Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

folyt itt az egyházi élet belterjesebb fejlesztésének módozatairól és eszközeiről. Lefolyásáról és megállapodásairól részletes tudósítást adunk a naplószerű értekezleti jegyzőkönyv közzététele útján. Tudósító. A tiszántúli egyházkerület közgyűlése. A közgyűlés külső keretét röviden így rajzolhatom meg: Tartott május 18 - 22. napjain. Elnökök voltak Kiss Aron püspök és gr. Dégmfeld József főgondnok. Jegyzők: Tóth Sámuel, Elek Lajos, Farkas Antal, dr. Baczoni Lajos. A két első napon — szokás szerint — tömeges megjelenés és nagyobb fokú érdeklődés mutatkozott, azután a napokkal együtt fogytak a gyűlés alkotó elemei és az érdeklődés fokról-fokra csappant a kevésbé fontos tárgyak iránt. Tárgy volt bőven (a programm 207 pontbol állott), de a melynek legnagyobb részén az előadók javaslatai alapján, vita nélkül surrantak el. Egy pár fontosabb kérdés mégis oly tárgyilagos és magas elvi alapon álló vitát eredményezett, hogy azt gyönyörűség volt hallgaini. így pl. a komáidii egyház fölterjesztése a lelkész választás ügyében. Első helyen említem, mert az egyetemes magyar ref. egyházat érdekli. Hát mi is az a komádii ügy. Az hogy ez az egyház egyhangúlag meghívott egy papot, a kit az erdélyi egyházkerület elnöksége első osztályú lelkészi állásra képesített, de a mely képesítettségét a nagyszalontai egyházmegye nem ismerte el, ennélfogva a választást megsemmisítette. Minthogy épen a napokban hasonló eset fordult elő Kőrös-Ladányban is, s minthogy sokan azt panaszolták, hogy a lelkészi minősítés tekintetében a Királyhágón innen sincs meg a szükséges egyöntetűség, e tapasztalatok után és a komádii panaszolt concrét esetből kifolyólag a kérdéshez legjobb tudásuk szerint sokan szólottak s ajánlottak gyógyszereket. Főképen gr. Tisza István alapos fejtegetései találtak visszhangra s az ő javaslatát fogadta el a közgyűlés, mely szerint a komádii concrét esetre vonatkozólag a kerület nem határoz, hanem a határozatot^ fentartja az illetékes egyházi biróság számára, az egységes minősítés ügyében pedig feliratot intéz a conventhez. Második, hosszú és nagy vitára okot adó tárgya volt a gyűlésnek a főiskola szellemi és anyagi ügyeinek vezetésével megbízott permanens küldöttség ismeretes javaslata a debreceni kollégium tanárainak fizetésrendezése ügyében. A gazdasági tanács elhalasztási végzést hozott s ennek akadtak pártolói a gyűlésen is (Kiss Albert. Széli Kálmán, dr, Baksa Lajos, György Endre), a szónokok ós a gyűlés többsége azonban a szellemi és anyagi ügyeket intéző bizottság, nem különben a gazdasági tanács kisebbségének javaslatát fogadta el. melyet a gazdasági tanács jegyzőkönyvének felülvizsgálására kiköldött bizottság is hathatósan ajánlott. Az elfogadott s a debreceni főiskola életében szinte korszakosnak mondható végzést lapunk »Iskola* rovatában egész terjedelmében közöljük eszmélkedés és példaadás végett is. A javaslat jogerőre emelésében oroszlán része van gr. Dégenfeld Józsefnek s mellette Joó István gimn. felügyelőnek, Márk Endre főiskolai ügyésznek és az egyházkerületi gyűlés tagjai közül a jövőbe látó, lelkes férfiak egész táborának. A határozat értelmében, az egyházkerületi tanügyi bizottság e hó 21-én a főgimn. és képezdei tanárok felét (7 és 3) azonnal be is osztotta a második fizetési fokozatba (1400 frt). Hosszabb időt vett igénybe a gyűlésen s némi csatározást provokált a nagyváradi leányinternátus kérdése. Abban nem volt eltérés, hogy e