Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

feltüntetésére és a vonzó, az éltető alakok kidomborítására fekteti a sülyt. Nem apróz, nem részletez túlságosan, de nem is marad az élettelen és száraz általánosságoknál. Ép ezért nem fáraszt és nem úntat. Vonzólag, színesen, életteljesen beszéli el az egyház 19 száz éves küzdelmeit és áldásterjesztő munkásságát. S különösen nagy gonddal rajzolja az egyház belső történetét, a valláserkölcsi élet szívnemesítő jelenségeit. Egyházszerető lelke meg tudja kedveltetni az Úr Sionát.. Hisz és éleszteni s erősíteni tudja a hitet. E tekintetben különösen szép az ős keresztyén gyülekezeti élet leírása (23—33 1.), melyet a katakombákból fentmaradt emlékek számos képeivel gazdagon (csak ebben a §-ban közel 30 szövegkép és illusztráció van) illusztrál. Az egyetemes egyház történetébe gondosan és aránylag elég részletesen illeszti be szerző a magyar keresztyén egyházak viszontagságos múltját is (pl. a magyarok megtérése, a magyar reformáció története és küzdelmei stb.) Azt is előnyére írjuk a munkának, hogy a reformáció hitnemesítő eszméit és újabbkori történeteit Európa különböző országaiban szerető gondossággal s a fontosabb eseményeknél színdús elevenséggel tünteti ki. Nem hallgatja el a sekélyes és romboló irányokat sem, de az erőteljes és termékenyítő eszmék és tények rajzolását tekinti fő hivatásának. Végül kiemeljük szerzőnek jó magyaros és tiszta irályát, mely a könyvet igazán kellemes olvasmánynyá teszi. — Mindent összevéve Az Úr Siona nagyon derék munka a keresztyén családok számára. Hitépítő és szívnemesítő tartalmából növekedést merít a keresztyén ismeret s gyarapodást, a hitbuzgóság, szép stílusát kedvvel olvashatja, csinos kiállítását örömmel veszi minden keresztyén család. Nagy kelendőséget jósolunk a hézagpótló, jószellemű és tetszetős külsejű munkának, mely kapható Hornyánszkynál és Gladischefskynél. Terjesztését a prot. családok, az értelmesebb nép és erettebb ifjúság körében melegen ajánljuk. ** Gileád Balzsama címmel 10—12 ív terjedelmű magán imádságos könyvre hirdet előfizetést Tóth József nagyváradi református segédlelkész, az »Ébresztő« című vallásos néplap szerkesztője, kit lendületes vallásos dolgozatairól előnyösen ismer a túl a tiszai reformátusság. Könyvében az élet különböző viszonyaihoz alkalmazott, továbbá ünnepi és köznapi imádságok lesznek felnőttek és gyermekek számára. A könyv előfizetési ára fűzve 1 frt, csinos aranyozott kötésben 1 forint 50 kr., díszes példányban 2 forint. Az előfizetési díjakat Láng József nyomdász nevére Nagíjváradra május l-ig kell beküldeni. — Tóth József csinosan, lendületesen tud írni. Lapjában a puritán kalvinizmust szokta hangsúlyozni. Érdeklődéssel várjuk, milyen erővel nyilatkozik meg ez a tiszta reformátusság a »Gilead Balzsamá«-ban! ** Emlékek. Költemények, írta Vass Tamás, Marosvásárhely, 1896. az evang. reform, kollégium betűivel. 219 lap, ára? —Egyik lelkésztársunknak, Marosvásárhely első papjának verseiből kiadott kötet. Egyszerű, csekély igényű, de hangulatos költemények, mint maga a szerző, ki szerénysége és kedélyessége miatt nemcsak gyülekezete és paptársai előtt, de széles körben kedvelt egyéniség. Poézise egyéniségének hü tükre. Egyszerű, természetes, hangulatos. A lyrában s közelebbről a dalban, még pedig a népies dalban van az ereje. A lélek szelídebb, csendesebb érzelmei kellemesen, hangulatosan, itt-ott jól eső humorra], néhol nagyobb erővel, de mindig természetesen csendülnek meg költeményeiben. Érzései tiszták, eszméi nemesek, sohasem alantjárók. S e nemesen egyszerű tartalomhoz csinosan simul a forma kelleme, a kifejezés könnyedsége, melyben noha a hang inkább népies, de a szó soha sem pórias. A költeményeket egy prózában megírt humoros előszó előzi meg, melyben jóízűen meséli el a szerző, hogy ő azért nem lett író, mert mindegyik lap megbukott, a melybe írni kezdett. A díszesen kiállított verskötetet szerzője, tisztelete jeléül, Zarándi Knöpfler Elekné, szül. Máriaffi Máriskó úrnőnek ajánlotta. ** A Pallas nagy Lexikona XIII. kötetének utolsó öt füzete, vagyis a munka 191 — 195-dik füzetei is megjelentek. Tartalmazzák az Öszvér—Pillér közötti címszavakat. Tartalmukból különösen figyelmet érdemelnek a Pamut (három melléklettel), Pannónia (térképpel), Papiros (melléklettel), Páris és Pécs (térképpel), Pénzügytan, Pénzverés, Perczel, Peronospora (szines képpel), Persia, Peru, Pest vármegye (térképpel), Petőfi, Petroleum és Pillangók (szines képpel), cikkek, a képmellékletek közül ezeken kívül megemlítendők a Paradicsommadarak és az Aranybulla szines mellékletei. E G Y HÁ Z. Aranykönyv. Gr. Károlyi Tibor a nagy-szénási (Békésmegye) ágost. hitv. evang. egyházközségnek temploma felépítésére százezer fali téglát ajándékozott. — Id. KariJcó János és neje, nagy-igmándi lakosok ezer korona alapítványt tettek azzal a rendeltetéssel, hogy az alapítvány kamatjából nagy-igmándi születésű szegénysorsú tanulók segélyeztessenek. Kápolna felavatása a gyűjtőfogházban. Budapesten az új központi fogházban március 1-én avatták föl az egyesült protestáns kápolnát meghívott közönség jelenlétében, melynek soraiban az igazságügyi minisztérium képviseletében Kónya József miniszteri tanácsos jelent meg. A felavató imát Szász Károly református püspök, az egyházi beszédet Gergely Antal a fegyház református papja tartotta, a ki beszédével oly hatást keltett, hogy a gonosztevők szemeibe könyűt csalt. Majd Bachát Dániel evangelikus főesperes mondott beszédet s úrvacsorát osztott mind a két hitfelekezet hívei között. Az úrvacsoraosztás után a fegyencek énekkara megható egyházi dalokat adott elő, mire a lélekemelő ünnep véget ért. Rövid válasz a »Protestáns Közlönynek*. A »Prot. Közlöny« megemlékezvén a debreceniekkel folytatott vitáról, azt mondja: »Itt volna az ideje vagy már közeledik, hogy nem hatalomszóval, de a protestáns szellemnek a kálvini egyházba beillő tekintélyével kimondja valaki a »quos ego«-t: vagy váljék ki közülünk az, a ki