Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

kérését egyes okiratokra vonatkozólag megtagadhatja, de ez ellen az illetőnek fölebbezési joga van. Két egyházmegye (Szatmár, Nagybánya) a lelkészi fiezetések országos rendezése tárgyában tett fölterjesztést, az egyik épen 800 frt minimum megállapítását sürgetvén. Hisz megállapítani csak könnyű volna, de ki és honnan fizeti? A közegyház? Az állam? A kerület ez utóbbit hívja fel a prot. egyházak fokozott segélyezésére. Lám a kormány a tanítókról már gondoskodott megalkotván az 1893. évi XXVI. törvénycikket. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a fentebbi t.-c. értelmében évi 20 ezer forintot engedélyezett az egyházkerület tanítói fizetésének rendezésére. Egyszersmind utasította a közgyűlés azon egyházakat, melyekben a tanítói fizetés még kiegészítésre vár, hogy mielőbb igyekezzenek megszerezni a törvényadta kedvezményt. A debreceni egyházmegye, már nem először, belmiszszió ürügye alatt való visszaélésről panaszkodott. A vádlott Szalay József nagvbecskereki ev. ref. lelkész, a kit általában túlbuzgóságánál, de még inkább azon cselekedeténél fogva, hogy az egyes gyülekezetekbe általa előkészített egyéneket küldözget névleg biblia és vallásos iratok árulása, de tényleg szektáskodó gyülekezetek toborzása céljából, mondom ezeknél fogva nyilt coliisióban áll a tiszántúli egyházkerület papságával. A nyáron is Derecskére küldött egy Hevesi József nevű embert, ki ott olyan dolgokat mivelt, a miért az ottani ev. ref. lelkész szolgabiróval utasíttatta ki a községből. Ez ügyben felolvastak Szalaynak egy magánszemélyhez írt, s kézbe került levelét is, mint legerősebb bizonyítékot ellene. Az egyházkerület Szalay tettében fegyelmi vétséget lát és ügyéf elbírálás végett kiadta a békésbánáti egyházmegyei bíróságnak. Érdekkel várjuk az ítéletet. A gyűlés második napjának utolsó érdekes tárgya volt a kollégiummal kapcsolatos Andaházy —Szilágyiintézetre vonatkozó küldöttségi jelentés. E szerint a nevezett intézetben alapos reformokra van szükség úgy a tanulmányi rendszert, mint az erkölcsi nevelést, úgyszintén a felügyeletet illetőleg, ezért évi 300 frt honoráriummal egy felügvelő-tanár alkalmazását ajánlja, a ki naponként egy órát töltsön az intézetben s mindennemű szükséges utasítást megadjon. Hosszas eszmecsere után a gyűlés elfogadta a bizottság indítványát. November hó 20-án rendkívül megkapó, szép jelenettel kezdődött a gyűlés. Gr. Dégenfeld József főgondnok napi rend előtt meleg szavakkal üdvözölte a kerület ősz püspökét, Kiss Áront 81-ik születésnapja alkalmából. Az állva hallgatott üdvözlésre minden oldalról fölharsant a szűnni nem akaró szives éljen, mint nyilvánvaló jele az Úr különös kegyelmével dicsekvő püspök iránti osztatlan szeretetnek és ragaszkodásnak. Ezután a kollégium pénztárára vonatkozó s nyomtatásban a tagok között kiosztott kezelési szabályjavaslat került tárgyalás alá. Hosszú időbe került, míg végire értek s némi módosítással elfogadták. A szabályzat, mely a pénztár kezelését új, korszerűbb alapokra fekteti 1897. jan. 1-én lép életbe. A gyűlés a pénztárnoki és könyvvezetői állásokra a pályázat kihirdetését elrendelte, míg a kollégiumi és egyházkerület egyesített ügyészi állásnak azonnal való betöltését mondotta ki. Erre sokan nem voltak előkészülve, a tárgysorozatban is csak az elhunyt K. Tó;h Antal lenes helyettesítése szerepelt, miért is a fentebbi enunciatio sokfelé meglepetést keltett. Mindamellett a titkos szavazás bármely ügyvédi qualificatióval bíró ref. emberre elrendeltetvén, a pártok mihamar sorakoztak. A mérkőzés eredménye az lett, hogy Márk Endre, debreceni