Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

lyekre 2—2 frt havi díjért dunamelléki lelkészek felsőbb iskolákba járó fiai továbbra is fölvehetők; hogy Borsos Szabó Mihálynak és nejének a kecskeméti temetőben sírkő állíttassák; hogy Hamar István és Marton Lajos okle­veles lelkészek theol. tanári vizsgálatának felvételére vizs­gáló bizottság szerveztessék. A napirend harmadik számát az iskolai szakosztályok jelentése képezte, melyet Báthory Bániéi esperes teljesí­tett. Ennek folyamán két nagyobb fontosságú dolog került szóba. Egyik a tanítók és a lelkeszi oklevéllel hírók anya­könyvvé zet őségének kérdése, a másik az állam által a felekezeti tanítóknak adott és adandó korpótlék. Mindkét kérdés hosszabb vitára adott alkalmat. Az első kérdésben Szász Károly, Szi'ágyi Dezső és Kálösy József fejtege­tései után azt határozta az egyházkerület, hogy miután semminemű elvi akadály nincsen arra nézve, hogy a tanítók anyakönyvvezetők lehessenek, ezt megengedi, de csak az illetékes egyházi hatóságoknak (esperes és püspök) előzetes bejelentése mellett. Ezzel ellentétben azoknak a lelkész-tanítóknak, kik lelkészi oklevéllel bírnak s anya­könyvvezetői hivatalt vállalnak el, lelkészi képesítésük mindeddig felfüggesztetik, míg az anyakönyvvezető állásu­kat el nem hagyják; mihelyt azonban ez megtörténik, képesítésük ismét érvénybe lép. Az állam által tanítóinknak adott és adandó kor­pótlékra vonatkozólag többféle nézetek merültek fel, míg végre — hogy az eljárás egyszerűsíttessék — Koncz Imre esperes azon indítványt terjeszti elő: miután számos egyházunk van, mely tanítójának a 400 frt minimumot s a korpótlékot megadni nem tudja s miután az állam valahányszor egy-egy község ez ügyben hozzá folyamodott, mindig készséggel tett eleget s fedezte a hiányt, ezért ajánlatos lenne, ha a kerület mindazon egyházait, hol a tanítói fizetés minimumát s a korpótlékot megadni nem tudják, összeírva, egyszerre terjesztené fél a konvent útján a kormányhoz. A gyűlés ez értelemben határozott. (Harmadik nap, október 20.) Elnökök: Szász Károly és Cseh Ervin. Folytatólag tárgyaltatott a népiskolai szakosztálynak előző napon félbehagyott jelentése. Hosszabb vitát provo­kált a népiskolai tanítók jelesebbjeinek az egyházkerületi tanügyi bizottságba való megválasztását célzó indítvány. Ezt azonban a közgyűlés leszavazta, Megállapították ezután a népiskolai magántanulók vizsgálatainak módját, a vizs­gálati bizottságot és a vizsgálati díjat. A közgyűlés a nép­iskolai bizottság jelentését néhány szakasz — pl. a gyer­mekek büntetéséről szóló — megváltoztatásával helyben hagyta. Következett a főiskolai bizottság jelentése. Dr. Kovács Pál mint előadó és a kecskeméti jogakadémia igazgató­tanára örömmel jelenti, hogy az akadémián a hallgatók száma évről-évre emelkedik. A mult iskolai évben beirat­kozott összesen 133 hallgató, 41 -el több, mint az előző évben. A vizsgálatok eredménye is kielégítő. A jelentés felsorolja azután a tanári karban történt változást. Itt sajnálattal konstatálja, hogy a fiatal tanárok rendszerint csak pár évig maradnak meg a jogakadémia kötelékében, azután több jövedelmet biztosító akadémiákra mennek. Így a mult évben is egy fiatal tanár. dr. Helle Károly, lemondott, megválasztatván a debreceni jogakadémiára. Helyét már betöltötték dr. Illyefalvi Vitéz Gézával. A jogakadémia részére történt kulturális adakozások tekin­télyes összegre rúgnak. Előadó jelenti ezután, hogy a jog­akadémia tanügyi bizottsága feliratot intézett a kultusz­miniszterhez, melyben az egyetemi