Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-11 / 15. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség:: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadfa: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes 20 Egyházi életünk bajai. M tífíl t

: ' II. } • ; . jv A mindnyájunk által szükségesnek elismert egyházópítő tevékenységnek fontosságát semmi sem mutatja inkább, mint a szerep, melyet ev. ref. egyházunk állami, társadalmi és valláserkölcsi téren hivatva van betölteni a j.elenben s jövőre, a melyet oly dicsőséggel töltött be a múltban is. A történelmet ismerő előtt egyáltalában nem titok, hogy a nemzetivé sohasem lett idegen családból származó uralkodók i4ejében a font. kath. egyház hazánk államiságának fanfartasa iránt — egy-két dicséretes, kivételt képező hazafias, főpaptól eltekintve — kellő érzékkel nem bírt. Kétségtelenül bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a habsburgi uralkodó ház több mint háromszáz éves uralmán keresztül absolutistikus törekvéseiben a róm. kath. egyházban, ennek egyháznagyjaiban találta fel leghívebb szövetségeseit, eszközeit. A protestantismus és főleg ev. ref. egyházunk azon időtől fogva, hogy- megalakult egész máig, hazánk alkotmányos szabadságának hű istápolója, híveiben, sőt olykor egészében, mint egyház, első harcosa volt.- Az ejvang. ref. egyház erkölcsi szabályainak puritán egyszerűsége s az a súly, melyet ez -egyház a közerkölcsiségre helyezett, félreismerhetetlen "bélyegét nyomta reá a társadalomra a maga befolyásáénak. A mit e téren újabb időben vesztett a maga területén, azt a magyar társadalom közerkölcsiségének a kárára vesztette. Hogy valiás.4 erkölcsi téren az evangéliumnak rerulületLen hirdetésével mit ért el emberi szempontból,* a&f a fentebbi két téren láthatjuk, hogy általán'ös szempontból is első helyen áll, ezt az - emberi tekintélytől úgy a vakhit, mint az ú. n. felvilágosodottságtól való mentességéből ítélhetni meg. Ez utóbbi téren is sokat veszített hajdani energi Ezeket csupán azért hoztam fel, hí>g-y joggal . mondhassam: a mi egyházi életünk bajai magyar hazánk, társadalmunk s valláserkölcsi közállapotainknak is kárára vannak. Minthogy1

mai napság a hazafiságot minden egyéb felett megköveteli a közhangulat: joggal mutathatunk réá, hogy a ki református létére egyházát- nem építi, a ki elhanyagolja, tehát egyháztag,, a ki közömbös, lelkész, a ki csak hivatalnok s kenyérp^lyát lát tisztében: a mai kor felfogása szerint a legsúlyosabb ítéletet vonja magára. Mert az esetleg téves irányú jóakarat, a mely a haza jávát munkálja, midőn > egy há'zá felViragoztatásá-ra igyekszik; tévedéseiben is becsülendő; A száftákM való hazafiság, mely mindig követel mákoktól, mindig gáncsol másokat, de. maga nem tesz, vagy legalább nem annyit,;'' a ^eimyM kenyérpályája szűk feladatain túl terj^ééfegi ereje szerint tehetne: ez szép szó virágé,'dacára is valójában hazafiatlanságj mélyet - a" szántszándékkal való áruló ténykedéstől csak egy : hajszál választ el. ij- ': .".' . ' " Ü *f* -Hogy társadalmunk mennyire beteg, azt csak a vak tiem látja be. Vaszary Kolos hercegprímás szépen reámutatott legutóbbi beszédében ' a kóros állapotokra s bár azok felfejtésénél nagyon is szűkkeblűleg és igazságtalanul ítél s bár az orvosság csak az ő »üdv-biztosító-intézetükben« taiájható fel szerinte: mégis kétségtelen tény, ' hogy''memcsak futó ethikai lázról lehet szó a társadalomnál, hanem chrónikus betegségről, mely a világtörténet tanúsága 'szerint a keresztyén társadalomban mindig felmerült, mihelyt az evangélium ereje hanyatlani' kezdett a sáfárok kellő gondos sáfárkoHása hiányában. Európa közel egy sk'ázad, hazánk több mint egy félszázad óta áll ézef

tí-';ei?

kölc8i. epidemia zónájában s korunkban '&gy látszik-'-rr- á krízis előtt állunk. Nem'hiszem, hogy rémlátást fog rám az, a ki mégnézi a mi. conservativ köznépünk mai helyzetét, .gondolkozásmódját, életét; a ki figyelemmel kíséri közéletünk ki-kitörő betegségeit,