Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

kifejezést. Az egyházkerületnek — úgymond — külső érdemjelek osztogatására nincs joga; de vannak ennek is érdemjelei: a szeretet és a bizalom és ezeket ő is készséggel nyilvánítja az egyházkerület kitüntetett vezérférfiai irányában. Szász Károly meghatottan mondott köszönetet a közgyűlésnek a nyilvánított bizalomért; bár jól esett neki a király ő felségétől nyert kitüntetés, s a kerület egyhangú bizalma, mindamellett kéri a közgyűlést, hogy ne tekintsék benne a Lipót-rend közép keresztesét, hanem továbbra is tekintsék mind lelkésztársukat és igaz barátjokat. Szilád!) Aron is köszönetet mondott a kerület üdvözléséért. Gróf Hádav indítványára pedig Koncz esperes felszólalása, mint az egész közgyűlés érzelmeit tolmácsoló üdvözlet, egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. Ezután a napirendre tértek. Szilády Áron főjegyző felolvasván az egyes egyházmegyékből, s az ezekhez tartozó tanintézetek részéről megjelent tagok névsorát, Szász Károly egyházi elnök a gyűlést megalakultnak jelentette ki, s legelsőben bemutatta József főhercegnek azon részvétiratra küldött saját kézírású köszönő levelét, melyet a most egyéve tartott közgyűlés intézett a főherceghez, László főherceg elhunyta alkalmából. A levél felolvastatván, egyértelmű határozattal jegyzőkönyvileg megörökíttetett. Következett az egyházkerületi aljegyző választásról szóló jelentés felolvasása. Szavazattöbbséggel megválasztatott Lcvay Lajos sárkeresztúri lelekész, ki a hivatalos esküt azonnal letette, s egyszersmind köszönetét fejezte ki a megtisztelő bizalomért. Ezután a f. hó 13-án tartott lelkészképesítő vizsgálatokról beterjesztett jegyzőkönyvet olvasták fel. Az első képesítő vizsgát letették heten : három jeles, egy jó, három elégséges osztályzatot nyerve. A má* sodik vizsgát nyolc segédlelkész tette le, és pedig öt jeles, három elégséges eredménynyel. Az első vizsgálatot tett új segédlelkészekhez a püspök meleghangú beszédet tartott, figyelmeztetve őket az egyházi és állami törvények szigorú megtartására es ezzel felhatalmazta őket az összes lelkészi teendők teljesítésére. Egyszersmind jelenti, hogy az újonnan választott rendes lelkészek ünnepélyes felavatása f. hó 19-én lesz a Kálvin-téri templomban. A felavatásra tizen jelentkeztek: Haypál Benő budai, Mádi Lajos újpesti, Paionay Dezső sz.-mártonkátai, Pap Albert mányi, Benedek Antal gombai, Virányi Bertalan czúni, Szalay Antal garéi, Kiss Lajos csarnotai, Molnár Gergely orgoványi és Fábián Zoltán őszödi lelkészek. A felavatási ünnepélyen az egyházi beszédet Haypál Benő tartotta. Ezután következett Szász Károly püspök évi jelentése, mely más években is gyöngyét szokta képezni a közgyűlés és a jegyzőkönyv tárgyainak. A püspöki jelentés első része emelkedett hangú méltatása az ezredév országra szóló ünnepélyeinek és eseményeinek. A jelentés második, nagyobb fejezete az egyházpolitikai törvények végrehajtásának eredményeiről szól. A református egyház — úgymond — már az országgyűlési tárgyalások közben örömmel üdvözölte a javaslatokat, melyek a vallásszabadságnak valódi protestáns elvét emelték érvényre, s legalább jogilag megszüntették azon téves felfogásokat, melyek egy folytonosan uralkodó vallásról beszéltek e hazában. Bizonyos oldalról már is szeretnék kikezdeni e reformtörvényeket, s türelmetlenül hangoztatják a revizió szükségességét. De a természet törvényei szerint a vizek nem folynak visszafelé. E törvények régen érzett szükséget pótolnak, régen uralkodó visszásságokat szüntettek meg, s a dolgok folyását rendes mederbe terelték. A reakciónak nem