Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-06 / 23. szám

Szatmári tartja meg. Ez alkalommal az ünnepi istenitiszteleten Széli Kálmán, nagyszalontai lelkész s esperes prédikál. E gyűlés választja meg — miután a piandátum lejár — újra a tisztikart és a nagy választmányt, még pedig szakosztályok (egyháztársadalmi, nevelésügyi, irodalmi) szerint. A szatmári gyűlés tárgyai lesznek: 1. Garzó Gyula előadása a diakonissa intézményről. 2. Bizottsági vélemény Ferenczy Gyulának a nagyváradi közgyűlésen az egyházi vagyon és adózás tárgyában beterjesztett javaslataira. 3. A debreceni theol. tanárok véleménye Gulyás Lajosnak a váradi gyűlésen felolvasott s a lelkészképzésre vonatkozó javaslatára. 4. Gergely Károly értekezése a lelkipásztori gondozás régi, kipróbált eszközeiről. 5. Értekezés a prot. leánynevelésről. — Gsiky Lajosnak a belmisszióról szóló munkálata véleménynyilvánítás végett az egyházmegyei értekezletekhez tétetik át. Ezzel kapcsolatban a választmány kifejezte azon óhajtását, hogy a kerületi, megyei, és községi értekezletek necsak koronkénti érintkezésbe, hanem szerves kapcsolatba jöjjenek egymással. Végül dr. Bartha Béla indítványa folytán a választmány javasolni fogja a nagygyűlésnek, hogy bízzon meg egy valakit, esetleg egy bizottságot olynemű statisztikai munkálat készítésével, mely feltüntetné, minő hatással voltak a ref. egyházra a gyermekek vallásáról és a felekezetnélküliségről alkotott egyházpolitikai törvények. (J.) Huszonötéves lelkészi jubileum. Lélekemelő ünnepet ült áldozócsütörtökön Madarász Imre lelkész és orsz. képviselő: karcagi lelkészségének huszonötéves jubileumát. Az ünnepség első része a templomban ment végbe, hol körülbelől 6000 lélek volt jelen. Az ünnepi szónoklatot. maga a jubiláns mondotta, mélyen meghatva hallgatóságát tartalmas és szépen kidolgozott beszédével. Az isteni tisztelet után egyházközségi díszközgyűlést tartottak, melyen Hajnal Elek elnök, az ünnepeltnek 23 év óta buzgó lelkésztársa, üdvözölte Madarászt, kiemelvén törhetetlen hithűségét s híveihez való őszinte ragaszkodását s szeretetét. Utána Lacsny Gyula főgondnok sorolta fel az ünnepeltnek érdemeit, lelkes beszédben s átnyújtotta az egyház ajándékát: egy remekművű serleget s egy gyönyörű bibliát, a melyekért Madarász Imre mélyen meghatva mondott köszönetet. Ezzel az ünnepség első része véget ért A küldöttségek tisztelgését lakásán fogadta a jubiláns lelkész. Első sorban a hölgyek küldöttsége tisztelgett nála, melyet Hizlyné űrnő vezetett. Beszéde végeztével átadta a hölgyek ajándékát, egy pompás ezüst iróasztalkészletet. Sorba következtek ezután a gimnázium tanári kara Borsos Ámbrás vezetése alatt, majd a tanító testületet Horváth Ferenc igazgató, a kisújszállásiak küldöttsége, a nagykunmadarasi presbyterium, Karcsag város képviselőtestülete, az ipartestület. Délben díszlakomára gyűltek egybe az ünnepelt tisztelői a gimnázium felékesített tornacsarnokában, melyen sok lelkes pohárköszöntőt mondtak. Az ünnepet végül rögtönzött táncmulatság fejezte be. ISKOLA. Iskolai aranykönyv. Özv. Szente Bálintné szül. Tömöry Juliánná volt h.-böszörményi lakos vallásos buzgóságból végrendeletileg ötezer frtot érő ingatlanokat hagyott a debreceni főiskolára. (J.) A debreceni ref. főgimnázium évről-évre oly tömött, hogy a helybeli növendékeket sem képes befogadni. Hogy ez lehetővé tétessék, a tiszántúli ev. reform, egyházkerület fölkérte az iskola egyik főpátronusát, Debrecen városát, hogy két, újabban felállítandó párhuzamos osztálynak költségeit vállalja magára. A városi közgyűlés egy évre a költségeket megszavazta. Hogy e különös határozat alapján a kerület belemegy-e újabb párhuzamos osztályok felállításába, nem valószínű. (J.) Uj főgimnáziumok. Wlassics közokt. miniszter a békési ref. hat osztályú gimnázium teljessé való kifejlesztésére 3000, a csabai ev. algimnáziumnak pedig ugyanerre a célra 2000 forint segélyt utalványozott. Mindkét iskolának építési segélyt is ad az állam. Modern supplicatio. Ezt az elnevezést adta Radácsi György annak a tanulmányútnak, melyet a sárospataki főiskola 37 theologusa négy tanár vezetése alatt Debrecenbe tett. A vezető, illetve kisérő tanárok voltak: Radácsi György, dr. Rácz Lajos, dr. Zsindely István, dr. Finkey Ferenc. A modern supplicátio azonban, miután Sárospatakról először Debrecenbe indult, mindenki előtt tudvalévő okok miatt egy egyszerű feltünésnélküli tanulmányúinál jóval nagyobb fontosságú s valószínűleg pár évtizeddel előbb kivihető sem lett volna, s hogy most így sikerült és a legcsekélyebb dissonantia nélkül sikerült, az első sorban Radácsinak, de aztán az összes vendég és vendéglátó tanároknak az érdeme. A ki azonban azt hinné, hogy e közeledés által Sárospatak az elvi küzdelmek terén begöngyölte és végképen meghajtotta zászlóját Debrecen előtt, az alighanem csalódnék, de hogy sokat tett arra, hogy a személyes érintkezés folytán a netaláni keserűségek elmúljanak s a szív megteljék szeretettel és a lélek a prot. nagy érdekekért, valamint a kálvinismus dicsőségeért való közös harci kedvvel, az bizonyos. Egymást megismerve s nem a távol ködéhen látva, egymás szivében a barátság tüzét felgerjesztve, a hibákat is könnyebben eltűrjük egymásban. Mindenesetre kívánatos, hogy a pataki theologusok eddig páratlanul álló szép példáját a többi theologiai akadémia ifjúsága is kövesse. Debrecen tárt karokkal s mondhatom ép oly tárt és igaz szívvel fogadta a patakiakat. Tegyenek róla ők maguk tanúságot. Ottlétük alatt elhalmozták őket mindazzal, a mit a jövetelök okozta nagy örömtől kiáradt szívok és leikök nyújthatott. Az állomáson nagy csapatban vártak reájuk tanárok és növendékek. Leszálláskor Sass Béla igazgató üdvözölte őket melegséggel, mire Radácsi György hasonló módon felelt. Az elszállásolás után f. hó 22-én d. u. három órakor ünnepies fogadtatás volt a kollégium dísztermében, mely ez alkalomra egészen megtelt. Ott volt többek között Kiss Áron püspök, Simonffy Imre, a főiskola helyi gondnoka, Márk Endre, az összes tanárok és akadémiai ifjak. Itt