Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. herület, Pipa-utca US. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kia<l<í-hivatal : Hornyánszhi/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak iritézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ílra : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyen szám ára íiO kr. A lelkészképzésről. II. Ha a lelkészképzést a lelkészi munkakörrel egybevetjük, egyenesen kitűnik, hogy minden tudomány, a mit az ifjúnak elsajátítania kell, az igehirdetés és lelkipásztori gondozás, illetőleg az ezzel szövetkező belmissziói munkásság érdekében szolgál. A legkimagaslóbb fontossággal tehát a bibliai, hittani és az ezek gyakorlati alkalmazasara szolgáló tudományok és a cura pastoralis bírnak. Első a biblia teljes ós helyes ismerete, a mihez járul az egyház hittana, helyesebben a hitvallás ismerete. Azután megkívántatik a kellő didaktikai ós methodikai képesség ezeknek szószéken való közlésére. Továbbá kívántatik a lelkipásztorság gyakorlatába való bevezetés, tehát a cura pastoralis és belmisszió elméleti és gyakorlati megismerése. A többi tudományok ós gyakorlatok lehetnek önmagukban bármily fontosak, tulajdonképen részben csak a keretet szolgáltatják, részben pótló jellegűek, de mindenesetre tekintettel a lelkészképzés gyakorlati jellegére, csak másodrangú tudományok és gyakorlati képzések. És mindezekből mit látunk nálunk a gyakorlati cél érdekében alkalmazva? A biblia teljes megismerésére irányuló előadás nincsen berendezve. A héber nyelv a theol. tanfolyam alatt nem sikerül s így az ószövetségi exegesis rövid anyagra szorul és ez a rövid anyag az, melyet nyelvészeti, történeti, archeológiai szempontból az ifjak megismernek, de nem ismerik meg gyakorlati szempontból. Hát az ószövetség többi része? Az marad privát diligentiából megismerendőnek. Az újszövetségi görög nyelv gyakorlata s az újszövetségi exegesis alkalmából 6—8 könyvet végig olvasnak s tanulnak a hallgatók, ha ugyan a gimnáziumból hozott, többnyire kevés nyelvismerettel ennyire is lehet haladni. Az eredmény és a többi könyvek megismerésének sorsa ugyanaz, mint a fentebbinél. A bibliai bevezetésben megismerik a könyv rövid tartalmát, esetleg vitatott helyeit részletesebben is, korát, szerzőjét, célját, a biblika theologiában az iratok theologiai felfogását: tehát sok-sok mindent, de nem ismerik meg az egész bibliát ós legkevósbbó tanulják meg ennek minden részét gyakorlatilag felhasználni. A bibliát többször végig kellene olvasni a négy éves cursus alatt — mert máskép alig lehet — magyar nyelven és legalább egyszer úgy átvenni, hogy azokat a mélységes gondolatokat, azokat a lelket megkapó, foglyul ejtő, örök igazságokat, melyekkel teljes a szentírás, az ifjak megismerjék. Hosszú évek során kénytelen azt érezni a lelkész, hogy itt egykor képzésénél hézag maradt. Igen, hézag maradt, mert ezt sem a homiletika, sem a gyakorlati bibliamagyarázat alkalmával a mai módon pótolni nem lehet. A homi-1 etika, egyházi szónoklattan, mely megismertet az egyházi beszéd részeivel, e részek kidolgozásának elveivel, megismerteti az egyházi szónoki beszéd nemeit, sőt az előadásról is ad gyakorlati útmutatásokat: önmagában igen szép tudomány. De kétségtelen, hogy összes szabályainak ismerete, elsajátítása csak másodrangú dolog, mert ha az értékes tartalmat még értékesebbé teszi is a szép forma, de a legszebb forma sem pótolhatja a belső ürességet. A gyakorlati bibliamagyarázatnál is kevés az alkalom a biblia teljes megismerésére, sőt e roppant fontos tárgy a kellő méltánylásban nem is részesül. Szinte több súlyt helyezünk a hangsúlyozásra, a kerekded actióra, a főtétel és dispositiók megállapítasara, sem mint a szöveg megértésére. Az arany alma igen szép lehet az ezüst rostélyon, de sem az arany alma nem változik értékében, ha fatálra teszik, sem az ezüst rostély nem változtatja át a rajta levő értéktelen dolgot arany almává. Az ezen tárgyakra és még másokra is szánt óraszámból elvonva a gyakorlati cél érdekében,