Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

óvónők alkalmaztassanak, de ezek akkor két év alatt kötelesek tanítónői oklevelet szerezni. Az anydkönyvvezetés ügyében azt kivánta a közgyűlés, hogy fz illető közegek utasíttassanak, mutassák be azon szerződések hiteles másolatait, melyek a születendő gyermekek vallására vonatkoznak. A középiskolai felügyelőséget, mint szervezett állást, a kerület beillesztette a maga alkotó elemei közé, a mikor György Endre indítványára kimondotta, hogy a gyűlésen a felügyelőnek nemcsak szavazati jogot ad, hanem természetszerűleg őt tekinti és nevezi ki a középiskolai ügyek előadójának. Véglegesen határozott elvalahára a gyűlés a középiskolai felügyelőnek mindeddig függőben lévő nyugdíja ügyében is elfogadván a debreceni tanári kar javaslatát, inelyszerint a felügyelő a debreceni főiskolai nyűg- és gyámintézetének tagjául tekintetik, ha a kerület 300 frtot s az egyes iskolák növendékei fejenként 20 krt fizetnek be 20 évig e célra. Az iskola ügyeket, alapos előkészítés és javaslat mellett gyors egymásutánban tárgyalta le a gyűlés. Említésre méltók: a h.-nánási és karcagi gimnáziumok továbbfejlesztése államsegélylyel. A kérvényeket a konventhez terjesztették. A kisújszállási főgirnn. bemutatta az álammal kötött végleges szerződését. Megerősíttetett. Úgyszintén jóváhagyták a m.-szigeti líceumnak az államsegélyre vonatkozó szerződését, mely 18 ezer forint évi és 40 ezer forint egyszersmindenkori államsegélyről szól. Elfogadta s élet beléptetni határozta a kerület a tanügyi bizottság által benyújtott igazgatótanácsi szervezeti szabályokat, melyeket annak idején főbb vonásokban e lap is ismertetett. Az iskolaügyekből a legnagyobb részt, mint mindig, úgy most is a debreceni kollégiumra vonatkozó kérdések és fölterjesztések foglalták le. Mindenekelőtt kimondotta a kerület, hogy az egyetemes konvent határozata értelmében tanítóképezdéjében a német nyelv tanítását a jövő évtől kezdve annyival inkább kötelezővé teszi, mert maga is úgy van meggyőződve, hogy a felekezeti tanítóknak képzettség tekintetében az államiaké mögött maradni nem lehet. Az igazgatók részletes jelentéseinek meghallgatása után elfogadták az 1897/98 évi lapunk által ismertetett költségvetést azon hozzáadással, hogy az angol bankban elhelyezett tőkéket vegyék ki és magasabb kamattal gyümölcsöztessék s a pénzintézetektől legalább 4'/2

% kamat eszközöltessék ki. Továbbá, hogy Debrecen várost kérjék föl a büntető jogi tanszék javadalmának a tényleges viszonyokhoz mért fölemelésére. Egyben elismerő köszönetet szavaztak Debrecen városának a főiskola iránt tanúsított áldozatkészségeért. Két új főgimnáziumi tanszék felállítását is kérte a tanügyi bizottság, de a kerület egyelőre a mostani állapot fentartását határozta el. Özv. Soltra Álajosné halála felett részvétét jegyzőkönyvileg nyilvánítja a kerület. Ő férjével, a volt ráckevei pappal, egyik nagy alapítója a főiskolának. Halála folytán 20 ezer frt alapítványnak lép a kollégium tényleges élvezetébe. E szép alapítvány 1200 frtot tevő kamatai — az alapítólevél értelmében — a kollégium szegénysorsú theologus diákjainak fölsegélésére fordítandók. A tápintézet kibővítését a gimn. internátus létesítéséig függőben hagyták s erre nézve a gazdasági tanács javaslatát kérték ki. A főiskolai