fog sikerülni, hogy ezt a medret a hegyoldalnak fordítsa. A törvények a protestáns egyház alapelvének megfelelnek, a haza, a szabadság, a jogegység szeretete kívánja fennmaradásukat. És hát mit mutatnak az új törvények végrehajtásuk után? Csak egy év adatai állanak rendelkezésünkre, de ennyi is elég annak konstatálhatására, hogy e törvények minden rázkódtatás nélkül hozattak be az országba, s kárt is sokkal kisebb mértékben okoztak, mint remélni lehetett. A felekezetnélküliségről szóló törvény alig észrevehető mozgalmakat támasztott. Elbocsátást csak igen kevesen s főleg azok kértek, kik már régebben is a nazarénus vagy a baptista gyülekezetekhez tartoztak. Legnagyobb kárt mégis a házassági törvény okozott, különösen a nagyobb városokban, hol a lelki gondozás nem lehet oly intensiv, mint a kisebbekben. Ilyen helyeken nagyobb számban nem vették igénybe a hívek az egyházi hirdetést és áldást, különösen a vegyes házasságok esetében. Ez ugyan a lelkészek jövedelmét alaposan megcsökkentette, de már több egyházközség adta tanújelét egyháza iránti szeretetének e veszteség legalább részben megtérítésével. Sokkal nagyobb veszedelem a vegyes házasságoknál a római katholikus lelkészeknek az a törekvése, hogy a házasságkötéseknél a születendő gyermekeket egyházuk számára biztosítsák. Ez ellen Őrködni első kötelessége a lelkészeknek. Az egyházpolitikai törvények végrehajtásánál fölmerült az a vitás kérdés, hogy lehetnek-e a felekezeti tanítók állami könyvvezetők? A zsinati törvény értelmében csakis az egyházi főhatóságuk engedelmével vállalhatnak a tanítók más hivatalt is, de csak azon esetben, ha ez a tanításnak hátrányára nem szolgál. Perczel belügyminiszter több ref. tanítót nevezett ki állami anyakönyvvezetővé az egyházi főhatóság megkérdezése né kül, de viszont a püspöki felvilágosító átiratra a legnagyobb előzékenységgel fel is mentette őket jelzett hivataluktól. A püspöki jelentés még megemlékezett az egyházi és iskolai életről s a közigazgatásról. Mindezek rendes mederben folynak. A hosszú időn át vajúdott egyetemes lelkész özvegy- és árva-gyámintézet is életbe lépett, s a közel jövő a lelkészi jövedelmek rendezésének biztos reményével kecsegtet. Egyházunkra, hazánkra még egyszer Isten áldását kérve, a püspöki jelentés véget ért. Közgyűlési határozattal egész terjedelmében a jegyzőkönyvben fog megjelenni, A gyűlés a napirend megállapítása, s a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldendő tagok megválasztása után feloszlott,. (Második nap, október 19.) Elnökök: Szász Károly püspök és Cseh Ervin gondnok. Az ülésen jelen voltak dr. Darányi Ignác és Szilágyi De sö is. Á napirend első számát képező miniszteri intézvényekröl Farkas József theol. tanár referált, melyek nagyobb részben tudomásul vétettek. Ezután SzÖts Farkas theol. igazgató olvasta fél a theologiai választmánynak 1896. ápril 19-én és okt. 16-án tartott üléseiről vezetett két jegyzőkönyvében foglalt jelentését. A közgyűlés tudomásul vette, hogy az ezredéves ünnepekre való tekintetből a mult iskolai év korábban záratott be és a jelen év kissé később nyittatott meg, hogy az internátus a nyár folyamán a kiállításon járt ref. lelkészek elszállásolására volt berendezve, s 397 egyén vette Kénybe ; hogy a millennaris iskolai ünnepély az akadémiában is megtartatott; hogy a Kenessey tanszékére h. tanárul Ilamar István volt püspöki titkárt alkalmazták ; hogy az akadémia pénztárnokának és igazgatójának fizetés rendszeresíttetett; hogy a theologiai tanárok részére nyugdíjintézet szervezése végett bizottság küldessék ki: hogy az internatusban a theologusoktól fenmaradt he-