Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-29 / 48. szám
GYÁSZ ROVAT. f Hazslinszky Frigyes, az eperjesi kollégium nyugalmazott tanára, a m. t. Akadémia r. tagja, az európai hírű tudós f. hó 18-án, 78 éves korában elhunyt. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerület eperjesi kollégiumának pártfogósága és tanári kara mély fájdalommal jelenti, hogy hazslini Hazslinszlty Frigyes, a kollégium érdemes volt igazgatója és félszázadig működött tanára a Magyar Tudományos Akadémia, több hazai és külföldi tudós társaság r. tagja folyó hó 18-án, munkás élete 78 évében elhunyt. A boldogultnak temetése f. hó 2l-én, d. u. 3 órakor, az ág. hitv. ev. egyház szertartása szerint, a kollégium előcsarnokából történik meg. Eperjes, 1896. nov. 20. A kollégium pártfogósága és tanári kara. Áldás és béke kisérje emlékezetét!« A kiváló tanférfiú és tudós nekrologját, temetése leírását Lapunk más helyén közöljük. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Tóth Sámuel, konventi jegyző és tiszántúli egyházkerület főjegyzője — mint értesülünk — ezen utóbbi tisztségéről lemondani szándékozik. Egy egész emberöltőt töltött el ebben az állásában a legodaadóbb buzgósággal és soha nem lankadó tevékenységgel kötelezve örök hálára a kerületet. Épen azért lemondását fájó érzések között veszi s midőn tőle megválni kényszerül, az a leghőbb óhajtása, hogy a Gondviselés az érdemekben gazdag férfiú megrendült egészségét állítsa teljesen helyre. — A nyíregyházai ev. ref. egyház a Lukács Ödön helyére dr. Bartók Jenő theol. docenst s debreceni főgimnáziumi segédtanárt hivta meg. — A szútori (Gömör megye) ev. reform, egyház Simon Mihály, rimaszombati segédlelkészt választotta meg lelkészéül. — Az alsó-szaboles-hajdú-vidéki ev. ref. egyházmegye a Szeremley József halálával megüresedett tanácsbirói állásra 49 szavazattal Eröss Lajos püspök-ladányi lelkészt választotta meg. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Körös Endre pápai ref. főgimnáziumi h. tanárt szerződéses jogon ugyanoda rendes tanárnak nevezte ki. * Vallásos estélyek Pápán. A hosszú, téli esték beálltával megkezdődtek a vallásos estélyek, miket már a mult évben is tartott híveinek örömére és tanulságára a pápai gyülekezet tisztes ősz pásztora, Kiss Gábor. Az első összejövetel az elemi fiú-iskolában volt, de ez a helyiség szűknek bizonyult. Ennek folytán a főiskolai igazgató ajánlatára s a theol. önképzőkör közreműködésével az összejövetelek hetenként kétszer, ú. m. vasárnap és szerdán este hetedfél órakor, az új főgimn. zenetermében tartatnak. Az esték lefolyása következő: éneklés, egy vagy két felolvasás, vagy szabad előadás idevaló tárgyakról, egy vallásos, esetleg hazafias költemény elszavalása, végül ismét ének. A nov. 25-iki estén igen szép számú közönség vett részt, a melynek Kis József, theol. tanár tartott szabad előadást jó és rossz népszokásainkról; aztán Csomasz Dezső papnövendék szavalta Tompának »Jézus és a nép« című költeményét; majd Kis Gábor lelkész ismertette a kir. ítélőtáblának és kir. kúriának azon döntvényeit, a melyekkel vétségeknek vannak minősítve a polgári házasság ellen forgalomba hozott bizonyos piszkolódó kifejezések. Végül a Herkó Páter című naptárt ismertette, óva intvén hallgatóit az ilyen maszlagtól. * A bázeli misszió-intézet köréből. Bázelben már 80 éves a misszió-intézet, de önnálló működést csak 1821 óta fejt ki; addig csak kiképezték a misszionáriusokat, de nem magok allkalmazták, hanem idegen, még pedig rendesen angol szolgálatba küldték őket. Az intézet 1821 óta fejt ki önálló működést, melyet a Kaukázusban kezdett meg, de azt az orosz czár 1835-ben eltiltotta. Hasonlóan járt az a vállalat is, melyet 1827—28-ban Libériában kísérlettek meg, sok áldozattal, de eredménytelenül. Jelenleg a bázeli misszióegyesület munkásai négy helyen működnek, még pedig az afrikai Aranypartokon, India délnyugati részén, Khinában és Kamerunban. A misszió-intézetben eddig 1411 misszionárius nyert kiképeztetést, kik közül a Kaukazusban 25, az Aranypartokon 200, Indiában 237, Khinában 38, Kamerunban 32, idegen misszióegyesületeknél pedig 233 nyert alkalmazást. A többiek Északamerikába, Braziliába, déli Oroszországba s Ausztráliába mentek lelkészekül. Az egyesület legutolsó (1894. évi) kimutatása szerint, 51 állomáson s 406 külállomáson 170 misszionárius és 777 bennszülött kiegészítő működött 30,200 megkeresztelt egyháztag között. Az iskolákat 13,771 tanuló látogatta, az évi összes bevétel pedig 1.051,642 márka volt. (E. E. Sz) * A keresztyénség Brit-Indiában egyre terjed. Az 1891-ben tartott hivatalos népszámlálás szerint akkor 2.036,590 volt a pogány keresztyének száma. Ezek közül a túlnyomó többség, vagyis 1.243,529 a római egyházra esik, a mi nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a római misszió már 350 esztendeje működik Indiában. A rómaiak mellett van 200,449 szyriai Jakab keresztyén, míg a bennszülött evangélikusok száma 590 ezerre tehető, kik közül ismét 207 ezer anglikánus, 197 ezer baptista, 67 ezer lutheránus, 33 ezer presbyteriánus, 24 ezer methodista stb. A keresztyének Brit-India összlakosságának csak 4—5 százalékát képezik, de míg az utolsó tíz év alatt a brahmanisták és mohamedánusok csak 11 százalékkal szaporodtak, addig a róm. kath. egyház híveinek száma 19 százalékkal, az evangélikus egyházé pedig 34 százalékkal emelkedett. Szép tényt vet a ker. misszióra, hogy míg Indiában átlag csak hat százalék az írni és olvasni tudó férfiak száma, addig 1000 keresztyén férfi között már is 343 férfi, 1000 ker. nő közül pedig 136 olvas és ír folyékonyan; míg 1000 indiai nő között csak három tud olvasni és írni A bennszülött keresztyének három-negyed része a madrasi tartományban lakik s a túlnyomó többség az elnyomott lakosság s az alsóbb kasztokból kerül elő. (Ev. E. Sz.) * Az üldözött örmény keresztyének árvái iránt Európa-szerte nagy a könyörület. A kaiserwerthi diakonissa intézet mostanig Smyrnában és Beirutban 106, a brussai árvaházba 97 gyermeket vett fel. A jeruzsálemi syr árvaház is elkészült most már, és nagyobb számban képes a szegény árvákat befogadni. HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.