Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

utóda a mai veszprémmegyei főispán, gróf Eszterházv Móric. Ő irántunk való kegyességét kimutatja a pápai főisko­lának évenként adni szokott ölfával, a Fehérlő épületének gimn. helyiségül átengedésével, most a mellette levő női kórház-helyiségnek a városra ruházásával, mely azt be­szűnteti, a gyimóti kis egyháznak nagy vendéglője átadá­sával, mind igen mérsékelt áron. Szekeres Mihály. esperes. IRODALOM. ** Tanügyi monográfiák közös cím alá foglalhat­juk azokat az érdekes tanügy-történeti műveket, melyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából Lam­pel Róbert (Wodianer E. és fiai) könyvkereskedésében az ezredéves ünnepek alkalmából megjelentek. E monográ­fiákból szerkesztőségünkbe a következők küldettek be. 1. A magyar elemi népoktatás, írta Péter fy Sándor. 2. A felső nép- és polgári iskolai oktatás, írta dr. Kovács János. 3. A polgári iskolai tanító- és tanítónő-képzés, írták dr. Kiss Áron és Sebestyénné Stetina Ilona. 4. Emberbaráti intézeteink, írta György Aladár. 5. A magyar kisdedóvás múltja és jelene. írta dr. Morlin Emil. 6. A házi ipari és kézügyességi oktatás Magyaror­szágon, írta Szterényi József. Nem részletes és kimerítő, hanem inkább összefog­laló és rövid áttekintést nyújtó 7—8—9—10 ives füze­tek ezek, de azért a közoktatás megfelelő ágait híven és érdekesen ismertető alkalmi munkák, melyek mindenha tanulságos emlékei lesznek közoktatásügyünk jelen állapo­potának. Tárgya természeténél fogva legterjedelmesebb az elemi oktatás monográfiája, mely Péterfy avatott tollával csinosan foglalja össze a népoktatás történetét az 1868-ik évi XXXYIH. törvénycikk keletkezéséig. Alapos és tanul­ságos munka a kisdedóvás monográfiája, melyben Morlin Emil adja rövid történetét és részletes életrajzát a magyar­országi kisdedóvás ügyének. Nagy ügyszeretettel és meleg szívvel van írva az »Emberbaráti intézeteink« c. mono­gráfia. melybe György Aladár nemes philantrophiája any­nyi ethikai erőt öntött, hogy füzete valóságos lélekne­mesítő olvasmány. Kiás Áron és Kovács János könyveit pedig a szakszerűség és szabatos előadás teszi érdekes munkákká. A monográfiák egymást mintegy kiegészítik s ezért nagyon ajánlatos, hogy együttesen szereztessenek bc. Becsük nemcsak a pontos adatgyűjtésben, hanem abban is áll, hogy tárgyukat kellőleg feldolgozzák s oly szerencsé­sen adják elő, hogy ezeket a monográfiákat a laikus közön­ség is tanulsággal és élvezettel olvashatja. A monográfiák ára füzetenként egy korona, megrendelhetők a kiadó Lam­pel-cégnél Budapest, Andrássy-út 21. sz. ** Az eperjesi ev. ker. kollégium története. Irta Hörk József. Kassa, 1896., Bernovits G. nyomása. 1. füzet, 73 + 88. lap, ára 1 frt 50 kr., az egész mű ára 5 forint. Hörk Józsefnek, az eperjesi kollégium volt igazgató­jának 1892. óta készülő nagy munkájából minap jelent meg ez a sürü nyomású tüzet, melyet néhány kép és facsimile díszít. Addig is, míg a munka teljesen elké­szül, bemutatjuk röviden a szorgalmas szerző munkájának megjelent, részletét. A megjelent részben a kollégium általános történe­tének három nevezetes időszakát tárgyalja a szerző, úgy­mint : a) kezdettől 1531-ig, a reformáció diadaláig; b) 1531-től 1667-ig, a kollégium építéséig; c) 1667-től 1711-ig, a kollégium elvételéig (ez utóbbi időszak azon­ban még nincs befejezve). A füzet elé írt előszóban szerző először azt mondja el, hogy a munka megírásához főként a kollégiumi elöl­járóság biztatására fogott, azután sjzámot ad a hazai és külföldi levéltárakban tett kutatásokról s végül a munka tervéi mutatja be. Magában a munkában a kollégium alapítását meg­előző időből is két igen érdekes kultúrtörténeti tényt bizo­nyít a szerző. Egyik, hogy Eperjesen Mátyás király ideje előtt, is volt nagyobb iskola, melyet a város tartott fenn ; másik, hogy Eperjesen 1573-ban már virágzó nyomda volt s téves az az adat. mintha Eperjesen csak 1656-ban állíttatott volna fel az első könyvnyomtató-intézet. A munka szelleméről, kidolgozásáról, stílusáról stb. hímet lehet varrni a »Collegium Rakoczyanum« című tárcánkból, melyet e mnnkából mutatványként a nyár fo­lyamán közöltünk. Addig is, míg az egész munka megjelenésekor rész­letes ismertetést adnánk, felhívjuk a történetkedvelők figyel­mét az eperjesi kollégium érdekes történetére, melyet Hörk József theol. tanár, ki most már Pozsonyban lakik, nagy szorgalommal, utánjárással dolgozott ki. ** »A Pallas Nagy Lexikoná«-nak épen most megjelent öt füzetével (176—180) befejezést nyert a 66. nyomtatott ívre terjedő vaskos XII. kötet. A 176. füzet (Mirabeau—Monro-féle lyuk) a tengeri Medúzák mellék­letén kívül két fekete nyomású lapon mutatja be a legel­terjedtebb Mérges növényeket, melyekhez a magyarázó szöveget Borbás írta. Nevezetes cikke mindjárt az első: Mirabeau, Mangold tanár tollából; jeles értekezés a Mito­lógia (írta Katona) és Modern festészet (írta Pasteiner). Fontos ránk nézve Modrus-Fiume vármegye (írta Bojni­cié) és különösen Moldva (írta Szádeczky, melynek törté­netében a magyar vonatkozások különös erővel dombo­rulnak ki. Kiválóbb cikkek még: Moliére (szerkesztőség), szenei Molnár Albert (Négyessy). Mongolok (Mangold). A 177. füzet (Montafoni marha—Möln) mellékletein a Mérle­gek, a Mikroszkópok és a Mikrofonszerkezetek mintáit lát­juk, cikkei közül nevezetes Montenegró (földrajzát Brózik, történetét Bojnicié írta), továbbá Moson vármegyének földrajzi leírása (Thirring) és története (Balog Gy.) Mor-

Next

/
Thumbnails
Contents