Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-04 / 14. szám

»The greatest Thing in the World« (a legnagyobb dolog a világon) »Pax vobiscum*, >The Programm of Christianity« (A keresztyénség programmja) »Tbe citywithout a Church* (A templom nélküli város.) A »természeti törvényhez* hasonlóan nagy népszerűségnek örvendenek. Ezreket és ezreket, a kik a vallás megszokott hirdetési formájával nem igen szoktak törődni, ösztönöztek e művek a keresztyéni életre. Fejtegetései ellenállhatatlanul megragadták és meggyőzték őket. Munkái logikusak és a szeretettől vannak áthatva. De nemcsak a felnőtteket tanította, hanem a gyermekek számára is írt. Maga ugyan nőtelen volt, de a gyermekek ügyét szivén viselte. A gyermek brigádok szervezésében és vezetésében egész életén keresztül lelkesülten vett részt és ez intézményeknek legbuzgóbb védői és terjesztői közé tartozott. Drummond nemcsak kitűnő író volt, hanem a nagy és híres utazók közé is tartozik. 1879-ben Geikie edinburghi egyetemi tanárral részt vett az észak-amerikai sziklás hegyekbe küldött tudományos expeditióban. Három évvel később Közép-Afrika keleti részét járta be, Mely útjáról való leírása, a »Tropical Afrika*, a legélvezetesebb útleírások közül való. 1890-ben Ausztráliában utazott, onnét Jáva és Japán érintésével Észak-Amerikán keresztül jött haza. 1893-ban Bostonban és több amerikai egyetemen tartott felolvasásokat. Felolvasásai képezik a legutolsó és sok tekintetben legfontosabb művének (Ascent of Man«, az ember emelkedése) alapját. A hagyományos theologia követői előtt ez a munka a legteljesebb mértékben forradalminak és destructivnak tűnt föl. Az újabb nemzedék előtt pedig, a melynek az ember eredetéről való hitét Darwin és Haeckel kutatásai lényegesen megmásították, olyannak tűnik föl ez a könyv, mint, a mely az evangélium legerősebb bizonyítéka. Mert ez egyrészről arra segítette őket, hogy a tudomány legújabb vívmányait elfogadják, másrészről pedig ezekben és ezek által Istennek véghetetlen szeretetét olvashatják ki a természetből. A könyv természet szerint eretnekség-vadászatra ingerelte fel a skótokat. A szabad egyház közgyűlése elé 12 északi egyházmegyéből eretnekítési indítványt küldöttek föl 1895-ben. Mindazáltal az egyház vezéremberei, eltelve a Drummond és szolgálatai iránt való méltánylással, az indítványok elvetésére nagy többséget tudtak összehozni. Kétségkívül az ő eddigi munkásságának is nagy része volt abban, hogy Skóciában ily atmoszféra állhatott elő, melyben ily ítélet lehetségessé vált. Nagyobb részben az ő befolyásának lehet tulajdonítani, hogy Skótországban a vallás a dogma uralmából kibontakozott és az élet és szeretet magasabb regióiba emeltetett. Temetése mély bánat és részvét között március 15-én ment végbe Stirlingben. Habár az ismétlés veszélyének vagyunk is kitéve, még sem állhatjuk meg, hogy a Christian World március 18-ki számából dr. Bostonnak (kiváló angol presb. lelkész) Drummondra vonatkozó reminescentiájából egyet-mást ide ne jegyezzünk. Dr. Hoston fölemlíti, hogy vele 1893-ban Bostonban találkozott, a mikor a híressé vált Lowell felolvasást tartott a Haward egyetemen, mely felolvasás, mint már említők »The Ascent of Man« cím alatt jelent meg. A felolvasások hallgatására az észak-amerikai különféle keresztyéni ifjúsági egyesületek tagjai és számos más egyetemek és kollégiumok növendékei gyűltek össze. Ez ifjak, mind buzgó és komoly fiatal emberek voltak, a legtöbben a szűk látókörű dogmatismusban nőttek föl. Drummondot mély figyelemmel hallgatták. A felolvasás végeztével egyik-másik kérdést intézett hozzája. Egy ifjú többek között azt kérdezte tőle : »Mit mondana annak, a ki így szólana hozzá, hogy ő azt hiszi, miszerint a bibliában tévedések is vannak ?