Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-04 / 14. szám

vet, melyet Radácsi György terjesztett elő. Ennek minden egyes pontja külön tárgyaltatott s a bizottságnak több javaslata egyhangúlag elfogadtatott. így pl. a lelkészképe* sítő bizonyítványokban az általános osztályzatnak azon megállapítása, hogy jelesnek azon bizonyítvány tekinthető, melyben legfeljebb egy jó van; jónak az, melyben kettőnél több elégséges nincs s egyúttal ezen két elégségesnek megfelelőleg legalább két jeles is van s a többi jó; továbbá jó az a bizonyítvány is, melyben — ha jelesek hiányzanak is — egynél több elégséges nincs; elégséges pedig az, melyben kettőnél több elégséges osztályzat van. Hasonlóképen a jelentéseket is egyhangúlag tudomásul vette a konvent, így dr. Ballagi Géza sárospataki jogtanárnak jogi szakelőadóvá megválasztását a kormányképviselőkkel szemben követendő eljárásra vonatkozó utasításterv átdolgozását. Helyben hagyta a bizottság azon intézkedését, mely szerint a tanító-hiány kitüntetésére a népiskola előadója által új rovatos táblázatot készíttetett; Szász Károly indítványára pedig elhatározta, hogy azt 500 példányban kinyomatja. A tanító-változások ügyében kimondotta, hogy ezek csak a tanév elején és végén változtathatják meg állásukat, az esperesek pedig alkalmazzák szigorúan az egyházi törvénykönyv 431. §-t, mely szerint csak az elbocsátó levéllel bíró tanítót fogadhatják be egyházmegyéjükbe. Elfogadta a bizottság azon indítványát is, hogy az egyházkerületek ajánlják a tanárok figyelmébe, hogy egy szakon az összhangzatos tanítás érdekében lehetőleg egy szerzőtől való tankönyveket használjanak. Ellenben elvetette a tiszántúli kerület azon kérelmét, hogy bírja rá a kormányt arra, hogy a debreceni tanítóképezdében a német nyelv tanításának sürgetésétől álljon el; e kérelem törvényellenes volna és a ref. tanítóképzés színvonalának leszállítására vezetne. Kimondotta továbbá, hogy középiskolai rendes vallástanárok csak azok az okleveles lelkészek lehetnek, a kik mindkét lelkészképesítő vizsgát jeles eredménynyel tették le vagy pedig theol. magántanári képesítéssel bírnak. Kisegítő vallástanárok képzése végett pedig a budapesti és kolozsvári theol. akadémiák körében a ref. tanárjelöltek számára katekhetikai tanfolyamok szervezendők, miknek módozatai felől a dunamellékrés erdélyi egyházkerületek véleménye kikérendő. A tiszáninneni egyházkerület azon óhajtása, hogy az iskolai év harmados beosztása helyett állíttassék vissza a régi, két fél-éves beosztás, tárgyalás alá nem vétetett, mert szükséges, hogy erről előbb a szakelőadó készítsen véleményes jelentést. Az egyetemes tanügyi bizottság jegyzőkönyvének kinyomatását feleslegesnek tartja a konvent s a bizottságnak ezt célzó indítványát elvetette. Kérészi/ Barnának a vallásoktatási ügyben szakelőadóul történt megválasztatását tudomásul vette a konvent. A gyűlés bezárása előtt még Bartha Lajos újonnan választott pótbíró tette le esküjét, melynek végeztével, a világi elnök az ülést bezárta. T. 1. KÜLFÖLD. Drummond Henrik. Két évig tartó kínos betegség után sokaknak nagy és méltó fájdalmára f. március hó 11-én meghalt Drummond Henrik tanár. Misteriosus betegségéből, mely egy hátizmának megerőltetéséből származott, sem az angol, sem a francia orvosok nem tudták kigyógyítani. Baját elejétől fogva hősies lélekkel tűrte. Egész az utolsó időkig hinni lehetett felgyógyulásához. Csak a halála előtt néhány nappal vált az állapota reménytelenné. Élte delén, 46 éves korában hunyt el. Drummond 1851-ben született Stirlingben. Iskoláit Crieffben és az edinburghi egyetemen végezte. Ez utóbbi helyen a geologiában való jártasságáért arany érmet nyert. Előtanulmányai vége/.te után a theologiai pályára lépett. S mielőtt a skót szabad egyház edinburghi theologiai intézetébe vétette volna fel magát, Tübingába ment. Itt megismerkedett a német vallásos gondolkodással és irodalommal, melynek nyoma mindvégig meglátszott rajta. A theologia végeztével lelkészszé szenteltetett. 1873-ban Moodyhoz, a hírneves evangélistához csatlakozott. Már az időben kitűnt az által, hogy kiváló adománya volt az ifjúsággal a vallásosságot megkedveltetni. Majd Malta szigetére ment lelkésznek. 1877-ben pedig a skót szabad egyház glasgowi theologiai intézetébe hivatott meg a természettudományok tanszékére. Itt tanárkodott haláláig. Nevét általánosan ismertté, a glasgowi munkás emberek előtt tartott felolvasásai tették, a mely felolvasásokat »Természeti törvény a szellemi világban* könyvalakban adott ki. E mű kéziratát számos kiadó visszáutasította. Végre nagy nehezen a Hodder és Stoughton cég fogadta el. A könyv 1883-ban jelent meg először. A fogadtatásról, a melyben részesült. Drummond Afrika belsejében értesült. Mint érdekesen leírja, egy napon, bent a legsötétebb Afrikában, a tábortűz előtt ült, midőn egy bennszülött megjelent előtte és lábai elé egy csomagot dobott. A csomagban levelek és újságok voltak, melyek hírül adták néki, hogy nevét a világ visszhangoztatja. Könyve eredetiben 29 kiadást ért és vagy 200,000 példány kelt el belőle. S csaknem minden európai nyelvre le van fordítva. Bírálói közül legtöbb figyelmet érdemel Finlayson,a kinek a »Biological Beligion* című felelete három kiadást ért. A »természeti törvény a szellemi világban« számos sebezhető pontja dacára nagy és méltó feltűnést keltett. Nagy sikert aratott. Irálya szerfölött bájos, az életről való felfogása nagyszerű. S kiváló érdekességet az kölcsönöz neki, hogy a tudományos emberben a vallás iránt, a vallásos emberben pedig a tudomány iránt való érdekeltséget kelti föl. Ezzel a kor két legfontosabb kérdését hozta összeköttetésbe. Az emberek ösztönszerűleg érezték, hogy a könyv lapjain olyan ember szól hozzájuk, a ki az élet valódi feladatát, új álláspontról világította meg és arról új tekintélylyel tanít. Könyvének híre, minden későbbi kiadványa számára a legfeszültebb érdekeltséget szerezte meg. Magyar nyelven is megjelent a MPIT kiadásában. Tanulókhoz meetingek alkalmával mindenkor és mindenütt a legbámulatosabb eredménynyel beszélt. Igen nevezetesek és nagyhatásúak voltak azok a beszédei is, melyeket könyve megjelente után Balfour, Westminster herceg, Lord Aberdeen és az angol közélet más kitűnőségei kértére Londonban több egymást követő vasárnap délutánján tartott. A politika, a tudomány és a társadalmi élet vezéremberei lélekismeretöket visszafojtva lesték szavait. Az évenként megjelent karácsonyi könyvecskéi, mint