Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1897 (40. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

juk a theologia egyetemre való bevitelét, a mint ezt már ismételten kifejtettük.* Ám mikor ezt nyiltan és határozottan kimondjuk, ugyanakkor ép oly határozottan megköveteljük, hogy az egyetemi lelkészképzés modusa világosan és szabatosan körvonaloztassék. Mert hazánkban mind a két protestáns egyház autonom egyház, mely a maga lelkószkópzésónek autonómiáját az egyetemre jutás kedvóért megsértetni, megrövidíttetni nem engedheti. Lelkószképzésünknek bármily részleges államosításába is csak megfelelő garanciák mellett mehetnénk bele. A miniszter beszéde e tekintetben nem helyezi kellő világításba a kérdést. Teljesen homályban hagy sok fontos mozzanatot. Egy szóval sem említi a szervezés modusát. Nem szól a tanárok beállításának módjáról. Nem precizirozza a fakultás képesítő jogának az egyházakhoz való viszonyát. Egy szóval részleteket még nagyjában sem érint, csak az eszmét veti fel általánosságba!!. Itt tehát, ha majd megvalósításra kerül a sor, szabatos, részletes precizirozását kérjük a kérdésnek. Csupán egy részlet-kérdést érint a miniszter s azt ekként formulázza: »Igy pl. ha előre szabad mondanom, hogy miként tervezném, Budapesten a római kath. és a gör. kel. szentegyháznak a theologiai karát vélném fentartandónak, illetve felállítandónak, Kolozsvárit pedig az egyesült protestáns és a görög keleti román theologiai kart.cc Tartózkodás nélkül kimondjuk, hogy ezt a megosztást határozottan helytelennek tartjuk, mind elvi, mind célszerűségi tekintetből. Elvi szempontból hibás dolognak tartanok, hogy a magyarországi két protestáns egyháznak, ha theologiája egyetemre kerül, a budapesti egyetemen hely ne adassék. Ez mellőzés és hátratétel volna a magyar protestantismusra nézve, mely értelmi súlyban ós számbeli erőben mindjárt a római kath. egyház után áll, nemzeti szempontból pedig az elsők között foglal helyet. A magyar protestantismust tudományos képviselet ós arányos központi erő nélkül hagyni az ország első egyetemén, a nemzet tudományos és irodalmi központjában : ez érzékeny szellemi megrövidítése, mintegy tervszerű leszorítása volna a protestáns egyháznak és tudományosságnak. Ez nem volna a jogegyenlőség és a jogviszonosság megvalósítása ránk nézve. De célszerű sem volna ez az elhelyezés. A két protestáns egyház negyedfél millió hivóből csak mintegy hat ós fél százezer, tehát az elenyésző kisebbség lakik a Királyhágón túl, a nagy többség Buda* Lásd »Állami segítség a lelkészek fizetésére és képzésiére* című cikkünket »Prot. E. és I. Lap* 1896. évf. 705. s köv. lapjain. pestet kapja közelebb. Itt van a prot. egyházak legfőbb testületeinek, az egyetemes konventnek gyűlési helye ; itt laknak a két egyház legtekintélyesebb világi tisztviselői, gondnokai, felügyelői, tanácsbirái. Bizony nem volna előnyös, sőt határozottan káros lenne, ha Budapestet protestáns theol. kar nélkül hagyná az ország törvényhozasa. Ezért nagyon ajánljuk a miniszternek, vegye komoly figyelembe az itt kiemelt nehézséget és aggodalmakat, tegye beható consideratió tárgyává ezt a sokoldalú és a felekezeti érzékenység miatt bizony nem könnyű kórdóst, és részesítse a két protestáns egyházat bár annyi jóban, a mennyit a gör. keleti egyháznak szán, melynek mindkét egyetemünkön theologiai fakultást igór. Egyszersmind bátor vagyok az egész ügy sikeres előkészítése ós megvalósítása érdekében azt ajánlani a miniszternek: nyújtson alkalmat egy átiratban a két protestáns egyház konventjeinek, mint legilletékesebb tényezőknek arra, hogy a kormány által bár vázlatilag elébök terjesztendő szervezeti javaslatra előzetesen tennék meg észrevételeiket; hogy fejthessék ki kívánalmaikat arra nézve, hogy az autonómia szempontjából milyen módon tartják lehetőnek a theologiai karoknak az egyetemre való bevitelét. Más felől hozza jó korán nyilvánosságra a tervezett törvényjavaslat vezérelveit, hogy az érdekelt tényezők s az egyházi sajtó kellőleg megérlelhesse és előkészíthesse a kórdóst. Csak ha az egyház illetékes tényezőinek megnyugvásával és helyeslésével találkozik, csak akkor remélhető ennek a mind egyházi, mind kultúrpolitikai szempontból egyaránt nagyfontosságú kérdésnek sikeres megoldása, a mi pedig mindkét érdekelt tényező, mind az állam, mind az egyház szempontjából felette kívánatos. Mi elvileg helyeseljük a miniszter nagyfontosságú reformeszmójót, de ismételten hangsúlyozzuk: üdvös alkotás csak akkor lesz belőle, ha a felekezeti és önkormányzati érdekek sérelme nélkül s az egyházi köztudat megnyugvásával kerül a szép terv megvalósításra. Ne téveszsze szem elől a miniszter, hogy a magyar protestantismussal szemben a legcsekélyebb oka sem lehet sem nemzeti, sem kultúrpolitikai bizalmatlanságra és féltékenységre, s hogy a protestantismusban talán az összes keresztyén felekezetek között a legnagyobb a felekezeti érzékenység, mely épen ezért különös kíméletet érdemel. A felső oktatás törvényes szabályozásában első lépésül az egységes elméleti jogi államvizsgálatok s ezzel kapcsolatban a jogakadémiák képesítő jogcmak rendezését helyezi kilátásba a