magántanári képesítés megszerzésére szolgáló egy évi határidőnek három évre szóló meghosszabbítását kérte, tapasztalván a határidő rövidségét a miniszter állal kivánt képesítés megszerzésére. A miniszter a kérést megtagadta. De minthogy az egy­házkerületi közgyűlés jogosítva van a batáridő tartamának megállapítására, kéri egy ilyen értelemben leendő határo­zat kimondását s ennek a kultuszminiszterhez tudomás végett egyszerű felterjesztését. A közgyűlés elfogadta s s határozattá emelte előadó javaslatát. Ugyancsak a kecs­keméti jogakadémiai tanárok fizetésrendezését óhajló fel­irat Szász Károly indítványára kiadatott a számszéknek, fentartván a végleges határozat kimondását a számszék véleményének meghallgatásáig. A "közgyűlésnek azonban legfontosabb ténye volt a már két év óta függőben levő tanári gyámegyesület ügyét végleg rendező határozata, mely egész terjedelmében a következő: Az egyházkerületi gyűlés a tanári gyámegye­sület felterjesztése, s a theol. választmány javaslatának meghallgatása után és az érdekelt két tanárcsoport között a közgyűlés folyamán létrejött kiegyezés örvendetes tudo­másul vétele mellett a tanári gyámegyesület két év óta függőben levő ügyében következőleg határozott. 1. A gyámegyesület közgyűlésének az egyesület feloszlatását kimondó határozatát az egyházkerületi köz­gyűlés tudomásul veszi és az alapszabályok 25. §-ában fentartott jogánál fogva jóváhagyja és megerősíti, mi­vel a végzés hozatalánál a szükséges a /3 többség tényleg megvolt. 2. A vagyon felhasználásáról a gyámegyesületi köz­gyűlés tervezetének és a két tanárcsoport közös megálla­podásának figyelembevételével szintén az alapszabályok­ban (i5. § ) gyökerező jogánál fogva elhatározza, hogy : a) a gyámegyesület özvegyei és árvái részére alap­szabálvszerü jogaik biztosítása végett a közel 80 ezer frtnyi gyámegyesületi vagyonból körülbelől 38 ezer frt kiszakíttassék, mint oly összeg, mely a szakértők számí­tása szerint az özvegyek 280, s az árvák 28 frtos évi járulékának felel meg, 5°/0 -os fogyó tőke alakjában szá­mítva. h) A theol, tanárok részére alapszabályszeríí jogaik biztosításául 1897. .január 1-én a theol. pénztárnok ke­zébe kerek 24 ezer frt adassék át, mint oly összeg, mely szintén fond perdu számítással az ő igényeiknek felel meg. c) Az országos tanári nyugdíjintézetbe belépett ta­gok számára 1897. január 1-én szintén kerek számban szakíttassék ki s a gyámegyesületi elnök kezéhez tétessék le 18 ezer frt, még pedig a kilépők eshetőleges tartozá­sának betudásával és lehetőleg készpénzben, hogy azt belépési járulékaik fedezésére fordíthassák az országos tanári nyugdíjintézetnél. A felszámolás végrehajtására s a kapcsolatos összes függő kérdéseknek a fent említeti elvek szerinti elintézé­sére az egyesület egy háromtagú bizottságot nevez ki: (Szilassy Aladár elnöklete alatt Papp Károly és dr. Nagy Dezső), mely a két tanárcsoport egy-egy megbízottját magához véve, lehetőleg f. évi dec. 31-én eszközli a fel­számolást. Az özvegyek és árvák 38 ezer frtnyi gyámintézeti alapja az alapszabályok értelmében az egyházkerület köz­vetlen rendelkezése alá kerül, mely azt további rendelke­zésig az eddigi kezelési rendszer szerint a feloszlott tanári gyámegyesület kecskeméti választmányával kezelteti, mely­nek tagjai vagyoni felelősség és évenkénti számadás köte­lessége mellett az egyházkerület megbízottjaiként végzik ezt a tisztet. A theol. választmánynak a gyámegyesületi szabá­lyok megtartását sürgető javaslata e határozattal tárgy-

Next

/
Thumbnails
Contents