Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-30 / 22. szám

határozta a közgyűlés, hogy Hegedűs Sándor másodelnöknek a Koszorú-füzetkék anyagi támogatásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz; hogy a Koszorú-füzetkék terjesztése körül buzgólkodó papságnak köszönetét és elismerését nyilvánítja s felkéri az összes lelkészeket, valamint a tanítókat, a világiakat és a nőket, szóval az egész protestáns társadalmat, hogy e hasznos és hitépítő füzetkék terjesztését előmozdítani szíveskedjenek. — A monográfiákra vonatkozólag határozatba ment, hogy ebbe a könyvsorozatba lehetőleg hazai tárgyú egyháztörténeti eredeti művek adassanak ki. — A »Házi Kincstári- sorozatnál Masznyik Endre indítványára, melyet Zoványi Jenő, Csíky Lajos és Szabó Aladár is támogattak, egyhangúlag kimondatott, hogy ebben a sorozatban lehetőleg a régi magyar áhitatossági klassikus művek bocsáttassanak közre, vagy olyan eredeti művek, melyek a hitépítésnek és hitszilárdításnak igazi remekei. — A taggyűjtést és a tagsági kötelesség pontos teljesítését a tagoknak szívére kötötte a közgyűlés. — Báró Radák Ádám emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg. Végre örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a gyűlés folyamán 15 új tagja jelentkezett a Társaságnak, köztük két alapító is, névszerint özv. Ajlcaij Imréné és Ihász Lajos. A választmány előterjesztései során a pénzügyi bizottság által megejtett számvizsgálat alapján közgyűlés köszönet és elismerés nyilvánítása mellett Bendl Henrik pénztárnoknak a felmentvényt megadta, a f. évre javasolt költségvetést 5997 frt 92 kr bevétel és 5905 frt 50 kr kiadás előirányzása mellett elfogadta; a hátralékok kimutatását elrendelte, a hátralékosokat megsürgette, hogy tagdíjaikat fizessék be. Majd a magyarázatos biblia ügyében készített s a választmány által elvben már elfogadott tervezet került tárgyalás alá, melynek szövege lapunk múlt számában olvasható. Az egyhangúlag hozott megállapodás lényege az. hogy adassék ki először egy bőséges bibliai lexikon, mely magában foglalja a bibliában előforduló összes neveknek, tárgyaknak, fogalmaknak és személyeknek encyclopádikus magyarázatát. Ez az esetleg illusztrációkkal is ellátott mű a lelkészeknek nélkülözhetetlen bibliai kalauzul szolgálna, az egyház tagjainak pedig kitűnő segédkönyv volna a biblia helyes megértéséhez. Ez volna a magyarázatos biblia első része. A második rész két kötetben javított fordítással kapcsolatban magában foglalná a biblia eszmei vagy tartalmi magyarázatát, az Istenigéje vezérgondolatainak tömör feltüntetését. — A közgyűlés a tervezetet egyhangúlag elfogadta és kimondotta, hogy a kivitel bizassék a választmányra, oly módon, hogy a titkár által foganatosítandó előzetes tudakozások alapján a választmány állítsa össze a szerkesztőséget (a dolgozótársak névsora), válaszsza meg a munka szerkesztőjét, és kezdesse meg a munkát; a fedezetre nézve pedig, a tervezet és költségvetés részletes kidolgoztatása után, a magánosok és testületek, az egyházmegyék és kerületek, a gyülekezetek és tanintézetek körében az egész munkára gyűjtsön pénzt, aláírásokat előfizetéseket, segélyeket. A tanácskozások befejeztével, öt percnyi szünet után a felolvasó ülés vette kezdetét. Révész Kálmán kassai lelkész röviden, de érdekesen Czeglédi István kassai papról tartott felolvasást, melyben Czeglédi csupán származását és családi viszonyait hozta tisztába. E pontokon az eddigi életírók több rendbeli tévedéseit kijavította. A helyes történeti kritikával készült s tetszésben részesült felolvasást szintén a Protestáns Szemle fogja közölni a júniusi füzetben. Majd Bancsó Antal soproni theol. tanár elegáns alakja jelent meg a felolvasó asztalnál. Az úgynevezett autonom erkölcsiséget vagy vallástalan morált ismertette részletesen, bírálta alaposan és az evangéliumi vallásos morál tiszta fényénél nagy tetszés kíséretében oda konkludált, hogy erkölcsiség vallás nélkül nem állhat fenn s tiszta és erőteljes erkölcsiség csak a Jézus Krisztus vallásában van, Ez is a Szemle júniusi füzetében lesz olvasható. A felolvasások végeztével Hegedűs Sándor másodelnök mondott rövid, de gyújtó hatású, mert eszmékben igaz, előadásban lelkes elnöki zárszót. Hatalmas beszéde, melyet viharos éljenzés és taps gyakran félbeszakított, szintén a Protestáns Szemlébe kerül, de lapunk mai számában is olvasható. Az ülést a Kölcsey Himnuszának eléneklése fejezte be, melyet a vegyeskar az ifjúsági zenekar kíséretével erőteljesen és szabatosan adott elő, a közönség pedig állva és áhítattal hallgatott. Két óra felé járt az idő, mikor a templomban 9 órakor, a díszteremben % 11-kor kezdődött ülés véget ért. Ekkor a társaság férfi tagjai, közel százan közebédre gyűltünk a Griff-fogadó nagytermében. Hangulatos, ízletes ebéd volt, magas színvonalon maradt felköszöntőkkel,: Ő Felségére (Gyurátz F.), a Társaság elnökségére (Antal Gábor) a Társaság tagjaira (Mészáros Károly, Pápa város polgármestere), a pápai közönségre (Hegedűs Sándor), Antal Gáborra (Masznyik E.), a közgyűlésen közreműködőkre (Zoványi Jenő), Szőts Farkas titkárra (Szekeres Mihály), a világiakra (Révész Kálmán), a nőkre (Bancsó Antal), Hegedűs Sándorra (Csíky Lajos), a nem protestáns vendégekre (Gyurátz F.), a két egyház testvéries együttműködésére (Szabó Aladár). A felköszöntők sorát Hegedűs Sándor zárta be hatásos beszéddel, melyben konstatálta a gyűlés szép sikerét, közben pedig Szőts Farkas titkár olvasta fel a távollevők üzenetét, üdvözletét, táviratait. Üdvözletet küldtek: Szász Károly, Zsilinszky Mihály, a a sárospataki tanári kar, dr. Szlávik Mátyás, Thúry Etele stb. Délután öt órakor, vagy 45—50 tag jelenlétében tanulságos belmissziói értekezlet tartatott, melyen Szekeres Mihály esperes elnöklése és Borsos István főgimn. tanár jegyzősége mellett, Gyurátz Ferenc és Antal Gábor püspökök is részt vettek. Tartalmas és termékeny eszmecsere U*