felekezeti szempontból, oly exponált helyen, három egyházmegye által tervelt intézet mielőbb létesüljön, abban sem, hogy az egyházkerület által e célra megajánlott 10,000 forintból 6000 frt azonnal folyóvá tétessék, csak a miatt aggodalmaskodtak némelyek, hogy az egyszersmindenkori segély mellett kért állandó évi 1000 frt megszavazása nem fog-e elbírhatatlan terhet róni örökidőkre a kerület nyakába? Végre elfogadták Tisza Kálmán azon közvetítő indítványát, melyszerint az 1000 frt segély egyelőre csak egy évre szavaztassék meg. Az internátus ilyen módon a jövő szeptemberben megnyílik. Érdekes és praecedens nélkül álló tárgya volt a gyűlésnek /Nagy Bálint h.-m.-vásárhelyi polgári iskolai igazgatónak azon kérelme, hogy adassék vissza neki lelkészi jellege, melytől, az unitáriusokhoz való pártolása miatt a conventi biróság ezelőtt 10 évvel megfosztotta. Azóta azonban megbánván akkori tettét s kálvinista hithűségének szóval és tettel számos jelét adván, úgy a h.-m.-vásárhelyi lelkészek, mint a békés-bánáti egyházmegye kérelmét ajánlólag terjesztette fel a kerülethez. Beható eszmecsere indult meg a kérelem fölött, végre is abban állapodtak meg, hogy a kerületnek nem állván hatalmában. a lelkészi jelleg visszaadása, egyenesen fölterjeszti a kérvényt elintézés végett a konventhez/ A közigazgatási ügyek hosszú sorozatában rendkívül lelkesen fogadta a kerület lángbuzgalmű főgondnokának azon indítványát, hogy a szegény lelkészek segélyezése ügyében, mivel a szükség égető és nagy, sürgősen és gyökeresen intézkedjék a kerület és hogy arra állandó alapot létesítsenek. A bajaink és panaszaink egyik főforrásának megszüntetését célzó indítványt azon meghagyással adták ki az egyházmegyéknek, hogy véleményüket már az őszi közgyűlésre terjeszszék be. Ugyancsak lelkes fogadtatásban részesült gr. Degenfeld Józsefnek azon eléggé nem méltányolható fáradsága, hogy maga személyesen vizsgálta át az egyházkerületi pénztárt, és tett arról jelentést Az érmelléki, szatmári, bihari és felső-szabolcsi egyházmegyék a lelkészi nyugdíjintézet sürgős felállítását kérték. A kérelmet Tisza Kálmán úgy üdvözölte, mint megjavult felfogás eredményét s az ő felszólalása után az egyházkerület is sürgeti a konventnél a lelkészi nyugdíjintézet mielőbbi felállítását. A debreceni és alsó-szabolcs-hajdúvidéki egyházmegyék azon indítványát, hogy az 1893. évi XXVI. t.-cikk olyképen módosíttassék, hogy a tanítói korpótlékokhoz az állam a prot. autonomia sérelme nélkül járuljon, a kerület szintén fölterjeszti a konventhez. A bihari egyházmegye azt indítványozta, hogy e kerület felső- és középiskoláiban, valamint leánynevelőintézeteiben a lelkészek és tanítók gyermekei tandíjat ne fizessenek. Véleményezés végett kiadták az indítványt a tanügyi bizottságnak. A debreceni egyházmegye vallássérelmet jelentett be a debreceni róm. kath. plébánia, recte dr. Wolaffka Nándor hírhedt hittérítő, hazátlan püspök ellen a ki öt leányt bejelentés nélkül, négy egyént pedig egyszeri bejelentés után bevett a maga juhai közé. A sérelmet orvoslás végett a konventhez terjesztették föl. A vallástanárok képesítésére vonatkozólag kötelező szabály gyanánt kimondotta a közgyűlés, hogy csak azon theologiai akadémiát végzett egyének alkalmazhatók közép iskolai vallástanárokul, a kik mindkét lelkészképesítési vizsgálaton jeles általános osztályzatot nvertek vagy theologiai magántanári oklevelet szereztek. Megengedte a közgyűlés, hogy indokolt szükség esetén tanítónőkül kisded-