Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-15 / 46. szám

a francia protestánsoknak sok összeköttetésük van a kül­földdel, s így idegen, külföldi színben jelenik meg, sőt hazafiságát is gyanustíják. Ehhez járul, hogy azon hírben állanak, mintha életmódjukra vonatkozólag nagyon szigo­rúak volnának, s hogy vallásuk bensőbb, az ember egye­nes szembeállítása Istennel egyedül a Jézus Krisztus köz­vetítése révén, a mit a nagy tömeg meg nem ért. Azonkívül a francia nép úgy faja szerint, valamint neve­léséből kifolyólag tökéletesen >latin* tekintélyt keres, külső egységet szeret, és mindent külső szempontból néz. Mind­ezek dacára Franciaország protestánsai csüggedetlenek és ragaszkodnak a hivatáshoz, mely a francia nép számára rájuk van bízva. Weiss lelkész (Párisból) is élénken vá­zolta a francia protestantismus történetét és kijelentette, hogy a protestánsok, bár az összlakosságnak csak 1 l5 0 -ed részét alkotják, mégis nagy befolyással vannak a francia népre, sőt irodalmuk útján minden művelt népre. Gomba tanár Florencből azt mondta, hogy Itália nemcsak a pápa országa, hanem a protestantismusé is, mert hiszen épen Itáliában már a legrégibb időtől fogva tiltakoztak a pápista tévedések ellen, már Pál apostol idejében, mert hiszen ő, ki Rómában fogva is volt, ellen­kezett Péter apostollal. Péter apostol egyháza a katakom­bákban elveszett, és követte a pápaság sötétsége. Szóló azonban nem kételkedik, hogy a jövő században az igaz katholikus egyház és Pál apostol protestantismusa újra fel fog támadni. Dalton tanácsos Pétervárból, most berlini lakó, igen beható előadást tartott a jelenleg nagy üldözésnek kitett úgynevezett stundistákról. Ezek orosz evangélikusok, kik a pápaegyházból kiváltak. Az előadás azt eredményezte, hogy a kongresszus a bizottságnak oly határozati javas­latát fogadta el, mely az üldözöttek védelmére kel, és azt Szt.-Pétervárott illetékes helyen át fogják adni. Görögország evangelikus egyházairól Katopothahes dr. Athénből tartott előadást, és szerinte emezeknek is sok nehézséggel kell megküzdeniök. A görög, úgynevezett orthodox egyház a maga tanától való minden eltérést elszakadásnak tekint a Krisztustól, és ezért minden lehető módon az evangéliumnak ellene szegül. Nagy súlyt he­lyeznek ugyan a bibliára, azt az emberek közt terjeszteni is igyekeznek, de a görög eredetiben, mit a nép meg nem ért. Ezért az evangélikusok a szent könyvet a nép nyelvére fordították, és inkább ezt terjesztik, Azután a vasárnapi iskolák meg a sajtó útján is hatni igyekeznek, s itt segítségükre van a szabadelvű alkotmány. így a ki­látások Görögországban nem kedvezőtlenek. Vannak már presbyterianus templomok Athenben, Piráusban, Coloban, Salonikiban, .Janinán és más helyeken is szándékoznak evangelikus istentiszteletet berendezni. Prisse báró (Antwerpen) a gyűlés számára francia nyelven érkezést írt Belgium állapotáról Ennek nyomán adta elő a jelentést Anet lelkész Brüsselből. Szerinte az ország két evangelikus egyháza együttesen működik, és meg is van az az eredménye, hogy híveik száma az utolsó években 2000-el szaporodott. Az uralkodó klerikalismus és a socialismus ellen az evangéliummal szállnak síkra. A belmisszió munkásságáról Németországban Corre­van, Majnai Frankfurt francia egyházközségének lelkésze tartott előadást, a mely sok apróbb részletet is felölelt. Brandes dr. (Bückeburg) udvari pap pedig a német refor­mátus szövetség munkásságáról referált. A cseh viszonyokról, különösen »az új osztrák házas­sági törvényről* Baseli lelkész (Collín) beszélt, Cisar lel­kész Morvaországból pedig az evangelium