Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-01 / 44. szám

ISKOLAÜGY. A kormány közoktatási politikája. Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter Csáktornyán tartott programmbeszéde főleg a saját tár­cájába tartozó kérdésekről tett fontos nyilatkozatokat. Beszédének tanügyi részét ide iktatjuk a következőkben: Tudják, hogy a felsőbb oktatás területén az egysé­ges jogi államvizsga és az ennek föltételét képező egész vizsgálati rendre vonatkozó törvényjavaslatot készítek eiő, a főiskolai épitkezésekről kész és már ő felsége által is helybenhagyatott törvényjavaslatot a majd megalakult ház első ülésén beterjesztem, hogy új orvosszigorlati rend­tartáson dolgozom. A középoktatás terén — addig, míg a nagy reform, az egységes iskola eszméje megvalósulhat, a középiskolák tantervének módosításával foglalkozom — a népoktatás terén a népoktatási törvény revízióját vet­tem munkába és különösen behatóan foglalkoztam a pol­gári iskolák reformjával és a tanítóképezdék színvonalá­nak emelésével. Az emberbaráti intézetek, a művészeti képzés terén tett és teendő lényeges reformokról az ország­gyűlés elé terjesztett budgetem indokolása igen részletes felvilágosítást ad. Azt hiszem, hogy eddigi igénytelen, de teljes erőm­ből kifejtett tevékenységemből megértették t. polgártársaim, hogy minden törekvésem az egységes nemzeti közoktatás szerves, egymást kiegészítő és harmonikus működést biz­tosító kiépítése. Ha igaz uraim — és ehhez alig fér kétség, — hogy nemzetünk fenmaradása és fejlődése a magyar nemzeti kulturproblema megoldásától függ, attól a problémától ugyanis, hogy fel tudjuk-e úgy szívni magunkba a nyu­gati kulturát, hogy azért mégis nemzeti és magyar legyen művelődésünk minden ízében: úgy e nemzet egész erejét Össze kell szedni a nemzeti közoktatás minél hatalmasabb arányú kiépítésére, mert habár nem is állítom, hogy az egységes magyar kulturának nincsenek egyéb eszközei is, a nemzeti közoktatás hatalmas felvirágzása nélkül e nemzet felsőbb fokú kulturát el nem érhet soha. Ha sokat tett és áldozott az állam, egyház és tár­sadalom a nemzeti közoktatásért eddig is: felelősségteljes állásomban kimondom, a nemzet szine előtt, hogy az ed­diginél minden irányban és minden tényezőnek sokkal többet kell tennünk. Az egységes szerves nemzeti közok­tatás az az archimedesi pont, melyből nemzetünket nagy­gyá és hatalmassá lehet felemelni. A magyar általános politikai élet levegőjét új, termékeny és nem meddő ele­meknek kell átjárniok. Csak közjogi gravaminális politiká­val és szőrszálhasogatásokkal tartalmas magyar nemzeti politikát nem lehet alkotni és fentartani. Szükséges, hogy az általános politika légkörének domináló elemei a magyar kultura és a magyar gazda­sági élet talajából fakadjanak. A nemzet millióinak vé­rébe menjen át a nemzet jövőjét leghatalmasabban biztosító kulturproblemák iránt az érdeklődés és tettvágy. Míg a kultúrpolitika csak szak-, csak tárcapolitika lesz és nem válik általános politikává, mely mindenkit közelről érde­kel, a nemzet zöme nem látja be a kultúrpolitika nagy nemzetfentartó fontosságát. Félre ne értsen senki. Mi nem erőszakos propagandákkal és mesterséges eszközökkel akarjuk fajunk fölényeit biztosítani. Ezer éves multunk minden lapja tanúskodik, hogy a szabadság tiszta leve­gőjét nem zártuk el soha egyik nemzetiségtől sem. Mi inkább más fajú kulturának adni akarunk erkölcsi és szellemi erőt, de el nem veszünk senkitől semmit. De ha ezt akarjuk : akarnunk kell az eszközöket is közoktatá­sunk egész vonalán a felsőbb oktatástól le az elemi ok­tatásig egyházaknak, társadalomnak és államnak, az egész politikai világnézletnek át kell hatva lenni annak tuda­tától, hogy erélyesebben kell az eszközök megteremtésé­hez látnunk. Es bírnunk kell az önfegyelmezés azon eré­nyével, hogy ezekben a kérdésekben egyesült erővel küzd­jön mindenki, keresve bármely politikai irányban a haza boldogulásának útját. Fel kell ismerni minden vezérlő politikusnak és ve­lök az egész nemzetnek, hogy az a legjobb általános po­litika., ha a nemzet közoktatásügyére és hozzáteszem, gazdasági életére összpontosítjuk a legtöbb szellemi és anyagi erőt és ezekkel az elemekkel töltjük be az álta­lános magyar politikai világnézletet. Itt keressük, mert csakis itt találhatjuk fel az életerős nemzeti politika gyökerét. Itt van a széles és termékeny réteg, mely nemze­tem jövőjét szilárdan hordozza. S ha az új elemekkel telített politikai világnézlet terjed szét az országban : akkor sok félreértésnek elejét veszszük, a társadalom értékíté­lete, esztimációja kigyógyul abból a hibából, a melyben még benne van, hogy a különböző foglalkozási körök kölcsönös kisebbítésében szenved és értékét nem az igazi mérték, hanem előítéletek szerint mérlegeli Akkor tisztán fogja a magyar társadalom látni, hogy az igazi mérték nem lehet más, mint az az érték, melylyel valami foglal­kozási kör a nemzet erkölcsi és anyagi erejét fokozza, emeli. És ekkor az őt megillető helyre fogja emelni a tanári és tanítói pályát, melyet fokozatosan javítani eddig is törekedett. Mert ne éljünk semmiféle tanulmányi rend­szer iránt nagy illúzióban. Sokat ronthat a rossz tanterv, a rossz tanulmányi rendszer, de mindent megjavíthat a hivatása magaslatán álló elégedett tanító. Főelvem volt és marad emelni a tanári és tanítóképzést, de vele együtt iparkodjunk megkorrigálni az állam és társadalom érték­ítéletét. A másik vezérlő gondolatom, a melyhez hű kívánok maradni, hogy a közoktatási intézmények területén nem szabad mereven, biztos átmenetek nélkül lerombolni a régit és újat alkotni. A tabula rasa nem az én politikám. De ne is legyen e nemzet közoktatásügyi politikája soha, mert ezzel könnyen kockáztathatjuk azt is, a mit elődeink mun­kája teremtett. Nem tartozom azok közé, kik a jó reform­ról, ha meg vannak győződve, ha minden oldalát és hatá-

Next

/
Thumbnails
Contents