Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
ság útjáról se jobbra, se balra, hanem követjük azon irányt, melyet előnkbe szent fiad kitűzött, védjük azon alapot, melyre egyházát maga fekteté, mely az Isten igéje s a hit, mely abból származik. Adj erőt és bátorságot, hogy se magasság, se mélység, se hatalmasságok, se fejedelemségek, se élet, sem halál és semmi egyéb teremtett állat el ne szakaszszon azon szeretettől, mely a Krisztusban van, hogy azon öntudattal szálljunk sírjainkba, hogy hívek maradtunk mindvégig. Egyesíts mindnyájunkat azon gondolatban, hogy nincs üdvösség számunkra, mint azon egynek birtokában, mire szüksegünK van, hogy ezt a vilagnak sem méltóságai, sem címei, sem kincsei ki nem pótolhatják, hogy nincs nekünk idvességünk, mint az, hogy a te szolgálatodban állunk és benned vagyunk gazdagok. A te oltalmadba ajánljuk a te egyházadat, melynek bizodalma tett minket követekké, melyhez ezennel visszatérők vagyunk. Óh add, hogy felfogjuk magas hivatásunkat. s példánk által mutassuk meg azoknak, kiknek szemei rajtunk csüggenek, hogy míg mi e világiakban megadjuk a császárnak, a mi a császáré, a lelkiekben megadjuk Istennek, a mi Istené, s az engedelmességet Isten iránt semmi viszonyok, kísértések, veszélyek között nem rendelendjük alá az engedelmességnek az emberek iránt. Védj meg minket erőnek Istene, s fedezd be küzdő egyházunkat hatalmad szárnyaival. Bocsásd meg vétkeinket s engedd hinnünk, hogy ha igazán harcolunk, a vésznapok után feltámasztod a vigasztalás napját. Benned bizunk ! rád támaszkodunk, s nem kételkedik a mi szivünk, hogy igaz ügyünk legjobb helyen van a te kezedben. Bocsáss meg elleneinknek, védelmezd és segítsd meg a te népedet. Hallgass meg szent Fiad nevében Amen. Miatyánk stb. Áldás stb. Ezzel a küldöttség feloszlott. Közli Ádám Kálmán, kecskeméti ref. esperes. IRODALOM. t ** Költemények. Irta Szabolcsba Mihály. Második kiadás. Budapest, 1897, Singer és Wolfner kiadása, kis nyolcadrét, 186 lap, ára 1 frt 20 kr. Felfalu költő-papja újabb verskötettel gazdagította irodalmunkat. Csinos kis kötetében ismét az a kedves költői lélek szólal meg, melyet első versgyűjteményéből, a »Hangulatok«-ból oly előnyösen ismerünk. A »Költemények t-nek ez a jeligéje: »Pásztortűz vagyok én, más fényt nem irígylek : egy pár gyalog utast, ha fölmelegítek«. Valóban a pásztortűz szelid fénye, kedves melege, vonzó egyszerűsége sugárzik ki költeményeiből. A divatos esengésbongás helyett nemes egyszerűség, a mesterkélt érzések helyett őszinte természetesség szólal meg lantján. Család, feleség, anya, hazafiság, vallásos hit: ezek inspirálják lelkét. Igazi dalos természet, mely kedvességével elandalít, bensőségével fölmelegít, hitével megnyugtat. Keresztyén költészetnek nevezhetnénk lyráját, mely kedvesen, néhol gyermetegen hisz, nemesen lelkesül és boldogan szeret. Kötetében 78 költeményt, ezek közölt 16 vallásos dalt számláltunk össze. Mai tárcánkban ez utóbbiakból be is mutatunk egyet. Ezek a vallásos költemények is inkább dalok: természetességből, egyszerűségből szőve. Sehol nincs rajtok papos mű-kenet, vagy mesterkélt fenség utánzat. Az érzések természetessége s a gondolatok tisztasága által hatnak darabjai. Melegen ajanljuk olvasóinknak ezt a miközülünk és miközénk való kedves költőt. A »Költemények* megrendelhetők Singner és Wolfnernél Budapesten, Andrássy-út 10. sz. ** Rúth könyve. Fordította, bevezetéssel és magyarázattal ellátta Marton Lajos budapesti ref. vallástanár. Budapest, 1896. Nyolcadrét,; 73 lap. Theologiai magántanári dolgozatul készítette a jeles fiatal szerző ezt az értékes bibliai tanulmányt, mely két főrészre oszlik. Az elsőben (1—34. 1.) a könyv nevét és helyét a kánonban, a könyv tartalmát, az elbeszélés történeti idejét, a mű characterét, célját és forrását, a könyv keletkezési korát és szerzőjét, végül műfaját, nyelvezetét, és szerkezetét tárgyalja történet-birálati módszerrel, teljes szakavatottsággal. A második részben (35—73. 1.) az egész könyvet szépen fordítja és tudományos exegesissel látja el. Az első isagogicai rész a Rúth könyve adatait körülbelül Éli főpapsága idejére teszi, a könyv célját pedig akként határozza meg, hogy az kifejezése annak a valláserkölcsi reactiónak, melyet Esdrás és Nehémiás exclusiv zsidó irányzata támasztott a türelmesebb lelkekben. Ennek a protestatiónak kifejezője a Rúth könyve, melynek ezzel egyszersmind a keletkezési ideje is megvan határozva. Műfaját tekintve Marton »erős idyllicus érzékkel megírt történeti irány-novellának tartja, mely történeti keretben mozog, de fő jellemvonása az irányzatosság«. A második részben a könyv teljes fordítása és tudós magyarázata ép úgy szakértő munkásra vallanak, mint az első rész történet-birálati fejtegetései. A kiváló készültségű szerzőnek e helyen is szíves elismeréssel adózunk. ** A dogmák jelentősége napjainkban. Tanári székfoglaló beszéd, írta dr. Tüdős István sárospataki theologiai tanár. Sárospatak, 1896. kis nyolcad rét, 16 lap, ára 10 kr., a tiszta jövedelem a sárospataki theol. tanári nyugdíjintézeté. — Kétszeres örömmel olvastuk át ezt a kis értekezést, mely eredetileg a >Sárosp. Lapok «-ban jelent meg. Először azért, mert helyes irányú, bibliás lelkű, talpra esett beszéd, melyet élvezettel lehet olvasni. Másodszor azért, mert épen a sárospataki dogmatikai tanszékről hangzott el, melyet egy negyedszázad óta a szélső rationálismus sivársága sorvasztott. A derék fiatal szerző »dogmák alatt oly tanokat, egyházi tételeket ért, a melyeket az egyház a maga körében, saját tekintélyénél fogva általános érvényre emelt, még pedig íráselvi alapon«. Meggyőzőleg kifejti szerző, hogy »a keresztyén vallásnak szüksége van a dogmákra, mert ezek képezik benne a csontot, mely nélkül péppé válik*. A dogma nélküli keresztyénség nem keresztyénség. »A vallást nem szabad s nem is lehet csupán az emberi ész és okosság ügyének tekinteni, mert az a vallás, mely csupán az okosságot elégíti ki, nem egyéb, mint észvallás, mely ihletetlenül hagyja a szivet és a lelkiismereted. — Ez más szellem, mint a mi eddig Patakról lengett s mi örülünk annak, hogy a rationalista theologia Patakon is csődbe jutott s az evangéliumi keresztyén theolo-