Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-07-25 / 30. szám

Róza felső leányiskolái igazgatónő; Kálmánházy László váci püspök; Kámory Sámuel bibliafordító; Kandra Kabos katholikus lelkész, történetíró és Kanitz Ágost egyetemi tanár, a m. tud. akadémia levelező tagja. Az eddig megjelent 43 füzetben 9593 írónak életrajza s munkáinak jegyzéke van felsorolva. A munka Hornyánszky Viktor könyvkereskedő kiadásában jelenik meg és egyes füzetnek ára 50 krajcár. EGYHÁZ. Püspöki vizitáció. Kiss Áron tiszántúli püspök, a ki a máramaros-szigeti főgimnáziumban tartott érettségi vizsgálatokra érkezett Máramarosba s ennek befejezése után az oltani fürdőkben üdül, közelebb meglátogatta kerületének legtávolabbi missziói egyházát, Felső-Vissót. Az öreg püspököt nagy fénynyel fogadták. A város nevében Justh közjegyző üdvözölte a püspököt, a kinél különböző testületek tisztelegtek. Mindenkit az igaz hazaszeretetre buzdított e nagy fontosságú nemzetiségi ponton. Innen kirándult a Suliguli forráshoz, s a remek makerlói vízgáthoz. A püspök ez útját megelőzőleg Rónaszéken tett látogatást, a hol megtekintette a víz alatt levő Apaffyaknát is. Katonatisztek nősülési engedélye. A legutóbbi időben a monarkia mindkét felében többször megtörtént az az eset, hogy az anyakönyvvezetők és a lelkészek oly nem tényleges állományú tiszteket is megesketnek, kiknek a katonai szabályzatok értelmében a katonai hatóságoktól nősülési engedélyei kellett volna ugyan bírniok, de ez iratot nem szerezték be. Nem régen a fővárosban is történt hasonló eset és Lobkowitz berezeg táborszernagy hadtestparancsnok vádat emelt azért, mert az anyakönyvvezető egy nyugalmazott századost engedély nélkül menyasszonyával összeadott. A közös hadügyminiszter most felszólítást intéz a hatóságokhoz és a lelkészekhez, melyben figyelmezteti őket, hogy a nem tényleges állományú tisztek házasságát csakis abban az esetben nyilvánítsák megkötöttnek, ha a nevezett tisztek a katonai hatóság által kiállított nősülési engedélyt fölmutatják. E szabály alól csakis azok a nem tényleges állományú tisztek vannak kivéve, kik, mint rokkantak, nyugdíjaztattak, továbbá a szolgálaton kívüli viszonyban lévő tisztek és természetesen a tartalékos tisztek ama része, kik az aktiválásra nem reflektálnak. A várakozási illetékkel szabadságolt tiszteknek és azoknak a nyugdíjas tiszteknek, kik helyi szolgálatra vannak előjegyezve, továbbá az aktiválásra törekvő tartalékos tiszteknek nősülési engedélyre van szükségük. A nagyhonti ev. egyházmegye a napokban tartotta Felső-Terényben Ilandel Vilmos főesperes és Lasz-Jcdry Pál egyházmegyei másodfélügyelő társelnöklete alatt ez évi rendes közgyűlését. A templomban lefolyt rövid istentisztelet után a tágas iskolaterembe vonultak a nagyszámban összegyűlt hívek. A világiak közül ott voltak: Ivánka Zsigmond, Ivánka Oszkár, Ivánka Ist., Szulyovszkv Aurél, Thuránszky Zoltán, Lipcsey Samu stb., a lelkészi kar teljes számmal. A közgyűlés első tárgya a főesperesnek az egyházmegye egész beléletét felölelő évi jelentése volt, melyből fájdalmasan értesült a közgyűlés arról, hogy a bányakerület az egyházmegye jogigényéit a nála létező azon alapítványok, hagyományok és adományokhoz, melyeket elcsatolásig a nevezett kerülettel az egyházmegye kezelt, ignorálja; az özvegyeket, árvákat a segélyzőintézet jótéteményeiből kizárja: ilyenek a Bohus, Pohl, Mokossinyi, a magyar tanszékre vonatkozó és Ivánka. Zsigmondféle alapítvány, ez utóbbi azon világos kikötéssel, hogy ha a bányakerületnek területi alakja változást szenvedne, ezen alapítvány egyházi és iskolai közcélját az alapító vagy utódai meghatározni jogosítvák; a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy ezen alapítványokhoz a jogigényét fentarlja s ezek érvényesítését, ha kell, a polgári per útjára tereli. Ilandel Vilmos főesperes megbizatik, hogy ezen alapítványok jogi természetét a kerületi levéltárban nyomozza s az egyetemes és bányakerületi elnökség pedig felkéretik, hogy a főespere-t egyszersmind eljárásában támogassa. A bakabányai iskolaügy viharos jelenetet idézett elő, melyet csak a világi elnök erélyes föllépése szállított a kellő mérséklet határai közé. Bakabányán ugyanis két párt elkeseredett harcot vív egymás ellen; az egyik felekezeti, a másik állami iskoláért küzd. Miután a felekezeti párt nem nyújtott be iskolaépítési és költségvetési tervezetet, a hiányok pótlására utasíttatott. Több folyó ügy elintézése s a kerületre menendő követek kijelölése után a közgyűlés befejeztetett. ISKOLA. A Tanítók Lapja című református tanügyi heti lap, mely eddig Dobó Sándor h.-böszörményi tanító szerkesztésében jelent meg, f. évi július 1-én 300 frt fejében a »Református tanítók országos egyesületéinek a tulajdonába ment át, szerkesztője GsurJca István debreceni tanító lett, főmunkatársai: Sólyom Antal h.-böszörményi, Simon Károly h.-hadházi és Dobó Sándor h.-böszörményi tanítók, s a lap áttétetett Böszörményből Debrecenbe. A szerkesztő-kiadó-cserével a lap úgy külsőleg, mint belsőleg előnyös változáson ment át. Alakja csinosabb, terjedelme nagyobb, tartalma gondosabb és változatosabb lőn, úgy hogy a református tanítók egyesülete minden tekintetben jóravaló orgánumot nyert, a mire bizony szüksége is volt. Midőn ezt az örvendetes változást örömmel konstatáljuk, a megizmosodott szakközlönyt melegen ajánljuk nemcsak a tanítóknak, de egyszersmind a tanügy minden barátjának, különösen a lelkipásztoroknak buzgó pártfogásába. Ne csak szálló igeként hangoztassuk, de legyünk rajta, hogy testté is váljék a régi mondás: >az iskola az egyház veteményes kertje*. Az Andaházi-Szilágyi intézet Debrecenben, mint Lapunkban már régebben jeleztük, bajba került. Gondnoka, Vértessy István hűtlenül kezelte az intézet vagyonát. Pedig az intézet gazdag, több mint másfélszázezer frtnyi vagyonnal rendelkezik. Andaházi-Szilágyi Mihály, családjának utolsó férfi sarja, alapította 1843-ban kelt végrendeletével oly célból hogy ott rokonságához tartozó s a kollégiumban tanuló nemes ifjak egy főiskolai felsőbb tanuló ifjú vezetése mellett teljes ellátást kapjanak. Papok és tanárok fiai az intézetbe föl nem vehetők. De csak öt évig maradhatnak az internatusban. Az intézet élén egy gondnok áll, a ki a vagyont is kezeli a tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek tartozó számadási kötelezettséggel. A