könyvtári bizottság az anyakönyvtár és gyűjtemények kezelésére, rendezésére és gyarapítására vonatkozólag egy memorandumot nyújtott be. EnneK alapján határozatba ment, hogy 1 a könyvtár nagyobb dotációja iránt a gazdasági tanács kerestessék meg, 2. a főkönyvtárnok heti óráinak száma hatra szállíttassék le; 3. a könyvtár és gyűjtemények körüli teendők elvégzésére többféle jótéteményekben részesülő négy akadémiai tanulót vegyen még fel a főkönyvtárnok, 4. a nyilvános olvasóterem még egy teremmel bővíttet ki, 5. az intézmény fentartása és fejlesztése érdekében a kerület Debrecen városát fölkéri, 6. ugyancsak kérelmet intéz az egyházi-, világi hatóságokhoz, testületekhez, családokhoz, egyesekhez, hogy a nemzeti közkincset képező leleteket, érmeket emlékeket és a családi levéltárakat megőrzés végett a kollégiumi könyvtárba küldjék be és helyezzék el. Mindezek nagyjelentésű határozatok. A természetrajzi gyűjtemények rendezése és gyarapítása végett is adott be elaboratumot az e tárgyban dolgozó küldöttség, melyet elvben elfogadtak s annak megvalósításával a gazdasági tanácsot megbízták, de már most kimondották, hogy a természetrajzi múzeumnál külön praeparatort alkalmaznak és új műszerek bevásárlására az eddiginél nagyobb összeget fordítanak. Megállapította továbbá a közgyűlés a kollégium minden ágára kiterjeszkedő egységes igazgatótanács szervezetét és rendszabályát. A tanácsot az őszi gyűlésen alkotják meg. A közgyűlés a kollégiumra vonatkozólag a következő választásokat tette: A gimnáziumi német-latin nyelvi tanszéken, okleveles pályázó hiányában, egy évre helyettes tanárul alkalmazza még Kecskeméthy M. Lajost. A tanítóképezdei ének- és zenetanári tanszékre pályázatot hirdetnek (1200 frt törzsfizetés, 200 frt lakbér, 100 frt ötödéves pótlék); a gyakorló iskola tanítójává megválasztották 26 pályázó közül Kiss György h.-szoboszlói tanítót; Márk Endre ügyész helyére a gazdasági tanács tagjául Széli Farkas, táblai tanácselnököt s ismert történetbúvárt; a főiskola szellemi és anyagi ügyeit intéző bizottságba : Horthy Istvánt, Zsigmond Sándort és Görömbey Pétert. Végül meg kell még emlékeznünk Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyzőnek e lap mult számában már említett lemondásáról, mely a gyűlés tagjait mélyen meghatotta. E meghatottságnak Tisza Kálmán adott megfelelő hangot, kifejtvén, hogy egészségi állapotára vaió tekintetből csakis az iránta érzett tisztelet és szeretet bírhatja reá a gyűlést lemondásának elfogadására. Az iránta érzett elismerést s köszönetet tolmácsolták még elnöklő főgondnokon kívül Szabó János esperes és Horthy István gondnok. A derék férfiút kiérdemelt nyugalmába mindenki tisztelete, elismerése, köszönete, szeretete, áldása kiséri. Nevére a kerület alapítványt tesz szegénysorsú theologusok jutalmazására. Állásának betöltésére a szavazást elrendelték. Alföldi. RÉGISÉGEK. Fogarasi Pap József emlékéhez. (Folytatás.) Megmondom pedig még előre, hogy senki én tőlem, mint a ki ilyen helyen soha többé nem forgottam, ne várjon füleket csiklándoztató az ékesen szólásnak mesterségesen épült, vagy elmét frissítő oratiót, hanem míg a feltett nevezetes kérdésről nem annak méltósága szerént, hanem elmémnek gyengeségéhez képest beszélgetek és tanítványi kötelességemet megmutatom, szenvedjetek el engemet békével.