* A kérdésre támadt mély csendben Drummond így válaszolt: »Azt mondanám, hogy én is úgy vélekedem«. Ha egy bomba csapott volna közénk, ez nem csinált volna oly zavart, mint ez a felelet. De ez a felelet igen jellemző Drummondra nézve. Mert ő sohasem védett egy nézetet, azért mivel az hagyományos. A mit hitt, azt mind a tudomány és vallás terén való hosszas kutatás és érlelődés után tett magáévá. Az igazságért éhezett és szomjúhozott. Krisztusban való hite oly szilárd volt, mint a tudomány tényeiben. Dr. Hoston fölemlíti azt is, hogy egy norvég tanár, Horn, mostanában néhány essayt adott ki, melyekben Drummondról is nagy méltánylással emlékezik meg, mint a kinek az angol gondolkodók közül a legtöbbet köszönhet. A norvég orthodoxok a »Természeti törvényt a szellemi világban« az indexbe sorolták. Horn ezért mégis valamikép rátalált és úgy vélekedik, ha a mű mindjárt megjelente után ismertté lett volna Norvégiában, most talán nem kellene a fölött sajnálkozniok, hogy a most élő legnagyobb norvég ember, Nansen a reménytelen agnosticismusba sülyedt. Drummond hivatása az vala, hogy korát megmentse az agnosticismustól. És Isten a megmondhatója, hogy az ifjabb nemzedékből hány gondolkodó embert segített a vallásos hitre. (Igazán mily különös, hogy a norvégek veszedelmesnek tartják a szóban levő könyvet, a magyar elfogultság és fölületesség meg silányságnak nevezi! Vannak, a kik még gonoszabban is nyilatkoznak róla.) Dr. Hoston, Drummond útleírásáról »Tropical Afrikáról« úgy beszél, mint a mely csakugyan megérdemli, hogy számtalan kiadást ért és az érte kiadott pénzt megéri. Azok közé az útleírások közé tartozik, melyek feleslegessé teszik, hogy a leírt országot beutazzuk. Mint mondja, más angol ily könyv megírására képtelen. Talán egyedül Pierre Loti tudna ilyet írni, ha ismerné a természetet és Istent és ha rá szánná magát egy afrikai útra. A gyermekek számára írt könyvét »Baxter's second Innings* (Baxter második aratása). Dr. Hoston azok közé a könyvek közé sorozza, a melyek soha meg nem avulnak. Lehet idő, a mikor Drummond könyveit nem vásárolják. Még a »The greatest Thing in the World* is eladatlanul heverhet a polcon, de ez a gyermekek előtt mindig kedves leszen. Meg lehet, a késő ivadék előtt ez tartja majd fenn Drummond emlékezetét, mint a Bobinson Crusoe a De foe nevét. Bevégezzük ez életrajzot, dr. Hoston reminescentiájának végszavaival. Mily örömest írnék az elhunyt szép lélekről többet is. De egy hirlap nem az a hely, a hol egy emberről sokat lehetne beszélni. Sőt, még egy hosszú könyvben sem lehetne kimerítőleg megírni ennek az embernek életét, mert ő immár teljesen az örökkévalósághoz tartozik. Chr. W. — a—s. IRODALOM. ** A tiszántúli ev. ref. egyházkerületi egyházi értekezlet 1895. okt. 31-én Nagyváradon tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. H.-Szoboszlón, Nyomatott a »Szoboszló és vidéke« nyomdájában. 1897. 66 1. Hosszú idő eltelte után most jelent meg a tiszántúli egyházi értekezlet nagyváradi gyűlésének jegyzőkönyve, egyetlen látható eredménye ezideig még a nagy lelkesedéssel és szép