Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-06 / 23. szám

tudja, az ő bölcs gondviselését hiszi, hogy az Isten igazgatásának mindenek alája vagyunk vetve, nyilván tapasztalja, hogy a melyek lésznek, nem szerencséből, sem nem történetből, hanem az Istennek bölcs tanácsából lesznek. Az ilyen ember már, megilletődött szívvel ugyan mint ember, de az Isten bölcs utain megnyugodott elmével tekintvén mint kereszlyén egy valóságos nagy embernek halálát, abban is az Istennek bölcs ujjait csudálja és bölcs cselekedeteinek okait bővön látja s érti. Nem mondja ő koránt is azt, hogy az Isten, a ki azt teremtette, célját benne el nem érte. Mert ha igaz az, a mit még a pogány Cicero is megismert, hogy az embert a természet, vagy annak bölcs ura ide csak szállásra, nem örökké lakozásra küldötte s a földet neki, mint valami vendégfogadót, nem pedig örökös jószágot, úgy rendelte, hogy itt a virtusnak kies, de nehéz mezején egy darabig magát gyakorlaná, a mely szép ajándékokkal felékesíttelett, azoknak hasznát venné, dicsőségét még nagyobbra nevelné, mint tanult katona, a maga helyéből, statiojából ki ne mozdulna, míg nem az ő Urának parancsolatját hallaná, igaz az is és minden kétség kívül tétetett dolog, hogy senki addig e világból ki nem költözhetik, míg az ő hatalmas urának őtet hivő szavát meg nem hallja. A pedig mint bölcs teremtő semmit is csak a mutogatásra, haszontalanczifraságra nem veszteget: Nihil in natura sterilé, mert semmi nincsen a természeti dolgok közt haszontalan is a mi a véget, melyet az Isten eleibe feltett, el ne érné. A ki azért nagy elmével, jó szívvel és minden jeles virtusokkal felékesíttetett. minden kétség kívül épített, gyógyított, intett, példájával sokat a jóra elkészített és az Istentől eleibe szabott véget el is érte. Ne gondolja azt is senki, hogy az olyan valóságos nagy embernek boszúságára esnék, hogy az ő életének oly hamar vége lészen. Mert ő, minthogy tudja, hogy életet nem maga adott magának, annak határát is más vetette meg : megtanulta egyszersmind azt is, hogy életét másnak, a ki azt adta volt. annak parancsolatjára jó szívvel tégye le. Annyival is inkább, mivel látja, hogy itt a hamisság az igazságon, az erőszak a jámborságon, a gyűlölség a virtuson és minden tisztességen néha erőszakot tészen, nem kivánja ily sok rossz szomszédságok közt lakni s ha hivattatik, kész innen elköltözni. Ugyanis tudja, hogy oda mégyen, a hová az elvezető utat egész életében kereste, abban a boldogságban részesül, melynek elnyerésére vala intézve beszéde, cselekedete, egész élete; azt a tökéletes gyönyörűséget éri. melynek kívánságától addig is, míg élt, lángolt és ugyan égett. (Folyt, köv.) Koncz József. IRODALOM. ** Határidő-jegyzék a kir. tanfelügyelőségek időszaki teendőiről. Szerkesztette és kiadta: Frics Jenő kir. tanfelügyelői tollnok, Sepsi-Szentgyörgyön. Ara két korona. A csinosan kiállított és időszaki naptár alakjában falra szegezhető táblás kimutatás igen pontos, figyelemreméltó jegyzékét adja a királyi tanfelügyelőségek bonyolult adminisztrációnális teendőinek mikor teljesítése tekintetében. A hivatalok mai »papirkorszakában« a nép- és közoktatásügy terén is annyira felszaporodtak a törvényből és rendeletekből folvó tennivalók, hogy a nagy tömkelegben mindenikre s pedig olyanokra, melyek határidőhöz vannak kötve, emlékezni lehetetlen. Ezen a bajon kiván segíteni a fennebbi, hónapokra és napokra beosztott táblás kimutatás, mely a különféle határidőhöz kötött intézkedéseket könnyen áttekinthető rendszerben tartalmazza s a kir. tanfelügyelőségek minden időszaki teendőire nézve megbízható tájékozásul szolgál Ezen jegyzéknél az űgybuzgó szerző mintegy 1100 szabály- és körrendeletet, utasítást, döntvényt, határozatot stb. tanulmányozott át, hogy a jelenleg érvényben levő chaosban eligazodni s a szükségeseket tudni lehessen Mi részünkről midőn egyfelől a szerzőnek fáradságos munkáját készségesen elismerjük, másfelől azt is kijelentjük, hogy ez a táblázat is ineggyőződtet ama véleményünk helyességében, hogy a mai tanfelügyelet föltént bürokrácia, nem pedig paedagogiai intézmény, a minek lenni kellene, és a minek néhai való jő Eötvös József báró, első kultuszminiszterünk tervezte és célozta Ettől eltekintve, ajánljuk a derék munkálatot azoknak, a kiknek a fennebbi címben Íratott. (—e—). ** Népoktatásügyi teendők határidő-jegyzéke című munkára hirdet előfizetést dr. Szabó Mihály Alsó-Fehérvármegye segédtanfel ügyelője N.-Enyeden. A könyv naptárszerüleg mintegy emlékeztető gyanánt sorolja elő az időponthoz kötött összes népoktatásügyi teendőket, s e szerint a tanítóknak és a tanügyi adminisztráció férfiainak becses segédkönyve lesz. Megjelenik f. évi június elején, előfizetési ára 1 frt, mely a szerkesztő-kiadó címére N.-Enyedre küldendő. — Ajánljuk a népoktatás terén működő szakferfiak figyelmébe. EGYHÁ Z. Budapesti ref. egyházközségünkben június 3-án fontos egyháztanácsi ülés tartatott, a mennyiben ekkor töltettek be választás által a főgimnáziumnál ürességben levő tanszékek és az egyházban rendszeresített két hitoktatói állás. A természetrajzi tanszékre két pályázó közül helyettes tanárnak egyhangúlag megválasztatott dr. Török Tivadar; a magyar-német tanszékre, mivel a pályázók közül egynek sem volt megfelelő minősítvénye, nem történt választás; a történelmi tanszékre öt pályázó közül Lányi Lajos mezőtúri tanár 14 szavazatával szemben 28 szavazattal dr. Pruzsinszky Fái kisújszállási tanár választatott meg. Hitoktatók lettek felkiáltás útján egyhangúlag Keresztesi Sámuel hévizgyörki rendes lelkész és szavazattöbbséggel (16 ellenében 20 szavazattal) Fábián János budai hitoktató. E választások előtt az újonnan választott presbyterek hivatali esküt tettek s az egyes bizottságokba beosztattak. Egyházi aranykönyv. Kubinyi Kálnrán róm. kath. vallású földbirtokos nemes szivétől indíttatva a nvústyai (Götnör m.) ág. hitv. evang. egyház részére 2000 frtos alapítványt tett, hogy annak kamatai a papi- és tanítói stólajárandóság megváltására fordíttassanak. A tiszántúli egyházkerületi értekezlet választmánya egyidejűleg a kerületi gyűléssel élénk érdeklődés mellett ülésezett Debrecenben. Elnököltek az értekezlet alelnökei : Balogh Ferenc és Simonffy Imre. A jegyzői tollat dr. Bartha Béla vezette. A választmány kimondotta, hogy f. évi nagygyűlését az értekezlet szeptember 2l-én