Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

vaország és Moszkva meg Mozambik földrajza és leírása Rrózik alapos tudását igazolja; szép és élvezetes olvasmány a Mozaik, melyben Pasteiner ennek a művészetnek egész kulturképét és történeti fejlődését, adja. A 178. füzet (Mösia—Nagpur) elején az Ezredévi ünnepségek programmja (külön melléklet) és nevezetesebb épületeinek képe (3 egész lapon) meg madártávlati képe van. Nevezetes cikk a Müller-ciklus (33 darab Müller), melyben az e nevű összes kiválóbb tudósok, írók és művészek föltalálhatók; továbbá a híres Nádasdy-család (Tóth Lőrincz), meg a Nádor cikk (Nagy Géza) Magyarország összes volt nádorainak névsorával. A 179. füzet (Nagy —Nap) négy mellékletet hoz; ezek : Modrus-Fiume vármegye térképe, Mogyorófa, Moson vármegye és Nagy-Britannia térképe. Cikkei közt érdekes a Nagy-ciklus (összesen 30 darab), a Nagy-Alföld növényzete (Borbás), Nagy-Britannia és Írország földrajza (Brózik) meg története (Mangold), továbbá a nap cikk (Kövesligeti), melynek folytatása és vége átnyúlik a 180. füzetbe (Nap—Nemes), a mely mellékletül Nagy-Küküllő vármegye térképét, a nagy-szentmiklósi aranylelet tárgyainak képét (Attila kincse), meg a Nap és bolygóinak méretviszonyait adja. A nap cikken kívül még kiemeljük a három Napoleon életrajzát; különösen kiválik a I. Napoleon (Marcali), és közérdekű a Naptár cikk (Lakits), mely az időszámítás kodifikálásának rövid, de alapos történetét is felöleli. Az utolsó címszó, melylvel a XI1. kötet végződik, a Nemes, az első, a melylyel kezdődött, a Magyar volt. E G Y HÁ Z, A lelkészi vizsgálatokra vonatkozó írásbeli tételek. Az 1897-dik évben Budapesten tartandó theologiai alap-vizsgálatra, az első lelkészi vizsgálatra és a második lelkészi vizsgalatra írásbeli dolgozatok tárgyául a következő tételeket tűzte ki a theologiai tanári kar: A) Theologiai alapvizsgálatra: 1. Bibliai bevezetéstanból: »Jeremiás próféta életének és munkájának ismertetése*. 2. Egyháztörténetből: »A keresztyén isteni tisztelet a maga eredeti alakjában és későbbi kifejlődésében*. (Ó-, közép- és új-korban, keleti, nyugoti, lutheri, kálvini és anglikán egyházban.) 3. Vallásbölcsészetböl; »A deismus történeti vázlata és bölcsészeti bírálata*. B) Első lelkészi vizsgálatra: 1. Exegesislöl: »Szenczi Molnár Albert zsoltár-fordításának kritikai ismertetése«. (Különös tekintettel Károli fordítására az 1 —10. zsoltárokban.) 2. Biblica theologiából: »A profetismus története és jelentősége Izrael történetében*. 3. Bittanból. »Szikszay György: »Természeti és kijelentett vallás* című művének kritikai ismertetése®. C) Második lelkészi vizsgálatra: 1. Egyháztörténetből: >A Rákóczyak érdemei a hazai protestáns egyház körül*. 2. Egyházjogtanból: »A reform, felekezeti népiskolák jogi viszonya az egyházhoz és az államhoz*. 3. Gyakorlati theologiából: »A felnőttek katekizálásáról*. 4. Bibliamagyarázat (gyakorlati) a következő textusok alapján: 5. Móz. 26: 1. Kir. 8: Jób Amos Mikeás Máté Máté Márk 1 : 3: 6: 3. Csel. 9 : 1—6 1—19. Lukács 16: 1—13. 1-20. Lukács 21: 5-19. 1—22. János 5: 1—16. 1—15. 1. Kor. 13: 1 — 13. 1 — 16. 2. Kor. 3: 1—18. 10: 32—42. Gal. 4: 1—11. 13: 44-52. Kol. 3: 1—15. 10: 35—45. 5. Prédikáció textusok: Máté 8: 1-Tim. 6: 9 — 10. Jegyzet, Minden egyes vizsgálatra a kitűzött 3—3 tétel közül egyet szabadon választ a jelölt s azt írásban kidolgozza; a második lelkészi vizsgálatra azonban az értekezésen kívül egyházi beszédet is kell a jelölteknek készíteniük. A dolgozatokat 1897. évi május 15-ig a theol. igazgatóhoz kell beküldeni. A később benyújtott dolgozatokat csak abban az esetben fogadhatja el az igazgató, ha a késedelmet előre jelentett és igazolt betegség okozta. A tanári kar határozatából 1896. november 2-ikán 249. sz. a. kiadta SzŐts Farkas, theologiai igazgató. Helybenhagyom s közhírré tételét elrendelem. Budapest, 1896. november 4-én Szász Károly, dunamelléki ref. püspök. A Hunyady János-féle dévai református ódon templom restauratiója, minthogy az e célra kegyes adományokból begyült 10,676 frt 91 kr. összeg a 20 ezer forintba kerülő építéshez nem elegendő, bizonytalan időre elhalasztatott, t. i. akkorra, midőn ez a tekintélyes összeg a kamatos kamatokból és az újabb adományokból összegyűl. Addig, hogy ez a mütörténeti becscsel bíró épület az idő viszontagságai miatt még nagyobb pusztulásnak kitéve ne legyen, az ekklézsia úgy a templomot, mint a tornyot saját költségén ideiglenesen befedette, belsejét kicsinosíttatta s oly karba hozta, hogy még 10—12 évig alkalmas isteni tiszteleti helyiségül szolgálhat. A restauratio tervét és költségvetését Gyalus László budapesti műépítész készítette el, ugyanaz a Gyalus, ki a hasonló korú gyönyörű Mátyás-templom restaurationális munkálatait, mint művezető, végbe vitte.