Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

Az állami elemi iskolai tanitók anyagi helyzetenek javítása érdekében Wlassics miniszter több intézkedést vett már ez idénre célba, a melyek egy részéről a költségvetés alkalmával mondott beszédében is megemlékezett. Ez intézkedések a következők: 1. ötszáz frtra emeltetik mindazon állami elemi iskolai tanítók fizetése, a kik járási vagy megyei székhelyeken működnek; 2. azon tanítóknak, kik a mult évben fizetést kiegészítő helyi pótlékot nyertek, ezen pótlék arányában fölemeltetik a fizetésük ez idén hatszáz illetőleg ötszáz forintra; 3. a székes-főváros környékén (Újpest, Kispest, Erzsébet-, Kossuthfalva, Budafok) levő állami elemi iskolák tanítóinak lakpénze 210 frtra 'egészíttetik ki; végre 4. a Fiumében alkalmazott elemi iskolai tanszemélyzet lakpénze háromszáz forintra egészíttetik ki. A tanfelügyelői szakvizsgálat. Halász Ferenc királyi tanfelügyelő a »Magyar Paedag. Társaság* egyik ülésén a vizsgálat tárgyait a következőleg javasolta : 1. A kisdedóvói és népoktatási törvények és ezek végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítások. 2. A hazai általános és iskolai statisztika. 3. A törvényhatóságokról, közigazgatási bizottságokról s községekről szóló törvények s azon törvények, jogi esetek és kérdések ismerete, a melyek népiskolai szervezetünkben előfordulnak. 4. A hazai különféle egyházak szervezetei és jogviszonyok. 5. Az öszszes népoktatási tanintézetek szervezete és tantervei. 6. Népiskolaismeret (a mit Kher »Praxis in der Volksschule«-nak nevez, a mely után Környei »A tanító az iskolában* című müvét írta). 7. Néhány oly külország iskolai szervezetének s tanügyi igazgatásának főbb vonalokban való] ismerete, a melyekben a tanügy legelőrehaladottabb, p. o. Svájc, Németország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Amerika némely államai. 8. A magyar népiskolai tankönyvek és némely legnevezetesebb paedagogiai müvek ismerete. 9. A nevelés és közoktatás története és különösen Comenius Amos, Locke és Rousseau (s a philantropisták), Pestalozzi, Diesterweg és még néhány újabb rendszer ismerése, első sorban a Herbart-féle paedagogia. 10. A hazai közoktatás története Mária Terézia s a »Ratio educationis« kiadása óta. 11. Az iskolai egészségtan (hygienia). Alföldi ur szives figyelmébe. E lap ötödik számában, a 67-ik lapon Alföldi ur megemlékszik egy monographiáról, melyet »a magyar elemi iskolai népoktatás*-ról a kormány adott ki. Ez eszembe juttatja, hogy talán nem ártana a régi magyar ref. isk. monographusok emlékezetét koronkint felújítani, mert lám a kormány historiographusa bőséges citatumai között oda-oda vet egy nevet, néha azt sem; de a művet nem említi. Van pedig nekünk elég szép számmal monographusunk. így első helyen áll: a nagy [Rész Imre egy egész könyvtárral s azok közt: 1. »Adalékok a magyar prot. iskolák autonómiájának történetéhez. 1869.« 2. »A magyarországi prot. gimnáziumok államjogi viszonyai 1873.* 3. >A tiszántúli ev. ref. egyházkerület véleménye az 1848. évi vallásügyi törvény részletezéséről és az iskolaügyről*. Aktuális épen. 4. »A magyar protestáns hitfelekezetek egyh. és iskolai szükségeinek országos költséggel való fedeztetéséről. Különös tekintettel a kath. autonomiai mozgalmakra. 1871.