Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-15 / 46. szám

len beszédeket s tisztasága ellen is ejtettem volna prédi­kációmban. K. Miben állott tehát ő Felsége ellen való beszéded és a bold. szűz tisztasága ellen ? mond meg igazán. F. Valamint azelőtt, úgy most is mind az élő Isten törvényszéke előtt mondom, hogy soha se ő Felsége ellen, se pedig b. szűz tisztasága ellen legkisebb szót se szó­lottam, minthogy prédikációmnak themája magával se hozta. K. Nevezted-e tehát a b. szüzet tisztátalannak lenni, és talán megbotlottál szavaidban, megcorrigálván magadat, a mint e fassióból kitetszik. F. Én nem neveztem soha is tisztátalannak s meg sem botlottam szavaimban. K Mondottad-e tehát azt prédikációdban, úgymint: »hogy három ellenségünk vagyon: test, világ, ördög, de még egy negyedik is vagyon, ú. m. a sas, a ki is lelki kenyerünket hatalmasan kezeinkből ragadozza, közülünk is sokat elkapdosott, de még erőtelenek vagyunk, ellene nem állhatunk; szólnék, ha szólhatnék, de az nyelvem nem engedi*. F. Soha, ha mindjárt megölnek is, ezen szókat nem ejtettem, nem is emlékezem a sasról, se a többiről, kiről ezen kérdésben emlékezet vagyon; egyebet nem mondván — megvallom — hanem a documentumomnak végét befe­jezvén ezen szókkal: már többé nem mondom tanításo­mat, hanem menjünk az Úr nevében. K. Mioltátol fogvást a fogságban vagy, kit s mi­módon akartál az igaz hitről eltéríteni és mely szókkal ? F. Soha senkit sem akartam igaz hitirül eltéríteni. K. Mit mondottál azon alkalmatossággal az angyali üdvözletről Kerék Józsefnek, ki is az ő fogságában pápis­tává lett ? F. Semmit sem szólottam, nem is tudtam, volt-e kálvinista vagyis lett pápistává; valamit mond reám, nem igaz, mert magam is elmondom az angyali üdvözletet, midőn időm engedi. K. Voltál-e azelőtt fogva, vagyis időd előtt nem adtak-e ki valahol rajtad predikátorságodban ? F. Sohasem voltam fogva s időm előtt nem is kül­dettem el sehonnand; sőt minden helységből vagyon dimis­sionalisom és magamviseléséről való testimonialisom. Signat per me Antonium Rudnyánszky J. Cottus ' Albens. V. Notar. III. Alolirottak jó lelkiismerettel és ama hűséggel és tisztelettel, melyet a minden földi és mennyei dolgok kor­mányzója, az örökkévaló és mindenható Isten iránt tar­tozunk, és a mi földi kglmes legfőbb úrnőnk iránti alatt­valói hódolattal valljuk és megismerjük jelen levelünkkel mindeneknek, a kiket illet: hogy mi azon alkalommal, midőn az alolírt év máj. 2-án tiszt. Szikszai Kigyós István­nak, a predikátorságban társunknak és a s.-keresztúri egy­ház prédikátorának még élt, teste keresztyén szokás szerint eltakaríttassék, jelen voltunk mindnyájan és a felette mon­dott beszédeket figyelmesen meghallgattuk. Ugyanezért biz­tosan tudjuk, hogy tiszt. Thury Pál abai prédikátor úr Lukács II: 29 és 30 verseit vette beszéde alapigéjéúl. Melynek tárgyalása közben, midőn egyebek közt a bold. szűzről is említést tett, esett meg, hogy nyelve megbotol­ván — a mi különben természeti gyarlósága — e szót ejtett ki: »tisztátalan« ; a mit azonban rögtön tisztával igazított ki, és következőleg ama b. szűzről minden tar­tozó tisztelettel emlékezett meg. Azt is minden bizonyság­gal tudjuk, hogy Hajdú János pátkai prédikátor, midőn beszédét Pál apostol Timotheushoz írt II. levele II: 3, 4, 5. verse alapján a »keresztyén vitéz*-ről szerkesztette, a többek közt említette azt, hogy három hatalmas ellenség van melyei, a keresztyén vitéznek örök harcot kell vív­nia, t. i. a test,, a világ és a sátán ; de valamelyes sasról vagy pediglen ellenségekről egyáltalában semmit sem hozott elő beszédében. Melyekről ezen levelünket, ha kell eskü­véssel megerősítendőt kiadtuk. Fejérváron december 7-én 1762. Szigethi István seregélyesi, K. váci János táci, Bertha Sándor zámolyi, Veszprémi János csákvári prédikátor. — (L. S.) Földváry László, váchartyáni lelkész. IRODALOM. ** A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Tör­ténetéből*, melylyel a Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) budapesti kiadócég kivánt hozzájárulni a millennium emlékének megöregbítéséhez, most vettük a 49-ik füzetet, mely különösen leköti figyelmünket. Felgördül benne ha­zánk egyik legdicsőségesebb korszaka eseményeinek tör­téneti függönye, Thurzó György, a Báthoryak, Bethlenek, és Pázmányok héroszi szereplésével egészen II. Mátyás király haláláig. Nagyon szépek és számosak az illusztrá­ciók : Thurzó György arcképe és aláírása. II. Mátyás király, Klauzál Menyhért bíboros. Báthory Gábor alá­írása, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. II. Mátyás mint római császár. Pázmány Péter arcképe és aláírása. Thurzó György nádor, II. Má­tyás király a ravatalon. A cseh helytertók kidobása. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténete cimű munkából most jelent meg a 08-ik füzet, a melyben Gracza György élénk és vonzó irmodorával a függetlenségi nyilatkozatot beszéli el. Szerfölött érdekes része a füzetnek a nagy-sallói csata leírása is. A szerző betegsége miatti mulasztást a kiadó czég Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) azzal igyekszik pótolni, hogy ezt a füzetet négy ívben adta ki. A füzet egykorú illusztrácziói ezek: A pápai honvédemlék domborműve. Sebő huszár­ezredes nyerge. Szolnoki honvédemlék. Gömöry Frigyes honvédszázados. Honvéd fogoly bilincse. A komáromi vár ostroma. Damjanich tábora. Táborozó osztrákok. Az osztrák sereg üldözése a nagy-sallói ütközetben. ** Pál apostol leveleinek XXI ik füzete decem­ber hó végén jelenik meg. A késedelemért, melynek igen sok és fontos oka vala, azon ígéret mellett kérek bocsá­natot m. t. olvasóimtól, hogy a további füzetek rendes időre pontosan meg fognak jelenni. Pozsony, 1896. évi nov. 10. Dr. Masznyik Endre, theol. akad. igazgató. E G Y HÁ Z. A vallásos iratok terjesztését a beállott téli idő­szak alkalmából melegen ajánljuk olvasóink munkás sze­retetébe. A téli esték, mikor a mezők népe is a meleg tűzhely köré szorul, nagyon alkalmasok arra, hogy velők

Next

/
Thumbnails
Contents