kilátásairól szólt a nyugoti Európában. Este Bóbert dr. még egyszer a pogány misszió fon­tosságára utalt, és Gartshore lelkész (Jamaika) azt kívánta, hogy a következő kongresszuson a pogány missziónak több időt szenteljenek, mint ezúttal történt. Ad referan­dum vették. Végül Észak-Amerika egyházairól adtak be jelenté­seket, Good James J. dr. »a református egyházak erede­téről és sajátságairól Amerikában* beszélt, Gocheane dr. »az amerikai egyházak belmissziói munkásságáról*, llub­bard dr. tanár »az egyházak működéséről a felszabadí­tottak ^hajdani néger rabszolgák) közt, Bussel dr. Pitts­burgból »az amerikai egyházak külmissziójáról*. Mind érdekes közlések voltak, de reájok kiterjeszkedni helyszűke miatt nem lehet Jún. 26-án volt a kongresszus utolsó napja. Itt elő­ször a hatalmakhoz intézendő petitiót terjesztettek elő, hogy az esetben, ha az államok közt egyenetlenségek tá­madnak, azt nem háború, hanem választott biróság útján intézzék el, mert egyedül ez a mód felel meg a keresz­tyén vallásnak. A javaslatot felállás útján egyhangúlag elfogadták, és az elnöklő Gentles dr. (Paisley) kimodható­nak vélte, hogy ez egyértelműség nemcsak a jelenlevő kongresszusi tagok, hanem az őket kiküldő egyházak között is fennáll. Elfogadtak továbbá egy határozati javaslatot a szeszes italok árúsításával együttjáró visszaélések ügyé­ben, a mi oly sok helyen nyomort idézett elő. Egy másik határozat a vasárnap megszentelését óhajtja, s sajnálkozik, hogy ez nem történik minden keresztyén államban. Hatá­rozatot hoztak a sajtót illetőleg is, hogy az tartsa magát távol az erkölcstelenségtől, s ne pártoljon rossz üzelme­ket. A bizottságot utasították, hogy a jövő kongresszusnak jelentést terjesszen elő a nők foglalkoztatásáról a keresz­tyén könyörület műveiben. A presbyterianismus és pres­byteri egyházak történetére vonatkozólag elfogadták Lindsay glasgowi tanár indítványát, hogy az erre vonatkozó okmá­nyokat, bárhol is legyenek találhatók, küldjék be neki, ő majd a nevezett célból értékesíteni fogja. A kisebb west­ministeri káté 250 éves jubileuma ünnepeltessék meg a jövő évben, Istennek adandó hálával, a világ összes pres­byterianus templomaiban. E határozat végrehajtásával Matthews dr. ajánlatára a bizottság két osztálya bíza­tott meg. Délutánra az egyetem hívta meg a kongresszust. Pompás új palotája magaslaton fekszik, messziről látha­tóan, és itt a tanárok, élükön Gaindner dr. orvostanárral, a küldötteket szívélyesen üdvözölték, beszédekkel és vála­szokkal, melyek a kongresszus fontosságát illették. Az egyetem megnyitotta dús gyűjteménytárait is, melyek közt különösen a könyvtár nagyon érdekes. Sok igen becses mű van benne, középkori kolostorból összegyűjtve külön­böző kéziratok, azután régi nyomásban és Dürer magyar hazánkfia által illusztrálva a Theuerdank című híres német költemény. Itt őrzik a legelső gőzgépet is, melyet Watt János szerkesztett, és ennek megtekintésénél láttuk, hogy mint lesz kicsiny kezdettől nagy, világátalakító eszköz; az Úr szava a mustármagról itt is bebizonyosul. Az estét búcsúbeszédeknek szánták, melyek mind a köszönetet rótták le az Úr előtt, kiről éreztük, hogy a kongresszussal volt elejétől végig. Á közelebbi kongresszus 1899-ben lesz Washingtonban! A Glasgowban tartott kongresszus tényleg a világ összes református egyházainak gyűlése volt, hol a kül­döttek azért jelentek meg, hogy a keresztyénség közös ügyeiről egyetértőleg tanácskozzanak és egymást a közös hitben erősítsék (Róm I, 11.). Ezért ezt a gyűlést teljes joggal az Isten igéje szerint reformált egyházak egyetemes

Next

/
Thumbnails
Contents