszonyokkal teljesen ismerős, buzgó, hivő keresztyének. Ezek minden colporteurnél, könyvelárusítónál többet érnek. A lelkipásztorok munkájának félig elébe jönnek az ilyen olvasmányokon épülő lelkek ; de másfelől meg betetőzik az t a munkát, a melyet a lelkészek megkezdettek. Ily munkákból lesznek nálunk is megalapíthatok majd azok a vallásos népkönyvtárak is, a melyek külföldön már csaknem minden helységben virágoznak. Ma már a természettudományok is erősen hangsúlyozzák az emberre a környezet hatását ós mindenki tudja, hogy a gyakran ismétlődő benyomások minő átalakító befolyással vannak. De a keresztyén hitben munkás szeretet azt is tudja, hogy minden írásnál nagyobb hatással van az élőszó, az élő hitnek közvetlen benyomása. Azért a templomi igehirdetésen kívül kisebbnagyobb körben biblia-magyarázati órákat, vallásos összejöveteleket tart, valláserkölcsi felolvasásokat rendez és hitvédelmi — apologótikai — előadásokban mutatja fel a keresztyénség örök igazságait, a melyeket a modern tudás megmegpróbál ugyan ostromolni, de megdönteni nem tud. íme, mintegy Iíaleicloskopban, a megnyerő, a hódító szeretetnek munkái. Bámulatos találékonysága azoknak az Istent szerető sziveknek, a kik az embereket is szeretik ós bámulatos ereje és kitartása annak a hitnek, a mely teljesen tisztában van az ő Istenével! Az evangelium erő, még pedig Istennek ereje minden hívőnek üdvösségére! A hit nem ábránd, hanem munkára keltő ós munkában nyilvánuló hatalom A szeretet nem órzelgós, hanem egy világot megtartó, megváltó, megnyerő ós megszentelő erő. Az egyetlen, a mely megosztásában csak növekedik ós a mely soha el nem fogy. Es az a reménység, a mely alatt a hit a szeretetben munkás, soha meg nem szégyenít, mert Az, a ki meggyőzte e világot, maga biztat: »Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek diadalmat adjon!« Akarjuk-e a diadalmat a Krisztussal? Akkor munkálkodjunk Ő vele! Kenessey Béla. Küzdelem a hit és babona között. III. Még a Szentlélekben való hitről kell pár szót szólanunk. E téren sokan talányokat látnak, pedig a kérdés is, álláspontunk is igen egyszerű. Nem azt mondjuk, hogy — Kőhler tanár szavait idézve — »a Szentlélek úgy tekintessék, mintha Istennel szemben külön személy volna, oly módon, mint mi emberek külön egyének vagyunk Istennel szemben. E felfogás ellenkeznék a Szentháromság ősi tanával és meddő tanítás volna. Ellenkezőleg mind a hitünk, mind a tapasztalatunk arról tesz bizonyságot, hogy a Szentlélek által az Istenből kisugárzott és belénk helyezett erőt, isteni adományt nyerünk. Lelkében Isten velünk személyesen érintkezik. Isten Lelke velünk szemben önálló személy, és Benne velünk magának az Istennek személye érintkezik*. Senki sem tagadhatja, hogy Kőhlernek e felfogása teljesen megfelel az írásnak. Már most hogy viseltetnek vele szemben az evangeliumi és a pápista egyházak ? Mert itt csak az egyházak álláspontjáról lehet szó. »Az igazság Lelkét a világ be nem veheti, mert nem látja és nem ismeri.« (Ján. 14, 17.)