Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-25 / 17. szám

GYA S Z R ÓVAT. f Szilágyi István a m.-szigeti ref. főgimnázium nyugalmazott tanára, sok ideig volt igazgatója, f. hó 12-én Máramaros-Szigeten élete 78-ik évében meghalt. 1819-ben január 7-dikén született Nagy-Kállóban, iskoláit itt és Debrecenben végezte. Mint végzett debreceni diák 1840-ben a Kisfaludy-társaság pályázatán díjat nyert Árpádról és a honalapításról írt balladájával. A következő két évben a Kisfaludy-társaság pályázatain dicséretet nyert munkáival. 1840-ben az Akadémia által a magyar szókötés szabályaira kitűzött száz arany pályadíjat ő nyerte meg dolgozatával ; 1843-ban az Ékes szókötés szabályaira kitűzött pályázatban ismét díjat nyert; munkásságáért az Akadémia 1846-ban tagjául választotta. Szilágyit 1842-ben Nagy-Szalontára hívták meg az ottani gimnázium igazgatójának. Szalontán való lakását nagyobb esemény is jelzi s teszi emlékezetessé. 0 nyerte meg Arany Jánost az irodalomnak s bírta rá buzdításaival, hogy szerényen szunnyadó tehetségét érvényesítse. Debrecenben osztálytársak voltak, Szalontán még szorosbra füződék barátságuk. A Szilágyi irodalmi sikerei ösztönzőleg hatottak Aranyra is. Szilágyi 1844-ben Pestre jött, megismerkedett Petőfivel is s igen szivesen látták az irodalmi körökben. Azután egy esztendeig külföldön tartózkodott, honnan vissza térve, 1845-ben a máramaros-szigeti főiskola tanára, 1850-ben pedig igazgatója lett s ő vezette a nyolc osztályúvá kiegészített gimnázium és jogakadémia ügyeit. Tanárkodása alatt is buzgó irodalmi munkásságot fejtett ki. A Kisfaludy-társaságtól a Bécsi napok, című történeti rajzával elnyerte a szépprózai dolgozatra kitűzött jutalmat. Az Akadémiai Értesítő, Új magyar Múzeum. Századok, Sárospataki füzetek és a Vasárnapi Újság számos dolgozatot közöltek tőle. Újabb nagy munkája Máramaros vármegye leírása. Éveken át szerkesztette a Máramaros-1, a Szigeti Albumot. Nevezetes munkái még a Keresztyén egyház története és A gimnáziumi oktatás története. 1885-ben ülte meg Máramaros -Szigeten tanári működésének negyvenéves évfordulóját. Pár év óta nyugalomba vonultán élt. Béke hamvaira! f Bodossy Pál, a tiszántúli ev. ref. püspöki iroda vezetője ápril. 15-én 70 éves korában jobb létre szenderült. A megboldogult 1827-ben született Bihar-Diószegen. Tanult Debrecenben. Mint főhadnagy végig küzdötte a szabadságharcot és több nagy ütközetben részt vett. A szabadságharc lezajlása után tanító lett, később pedig a budapesti váltótörvényszéknél nyert alkalmazást. 1868-ban még Balogh Péter idejében került a debreceni püspöki irodához, azóta ott működött lelkiismeretes pontossággal és páratlan ügyszeretettel. Ideális lelkületű ember, tiszta jellemű férfi, ritka jó barát, kötelességtudó hivatalnok és a ref. egyház hű fia volt. Typicus alakja Debrecennek, a kihez a jó barátok egész serege ragaszkodott s a kit vidám lelke kedves humora minden társaság szeretett tagjává tett. Nyilvánosan is föllépett a Csokonai körben, a debreceni lapokban több szépirodalmi munkálatával, sőt a Debrecen-Nagyváradi Értesítőnek szerkesztője is volt. Szétszórva megjelent, valamint kéziratban forgó műveit barátai kiadni szándékoznak, hogy a begyülő tiszta jövedelemből sírja fölé emléket emeljenek. A család nélkül, egyedül álló, házasságra nem lépett férfiút az egyházkerület temettette el saját költségén. Temetése óriási részvét mellett e hó 17-én ment végbe. Koporsója felett a debreceni koszorúzott dalárda, melynek a megboldogult egy ideig elnöke volt, megható gyászdalokat zengett, Csiky Lajos pedig könnyezésre indító imát tartott. A sírnál Ferency Gyula búcsúzott el néhány szóval a szeretett férfiútól. Emlékezete legyen áldott! (J). KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Tóth Bertalan, ceglédi ev. ref. s.-lelkészt, március 28-án egyhangúlag a tószegi (kecskeméti egyházmegye) lelkészévé választották. Szivesen üdvözöljük. — A király Masznyik János, t. földvári ág. hitv. evang. lelkészt, Masznyik Endre, pozsonyi hittanár édes apját az egyház és a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréseül a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki. — Sza'w Sándor vasadi h.-lelkészt az üllői egyházközség szavazattöbbséggel rendes lelkipásztorává választotta. * Zenetörténeti estélyek. Különös elismeréssel kell Beke Antal, hajdú-böszörményi ev. ref. orgonistakántornai- egy követésre méltó tettéről megemlékeznünk. Ugyanis a lelkes hajdúk között öt egymásutáni szombaton nagyszerűen sikerült zenetörténeti estélyeket rendezett felolvasásokkal, dalokkal, énekekkel, ezek között számtalan sok feledésbe ment egyházi melódiákkal is. Beke törekvése főleg azon szempontból érdemli meg a mi figyelmünket és elismerésünket, hogy kálvinista híveink körében hatalmasan fejleszti a zene és ének iránt annyira szükséges ízlést és magasabb érzéket. E mellett a hazafiság ápolására is első sorban munkál közre. A vegyes (férfi és női) énekkarok felállítása és megkedveltetése által pedig úgy ő, mint a vele e téren haladók igazi missziót végeznek. (J.) Pályázat. A miskolci ág. hitv. evang. egyházközségben rendes lelkészségre történt eltávozás folytán a segédlelkészi állás megüresedett, és az próbatét után. közgyűlésen, választás által fog betöltetni. A segédlelkész teendője: a lelkészi iroda vezetése, a lelkészi összes teendőkben, s munkatorlódás esetében a püspöki irodában is segédkezés; javadalma: két szobás bútorozott lakáson kívül hétszáz forint (700 frt) készpénzfizetés Jelentkezés e helyre az alólírtnál történik. Gyakorlott lelkészek előnyt nyernek. Miskolcon, 1897. ápril. 15-én. Zelenka Fái, 1 — 3 lelkész. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.