Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-15 / 46. szám

a vallásos olvasmányokat megkedveltessük, felolvasó összejöveteleken a keresztyén jó könyveket megismertessük. Különösen a lelkészek és tanítók, mint a népnemesítés és népnevelés apostolai vannak hivatva, hogy a hitszilárdítás és erkölcsnemesítés fontos munkájában az írott szó hatalmával is vezérkedjenek. E célra ajánljuk egyfelől, a keresztyén néplapokat (Téli Újság, Kis Tükör, Ébresztő stb.), másfelől meg a traktátusokat, melyek a M. Prot. Irodalmi Társaság »Koszorú«-jában s az angol traktátus kiadványai között is immár szép számban találhatók. Kövessék annak az esperesnek példáját, ki egyházmegyéje szórványaiban élő híveit, az irott Isten-igével is táplálgatja; azokét a buzgó pásztorokét, kik a vallásos felolvasásokon terjesztik e népiratkákat; azokét az egyesületekét, melyek állandó raktárt tartanak vallásos iratokból; azokét a gyülekezetekét, melyeknek elöljárósága az iskolákban és az ifjúsági egyesületekben tartatni szokott karácsonyi ünnepélyeken traktátusokat osztogatnak; azokét a presbyteriumokét, melyek úgynevezett parochiális könyvtárt szervezve, a gyülekezet tagjait onnan látják el ingyenes vagy nagyon olcsó olvasmányokkal; s végül kövessék azoknak a praktikus lelkészeknek a példáját, kik a harangozó vagy egyházfi vagy dékán személyében quasi helyi kolportőröket tartanak a vallásos könyvek terjesztésére. —Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala, ha megkeresik, készséggel segédkezik az iratok összeválogatásában és beszerzésében. Templom-jubileum és orgona-avatás. Szép vallásos ünnepély folyt le a somogymegyei Csepelyben folyó évi nov. hó 8-án. A ref. egyház ünnepelte temploma újra építésének száz éves jubileumát, felavatván egyszersmind a millennaris év emlékére, 2000 frt költséggel épült díszes orgonáját. A jubiláris beszédet Vasváry Sándor helybeli lelkész tartotta, az orgonát Szalay László ősödi lelkész avatta fel sikerült beszéd és rövid fohász kíséretében. E két ünnepi szónoklat után Katona Ferenc szóládi lelkész mondott úrvacsoraosztási beszédet és imát, mely után a nagy és díszes gyülekezet lelki örömmel és megalázódással járult a kegyelem asztalához. Az új orgonával Országh Sándor budapesti műorgona-építő nagyban hozzájárult széles körben ismert jó hírnevének gyarapításához Műve, úgy külső építészeti stíl, mint a hanganyag művészi beosztása és csoportosítása tekintetében a legmesszehatóbb igényeket is kielégíti. Az alvinci ref. templomot restaurálták, s a napokban fölavatták. Benedek Károly lelkészen kívül a fölavató istentiszteletben részt vettek Elekes Viktor dr. főesperes és Ferency István zalaknai lelkész, egy-egy szép imádsággal. Érdekes, hogy a restaurálást nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül való adakozások tették lehetővé s magán a fölavatási ünnepen is ott voltak reformátusok, katholikusok, románok, izraeliták papjaikkal egyetemben. Istentisztelet után Deák György egyházi gondnok vendégszerető házánál fényes lakoma volt. A ceglédi újjáalakított református templomot nov. 8-án avatták föl nagy ünneppel. A templom építését még a század harmincas éveiben kezdték meg Hildnek, a lipótvárosi bazilika épitőjének tervei szerint. De pénz híján félbehagyták s a templom jóformán harminc évig csonkán állt. Végre hat év előtt újra hozzáfogtak s Balázs Iván tervei szerint elkezdték a befejezést. A templom most hatalmas, monumentális dómszerü templom, melynek tornyai és kupolája messze ellátszanak az alföldi rónán, hirdetve a ceglégi reformátusok áldozatkészségét. A fölavatás e hó 8 án volt 8000—10,000 hivő jelenlétében. Szász Károly ref. püspök remek szép imádságával kezdődött a templomi ünnep, utána Filó Lajos nagykőrösi lelkész mondott alkalmi beszédet, majd Takács József ceglédi lelkész mondta el a templom történetét. Simon Ferenc jászberényi pap tizennégy újszülöttet megkeresztelt, Ádám Kálmán tiszavezsenyi lelkész és esperes pedig több párt megesketett. A református tanítói kar Hvmnusa és úrvacsoraosztás fejezte be az ünnepet. Utána a népkörben 300 terítékű bankét volt, melyen megjelent Makáry István katholikus apátplébános, Török József evang. lelkész és Feldmann rabbi. Szász Károly püspök a királyt köszöntötte föl, a többi felekezet papjai mind a testvéries egyetértést hangoztatták. A kecskeméti reformátusokat Szeless József vezetése alatt küldöttség képviselte. ISKOLA. A tanítókés a választások. A magyar tanítók kaszinója felhívást intézett a tanítóegyesületekhez, testületekhez és egyesekhez, hogy a képviselőjelölteket szólítsák fel a népiskolai oktatás ügyének programmjukba való fölvételére. A tanítók altal eziránt megállapított programmpontok ezek: Kívánjuk a népiskolai törvények revízióját, nevezetesen : A népiskolai tankötelezettség szigorúbb keresztülvitelét. Az állami felügyelet szakszerű irányban való fejlesztését (járási felügyelők; rendelkező és végrehajtó hatalmának növelését. Általános tanítói szolgálati szabályzat létesítését a tanítói testületek autonómiájának alapján. A népiskolai tanítók előléptetési viszonyainak javítását. A tanítói oklevél értékének emelését, az egyetemi tanulmányokra való jogosultságát. A tanítóképzés és képesítő vizsgálat államosítását. A tanítóképző-intézeti oktatás nyelvének általánosan magyarrá tételét. A magyar nyelvnek nagyobbfokú és általános érvényre emelését a népiskolai adminisztrációban és tanításban. Az ismétlő iskolák fejlesztését és önállósítását. A tanítói fizetések minimumának 600 frtra való kiegészítését és a fizetés fokozatos továbbfejlesztését. A tanítók teljes fizetéssel való nyugdíjazását 35 szolgálati év után. A segédtanítói intézmény rendezését. Külön közművelődési minisztérium létesítését. A tanítóegyesületek újjászervezését, különösen az egységes megyei egyesületek létesítését, illetőleg fejlesztését. Fermaud Károly, a keresztyén ifj. egyesületek genfi központi igazgatóságának egyik titkára magyarországi kőrútjában, Kolozsvárról Debrecenbe, is elrándult e hó 5-én és ott nagyszámú ifjúság előtt érdekes előadást tartott angol nyelven, melyet Csiky Lajos theol. tanár tolmácsolt. Megjelent az előadáson több akadémiai és gimn. tanár is. Fermaud röviden előadta a ker. ifj. egyesületek keletkezését és céljait, azután lelkesen agitált az egyesületek érdekében, melyeknek nagy gyűlése a jövő évben Bázelben tartatik meg. Azon reményének adott kifejezést, hogy ott