* Egy másik író a >Szatmári reform, egyházmegye történetében* 1545— 1875-ig tárgyalja az oktatásügyet is és a szatmári kollégium története mellett, 79 kis monographiában szól az elemi népoktatás ügyéről, a jelzett nagy munka (306 lap nagy nyolcadrét.) Végül: dr. Kiss Áron még 1881-ben megírta »A magyar népiskolai tanítás történetét*, két részben. Kiadta a Franklin társulat 1881-ben. (480 lap, nyolcadrét, garmond és petit betűkkel). A I. rész tartalmazza. A népiskolai kifejlődések. I. Korszak: Az egyházi iskolázás kora 1000—1777. II. korsz. A nemzeti iskola kora, Mária Terézia Ratiójától 1848-ig. A III. korsz. A modern népiskola korszaka 1848-tól. A II. rész Nevelési irodalmunk történetét. I. Az egyházi iskolázás korában; II. »a nemzeti iskola* korában és III. a modern népiskola korában. Erre a könyvre, mely legjelentékenyebb részeiben egyenesen önálló kutatás eredménye és első, mely az egész népiskolai tanítás történetét tárgyalja, büszke lehet mind a szerzője, mind pedig a magyar kálvinista egyház. Sajnos, hogy e derék munka második kiadást nem ért, és hogy 1881-től 1896 ig kiegészítve nincs ! Homoki. A debreceni evangelikus református főiskola szellemi és anyagi ügyeit intéző permanens bizottság f. hó 9-én gyűlést tartott, melyen több, fontos ügyet készített elő az egyházkerületi gyűlésre. így mindenekelőtt a főgimnáziumi tanári kar azon fölterjesztésére, mely szerint a most üresedésben levő magyar-németnyelvi tanszékre úgy hirdettessék meg a pályázat, hogy az ötödéves pótléknál a másutt eltöltött szolgálati évek is beszámíttassanak,, kimondotta a bizottság, hogy a tanári kar javaslatát helyesli s a pályázatot ahhoz képest óhajtja kihirdettetni. A hangulatból úgy látszik, hogy ez indítvány az egyházkerületi gyűlésen is keresztülmegy. Ennek szükségképen folyománya lesz az, hogy a többi főiskolai tanárok szolgálati évei is hasonló elbírálásban részesíttessenek. Ez irányban is egy mozgalom van keletkezőben, mely — minden valószínűség szerint — sikerre vezet, annyival inkább, mert erre a fedezet sem hiányzik. Másik fontos tárgya volt a gyűlésnek: új gimnáziumi tanszékek felállítása, mely kérdésben való véleményadásra a mult őszi egyházkerületi gyűlés hívta fel a bizottságot. Az egyházkerület — főleg a gimn. felügyelő sürgetésére — az iránt kívánta a bizottság nézetét hallani, hogy miként lehetne a gimnáziumban a jelenlegi két segéd- és egy helyettes tanári állás helyett rendes tanszékeket létesíteni, sőt ezeken felül még múlhatatlanul szükséges két új tanszéket szervezni. A bizottság egyelőre még fentartandóknak véli a segéd-és helyettes tanári állásokat, de két új tanszék szervezését javasolja. Ez ügyet különben a főiskola gazdasági tanácsával együttesen fogja a bizottság az egyházkerületi gyűlésre előkészíteni. E kérdéssel kapcsolatban sor került a főiskolai tanárok fizetésének rendezése is. A bizottság szükségesnek mondotta ki a főiskola minden szakán működő tanárok fizetésének korszerű rendezését, úgy t. i., a mint az az állami hasonrangú tanintézetekben van. Számítások tételére s egy még e hó folyamán elkészítendő tervezet kidolgozására egy szükebbkörű bizottságot nevezett ki. Föl kell itt említenünk, hogy e feladat nagyságát s a több oldalról igénybe vett kollégiumi pénztár állapotát mérlegelve már többen az államsegélyre gondoltak s — horrendum dictu — szót is emeltek a végett. A dologgal ismerősek előtt a főiskola ezer bajára alig is látszik más remedium, mint az államsegély. E gondolattal mindenkinek, a ki a főiskola előhaladását szivén viseli, hovatovább meg kell barátkozni. Sokan mégis délibábokat kergetnek, mint a minő a nagy lelkesedéssel felkarolt, de immár lehanyatlott debreceni egyetem eszméje. Ez ügyben is tárgyalt a bizottság s elfogadta az egyetemi alapba bevont alapítványok jogi természetére vonatkozólag a Márk Endre Sass Béla és Elek Lajos javaslatát, illetve vizsgálati jelentését, mely kimutatta, hogy az egyetemet tervezők több oly kollégiumi alapítványt is bevontak számításukba, me-