Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

ISKOLAÜGY. A kormány közoktatási politikája. Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter Csáktornyán tartott programmbeszéde főleg a saját tárcájába tartozó kérdésekről tett fontos nyilatkozatokat. Beszédének tanügyi részét ide iktatjuk a következőkben: Tudják, hogy a felsőbb oktatás területén az egységes jogi államvizsga és az ennek föltételét képező egész vizsgálati rendre vonatkozó törvényjavaslatot készítek eiő, a főiskolai épitkezésekről kész és már ő felsége által is helybenhagyatott törvényjavaslatot a majd megalakult ház első ülésén beterjesztem, hogy új orvosszigorlati rendtartáson dolgozom. A középoktatás terén — addig, míg a nagy reform, az egységes iskola eszméje megvalósulhat, a középiskolák tantervének módosításával foglalkozom — a népoktatás terén a népoktatási törvény revízióját vettem munkába és különösen behatóan foglalkoztam a polgári iskolák reformjával és a tanítóképezdék színvonalának emelésével. Az emberbaráti intézetek, a művészeti képzés terén tett és teendő lényeges reformokról az országgyűlés elé terjesztett budgetem indokolása igen részletes felvilágosítást ad. Azt hiszem, hogy eddigi igénytelen, de teljes erőmből kifejtett tevékenységemből megértették t. polgártársaim, hogy minden törekvésem az egységes nemzeti közoktatás szerves, egymást kiegészítő és harmonikus működést biztosító kiépítése. Ha igaz uraim — és ehhez alig fér kétség, — hogy nemzetünk fenmaradása és fejlődése a magyar nemzeti kulturproblema megoldásától függ, attól a problémától ugyanis, hogy fel tudjuk-e úgy szívni magunkba a nyugati kulturát, hogy azért mégis nemzeti és magyar legyen művelődésünk minden ízében: úgy e nemzet egész erejét Össze kell szedni a nemzeti közoktatás minél hatalmasabb arányú kiépítésére, mert habár nem is állítom, hogy az egységes magyar kulturának nincsenek egyéb eszközei is, a nemzeti közoktatás hatalmas felvirágzása nélkül e nemzet felsőbb fokú kulturát el nem érhet soha. Ha sokat tett és áldozott az állam, egyház és társadalom a nemzeti közoktatásért eddig is: felelősségteljes állásomban kimondom, a nemzet szine előtt, hogy az eddiginél minden irányban és minden tényezőnek sokkal többet kell tennünk. Az egységes szerves nemzeti közoktatás az az archimedesi pont, melyből nemzetünket nagygyá és hatalmassá lehet felemelni. A magyar általános politikai élet levegőjét új, termékeny és nem meddő elemeknek kell átjárniok. Csak közjogi gravaminális politikával és szőrszálhasogatásokkal tartalmas magyar nemzeti politikát nem lehet alkotni és fentartani. Szükséges, hogy az általános politika légkörének domináló elemei a magyar kultura és a magyar gazdasági élet talajából fakadjanak. A nemzet millióinak vérébe menjen át a nemzet jövőjét leghatalmasabban biztosító kulturproblemák iránt az érdeklődés és tettvágy. Míg a kultúrpolitika csak szak-, csak tárcapolitika lesz és nem válik általános politikává, mely mindenkit közelről érdekel, a nemzet zöme nem látja be a kultúrpolitika nagy nemzetfentartó fontosságát. Félre ne értsen senki. Mi nem erőszakos propagandákkal és mesterséges eszközökkel akarjuk fajunk fölényeit biztosítani. Ezer éves multunk minden lapja tanúskodik, hogy a szabadság tiszta levegőjét nem zártuk el soha egyik nemzetiségtől sem. Mi inkább más fajú kulturának adni akarunk erkölcsi és szellemi erőt, de el nem veszünk senkitől semmit. De ha ezt akarjuk : akarnunk kell az eszközöket is közoktatásunk egész vonalán a felsőbb oktatástól le az elemi oktatásig egyházaknak, társadalomnak és államnak, az egész politikai világnézletnek át kell hatva lenni annak tudatától, hogy erélyesebben kell az eszközök megteremtéséhez látnunk. Es bírnunk kell az önfegyelmezés azon erényével, hogy ezekben a kérdésekben egyesült erővel küzdjön mindenki, keresve bármely politikai irányban a haza boldogulásának útját. Fel kell ismerni minden vezérlő politikusnak és velök az egész nemzetnek, hogy az a legjobb általános politika., ha a nemzet közoktatásügyére és hozzáteszem, gazdasági életére összpontosítjuk a legtöbb szellemi és anyagi erőt és ezekkel az elemekkel töltjük be az általános magyar politikai világnézletet. Itt keressük, mert csakis itt találhatjuk fel az életerős nemzeti politika gyökerét. Itt van a széles és termékeny réteg, mely nemzetem jövőjét szilárdan hordozza. S ha az új elemekkel telített politikai világnézlet terjed szét az országban : akkor sok félreértésnek elejét veszszük, a társadalom értékítélete, esztimációja kigyógyul abból a hibából, a melyben még benne van, hogy a különböző foglalkozási körök kölcsönös kisebbítésében szenved és értékét nem az igazi mérték, hanem előítéletek szerint mérlegeli Akkor tisztán fogja a magyar társadalom látni, hogy az igazi mérték nem lehet más, mint az az érték, melylyel valami foglalkozási kör a nemzet erkölcsi és anyagi erejét fokozza, emeli. És ekkor az őt megillető helyre fogja emelni a tanári és tanítói pályát, melyet fokozatosan javítani eddig is törekedett. Mert ne éljünk semmiféle tanulmányi rendszer iránt nagy illúzióban. Sokat ronthat a rossz tanterv, a rossz tanulmányi rendszer, de mindent megjavíthat a hivatása magaslatán álló elégedett tanító. Főelvem volt és marad emelni a tanári és tanítóképzést, de vele együtt iparkodjunk megkorrigálni az állam és társadalom értékítéletét. A másik vezérlő gondolatom, a melyhez hű kívánok maradni, hogy a közoktatási intézmények területén nem szabad mereven, biztos átmenetek nélkül lerombolni a régit és újat alkotni. A tabula rasa nem az én politikám. De ne is legyen e nemzet közoktatásügyi politikája soha, mert ezzel könnyen kockáztathatjuk azt is, a mit elődeink munkája teremtett. Nem tartozom azok közé, kik a jó reformról, ha meg vannak győződve, ha minden oldalát és hatá-