Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

IRODALOM. ** Az ev. ref. egyház alkotmányi szervezete. Főgimnáziumi, tanítóképezdei és felső leányiskolái tanulók használatára írta Csiky Lajos debreceni theologiai tanár. 34 lap, ára 20 kr. Ez is a tiszántúli egyházkerület rendeletére készült tankönyvecske. Az egyházi szervezet és az egyházi törvények rövid ismertetése. Szól először az egyház alkotmányának és törvényeinek történetéről, azután sorban ismerteti az egyház szervezetét, hatóságait (gyülekezet, presbiteriutn, egyházmegye, egyházkerület, konvent, zsinat) és tisztviselőit; majd az egyházi adózásra és törvénykezésre tér át s végül a köznevelési és közoktatási szervezetről emlékezik meg, a függelékben pedig az egyházi életre vonatkozó polgári törvényekre terjeszkedik ki. Tételes egyházi törvényeink alapján gondosan szerkeszteti kis füzet, melyet nemcsak az iskolás gyermekek, kiknek szánva van, de a felnőttek is használhatnak. Felosztása jó, rendszere könnyen áttekinthető, irálya elég egyszerű és elég szabatos, bár néhol kissé terjengős s a miatt nehézkes Kiállítása, nyomása csinos. Kapható Debrecenben a főiskolában. ** Egyházszertartástan. Az evangélium szerint reformált magyarországi keresztyén egyház isteni tiszteleti szertartásai. Főgimnáziumi, tanítóképezdei és felső leányiskolái tanulók számára írta Csiky Lajos debreceni ev. ref. theologiai tanár. 30 lap, ára 20 kr. A tiszántúli egyházkerület rendeletére készült tankönyv, mely 17. §-ban ismerteti református egyházunk szertartásait. Az isteni tisztelet belső és külső kellékei (2—3. §.) után az isteni tisztelet nemeit és részeit írja le, nevezetesen először a közisteni tiszteleti, azután a rendkívüli szertartásokat. Amazok közé sorozza a bibliaolvasást, az éneklést, imádságot, prédikációt, kátémagyarázatot, bibliamagyarázatot, emezek közé a keresztelést, esketést, úrvacsoraosztást, konfirmációt, temetést és az egyházi tisztviselők felavatását. Tárgyalási módja egyszerű és természetes; minden szertartásnál gondosan kiemeli a történeti és hittani alapot, a miért könyve nem száraz, sőt bizonyos élénkséggel és szemléltető erővel bír. Irálya egyszerű, bár néhol kissé terjengős. A könyv kiállítása, csinos nyomása tiszta, sajtóhibája kevés. A kitűzött célra alkalmas s hiszszük, sikeresen használható tankönyv, de a felnőttek is haszonnal forgathatják. Kapható Debrecenben a főiskolában. ** A »Magyar Nemzet Története* című tízkötetes nagy munkának ötödik kötete az Athenaeum kiadásában most hagyta el a sajtót. Címe: »Magyarország három részre oszlásának története l.p

>26 —1608.« Irta dr. Acsádi Ignácz. Ebben a munkában Acsády Ignácz a történetirodalom legújabb vívmányainak felhasználásával, magukból a legközvetlenebb kútfőkből, az okiratokból, egykorú feljegyzésekből mondja el ennek a hazánk történetében legsúlyosabb, leggyászosabb időszaknak történetét az 1526-iki mohácsi vésztől II. Mátyás király trónralépéséig. Magyarország végromlásának, három részre oszlásának fokozatos menetét látjuk előttünk elvonulni oly vonzó, oly eleven leírásban, mintha csakugyan megelevednének, feltámadnának előttünk ennek a mozgalmas kornak szereplői, hogy fényes avagy gyászos szerepeiket újra eljátszszák. Acsády előadása könnyed, keresetlen és rendkívül világos; ezen nagy előnyök mellett a kötet elevenségét csak fokozzák azok a rendkívüli érdekes szövegképek, a melyekből majdnem minden lapra esik egy-egy, továbbá a pazar fénynyel kiállított nagyszerű műmellékletek. Ezek egyszersmind a kiadó Athenaeum r. társaság bőkezűségét és áldozatkészséget is hirdetik. Az önálló műmellékletek száma negyvenre rug és számos olyan képes ábrázolat van közöttük, a melyek most kerülnek először a nagy közönség elé azokból a családi és udvari kincstárakból, a hol eddig rejtegették. Ez a kötet különben bizonyos szempontból forduló pontot képez ennek a nagy munkának kiadását illetőleg, a mennyiben ezzel a kötettel előt tünk áll a műnek fele, teljesen befejezve arra az időre, a melyre előre jelezve volt. Ez a körülmény egyszersmind biztosítékul szolgál a jövőre, hogy a munka további öt kötete, melyből különben már kettő füzetekben java részben megjelent, szintén az előre jelzett időben be lesz fejezve. Ez az ötödik kötet az eddig megjelent köteteknek megfelelőleg rendkívüli díszes félbőrkötésben minden hazai könyvkereskedésben kapható. Ára 8 frt. ** Ünnepi beszéd 1897. március 15-én. A rimaszombati polgári olvasókör által rendezett közvacsorán tartotta Czinke István ev. ref. lelkész. Kiadta a polgári olvasókör. 7 lap, ára?... Eszmemenete: »Három csillag van az égen*, magyar égen: szabadság, egyenlőség, testvériség. Azt a nemzetet, melynek egéről ez a három csillag leáldozott, meg nem tartja semmi hatalom a világon. Ott e három csillag helyett három ördög üt tanyát: a gőgösség, a viszálkodás, a megvesztegethetés. A beszéd hatalmas szónoki erővel, zamatos magyarsággal, igaz hazafias lélekből fakadva gyönyörűen fejti ki thémáját. Ilyen beszédeket kellene tartani mindenütt a március 15-diki évfordulón. ** Magyar írók élete és munkái. A magyar tudományos akadémia megbízásából írta Szinnyei József, a magyar nemzeti múzeum hirlapkönyvtárának Őre. Megjelent a 43. füzete (V. kötet 6. füzete), mely a Kacsó és Kanitz nevek közé eső 200 írónak életrajzát foglalja magában, többek közt a következőket: Kaczvinszky Viktor jászóvári prelátus ; Kada Elek polgármester; Káda István erdélyi püspök; Kajaly Pál főhadbiró a XVII. században; Kájoni Gábor szent Ferencrendi szerzetes, énekszerző a XVII. században; Kakas István keleti utazó és diplomata a XVI. században; Kákonvi Péter ref. prédikátor és XVI. századbeli énekszerző: Kakujay Károly kir. tanfelügyelő; Kalatai Ferenc nagyváradi püspök; Kalchbrenner Károly ág. ev. lelkész, a m. tud. akadémia rendes tagja; Káldy György jezsuita, bibliafordító; Káldy Gyula az operaszínház igazgatója; Kalinka Joachim ág. ev. superintendens; 19 Kállay, ezek közt: Kállay Béni közös pénzügyminiszter; Kállay Ferenc hadbíró, a m. tud. akadémia rendes tagja; Kallós Lajos jogtanár és a m. tud. akadémia levelező tagja; Kálmáncsehi Sánta Márton ref, püspök a XVI. században ; Kálmány Lajos római katholikus lelkész, ethnographus; Kalmár Endre piarista tiszt, rendfőnök; Kalmár György nyelvész; gróf Kálnoky Dénes regényíró; Kalocsa