Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-08 / 45. szám
utóda a mai veszprémmegyei főispán, gróf Eszterházv Móric. Ő irántunk való kegyességét kimutatja a pápai főiskolának évenként adni szokott ölfával, a Fehérlő épületének gimn. helyiségül átengedésével, most a mellette levő női kórház-helyiségnek a városra ruházásával, mely azt beszűnteti, a gyimóti kis egyháznak nagy vendéglője átadásával, mind igen mérsékelt áron. Szekeres Mihály. esperes. IRODALOM. ** Tanügyi monográfiák közös cím alá foglalhatjuk azokat az érdekes tanügy-történeti műveket, melyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából Lampel Róbert (Wodianer E. és fiai) könyvkereskedésében az ezredéves ünnepek alkalmából megjelentek. E monográfiákból szerkesztőségünkbe a következők küldettek be. 1. A magyar elemi népoktatás, írta Péter fy Sándor. 2. A felső nép- és polgári iskolai oktatás, írta dr. Kovács János. 3. A polgári iskolai tanító- és tanítónő-képzés, írták dr. Kiss Áron és Sebestyénné Stetina Ilona. 4. Emberbaráti intézeteink, írta György Aladár. 5. A magyar kisdedóvás múltja és jelene. írta dr. Morlin Emil. 6. A házi ipari és kézügyességi oktatás Magyarországon, írta Szterényi József. Nem részletes és kimerítő, hanem inkább összefoglaló és rövid áttekintést nyújtó 7—8—9—10 ives füzetek ezek, de azért a közoktatás megfelelő ágait híven és érdekesen ismertető alkalmi munkák, melyek mindenha tanulságos emlékei lesznek közoktatásügyünk jelen állapopotának. Tárgya természeténél fogva legterjedelmesebb az elemi oktatás monográfiája, mely Péterfy avatott tollával csinosan foglalja össze a népoktatás történetét az 1868-ik évi XXXYIH. törvénycikk keletkezéséig. Alapos és tanulságos munka a kisdedóvás monográfiája, melyben Morlin Emil adja rövid történetét és részletes életrajzát a magyarországi kisdedóvás ügyének. Nagy ügyszeretettel és meleg szívvel van írva az »Emberbaráti intézeteink« c. monográfia. melybe György Aladár nemes philantrophiája anynyi ethikai erőt öntött, hogy füzete valóságos léleknemesítő olvasmány. Kiás Áron és Kovács János könyveit pedig a szakszerűség és szabatos előadás teszi érdekes munkákká. A monográfiák egymást mintegy kiegészítik s ezért nagyon ajánlatos, hogy együttesen szereztessenek bc. Becsük nemcsak a pontos adatgyűjtésben, hanem abban is áll, hogy tárgyukat kellőleg feldolgozzák s oly szerencsésen adják elő, hogy ezeket a monográfiákat a laikus közönség is tanulsággal és élvezettel olvashatja. A monográfiák ára füzetenként egy korona, megrendelhetők a kiadó Lampel-cégnél Budapest, Andrássy-út 21. sz. ** Az eperjesi ev. ker. kollégium története. Irta Hörk József. Kassa, 1896., Bernovits G. nyomása. 1. füzet, 73 + 88. lap, ára 1 frt 50 kr., az egész mű ára 5 forint. Hörk Józsefnek, az eperjesi kollégium volt igazgatójának 1892. óta készülő nagy munkájából minap jelent meg ez a sürü nyomású tüzet, melyet néhány kép és facsimile díszít. Addig is, míg a munka teljesen elkészül, bemutatjuk röviden a szorgalmas szerző munkájának megjelent, részletét. A megjelent részben a kollégium általános történetének három nevezetes időszakát tárgyalja a szerző, úgymint : a) kezdettől 1531-ig, a reformáció diadaláig; b) 1531-től 1667-ig, a kollégium építéséig; c) 1667-től 1711-ig, a kollégium elvételéig (ez utóbbi időszak azonban még nincs befejezve). A füzet elé írt előszóban szerző először azt mondja el, hogy a munka megírásához főként a kollégiumi elöljáróság biztatására fogott, azután sjzámot ad a hazai és külföldi levéltárakban tett kutatásokról s végül a munka tervéi mutatja be. Magában a munkában a kollégium alapítását megelőző időből is két igen érdekes kultúrtörténeti tényt bizonyít a szerző. Egyik, hogy Eperjesen Mátyás király ideje előtt, is volt nagyobb iskola, melyet a város tartott fenn ; másik, hogy Eperjesen 1573-ban már virágzó nyomda volt s téves az az adat. mintha Eperjesen csak 1656-ban állíttatott volna fel az első könyvnyomtató-intézet. A munka szelleméről, kidolgozásáról, stílusáról stb. hímet lehet varrni a »Collegium Rakoczyanum« című tárcánkból, melyet e mnnkából mutatványként a nyár folyamán közöltünk. Addig is, míg az egész munka megjelenésekor részletes ismertetést adnánk, felhívjuk a történetkedvelők figyelmét az eperjesi kollégium érdekes történetére, melyet Hörk József theol. tanár, ki most már Pozsonyban lakik, nagy szorgalommal, utánjárással dolgozott ki. ** »A Pallas Nagy Lexikoná«-nak épen most megjelent öt füzetével (176—180) befejezést nyert a 66. nyomtatott ívre terjedő vaskos XII. kötet. A 176. füzet (Mirabeau—Monro-féle lyuk) a tengeri Medúzák mellékletén kívül két fekete nyomású lapon mutatja be a legelterjedtebb Mérges növényeket, melyekhez a magyarázó szöveget Borbás írta. Nevezetes cikke mindjárt az első: Mirabeau, Mangold tanár tollából; jeles értekezés a Mitológia (írta Katona) és Modern festészet (írta Pasteiner). Fontos ránk nézve Modrus-Fiume vármegye (írta Bojnicié) és különösen Moldva (írta Szádeczky, melynek történetében a magyar vonatkozások különös erővel domborulnak ki. Kiválóbb cikkek még: Moliére (szerkesztőség), szenei Molnár Albert (Négyessy). Mongolok (Mangold). A 177. füzet (Montafoni marha—Möln) mellékletein a Mérlegek, a Mikroszkópok és a Mikrofonszerkezetek mintáit látjuk, cikkei közül nevezetes Montenegró (földrajzát Brózik, történetét Bojnicié írta), továbbá Moson vármegyének földrajzi leírása (Thirring) és története (Balog Gy.) Mor-