ügyvéd 41 szóval, Szinay Gyula orsz. képviselő 16 szavazata ellenében főiskolai és egyházkerületi ügyészszé választatott. Márk Endrével egy buzgó és tenni kész egyén lépett K. Tóth Antal örökébe. Nagy szerepet visz Debrecen város közéletében és a debreceni egyháztanácsnak is tevékeny tagja Különösen a debreceni egyetem eszméjének megvalósítása mellett csinál élénk propagandát, maga is előljárván az áldozatkészségben. Már korábban tett 500 forintnyi egyetemi alapítványát ez alkalomból 1000 frtra egészítette ki. Márktól az iskola sokat vár. Nagyfontosságú tárgy, a bölcsészeti fakultásra kijelölt alapok jogi természetének megállapítása került ezu'án szőnyegre. A főiskolai gazdasági tanács által ez ügyben kiküldött bizottság nem minden alapot talált a tervezett fakultásra felhasználhatónak azok közül, melyeket a főiskola szellemi és anyagi ügyeit intéző bizottság e célra kijelölt Ezeket tehát alapul fölvenni nem lehet, mert önnönmaga alatt vágná a kerület a fát, ha a létező főiskolai szakok nyilvános megkisebbítésével célozná a kollégium továbbfejlesztését. Ez volt a közhangulat is, minekfolvtán a kerület utasította a gazdasági tanácsot, hogy a szellemi és anyagi ügyeket intéző bizottsággal együttesen és egvetértőleg még egyszer vegye minél tüzetesebb megtekintés alá a bölcsészeti fakultásra kijelölt alapok jogi természetét és a következő tavaszi egyházkerületi gyűlésre javaslatát terjeszsze be. IC kérdés tisztázása és annak eredménye lényegesen befoly arra, hogy a fakultás rövid időn vagy esetleg évek múlva állíttassék-e föl ? A jelek azt mutatják, hogy a fakultás létesítésére az idő, ha közel van is, de még egyáltalában nem jött el az anyagi erők elégtelensége miatt. A debreceni tanárok nyugdíjügye s ezzel kapcsolatban a középiskolai felügyelő nyugdíjazásának kérdése hosszasabban foglalkoztatta a közgyűlést. A tanári kar fölterjesztésére a kerület sem tud belenyugodni a közoktatási minisztérium azon követelésébe, hogy az 1894 — 1895. évben beiratkozott tanulók után is utólagosan fizettessenek be az illető díjak E követelés törlésére a kormányt a konvent útján kérik. A középiskolai felügyelőt az állam nem vette föl az országos nyugdíjintézetbe. E nehéz helyzetben az egyházkerület májusban azt a határozatot hozta, hogy a felügyelő a debreceni tanári nyugdíjintézet tagjául tekintessék, s megbízta a tanári kart, hogy a nyugdíjintézet alapszabályait eszerint módosítsa. A tanári kar ez ügyben újabb fölterjesztést tett kifejtvén, hogy mennyire nem méltányos az alapszabályok megváltoztatása, egyszersmind kinyilatkoztatván, hogy ha megbízatást nyer, hajlandó a felügyelő nyugdíjára vonatkozólag javaslatot tenni. Erre megindult a vita. Egyesek a közgyűlési korábbi határozat értelmében az alapszabályok módosításának elrendelését sürgették, a legtöbben megelégedtek azzal, hogy ez ügyben a tanári kar javaslatot tegyen. Ez lett a határozat is. November 21-én Márk Endre megválasztott főiskolai és egyházkerületi ügyész lelette a hivatalos esküt s fölajánlotta tehetségét. Ezután az iskolai ügyek kerültek napirendre: a gimnáziumi felügyelő és a debreceni főiskolai igazgatók jelentései. Az elsőben volt sok örvendetes, de sok szomorú dolog is. A hajdú-böszörményi, karczagi, békési presbyterium fölhivatik, hogy mutassa ki azon alapokat, a melyekből középiskoláját a kor színvonalán fentartani képes s haladéktulanul emelje föl a tanárok fizetését a törvényes minimumra. A hajdúnánási gimnázium 14 ezer frt évi és 50 ezer frt egyszensmindenkori államsegélyre ajánltatik. A debreceni főgimnázium tisztaság és elrendezés tekintetében halaszthatlan intézkedésre szorul. A célsze-