Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

senior s 1535-ben wittenbergi hallgató, 1555-ben su­perintendens lesz, 1557-ben bélteki, majd 1560 tájban erdődi lelkész. Midőn a fentebbieket azon meggyőződésem kijelentésé­veltettem közzé, hogy Károlyi Sebestyén és Károlyi Boldi Sebestyén nem egy személy, célom az, hogy az érdeklődő és jegyzeteik között ide vonatkozó adatokkal bíró szak­férfiak segítsenek e kérdést tisztázni s egyháztörténetünk egy pontjáról a homályt eloszlatni. Pokoly József. IRODALOM. ** Háromszék önvédelmi harca 1848/49-ben, írta Nagy Sándor volt tüzérfőhadnagy, hidvégi lelkész, 22 képpel, Kolozsvár, 175 + CIV lap, ára fűzve 2 frt 50 kr., megrendelhető szerzőnél Hidvégen, u. p. Brassó-Földvár. Érdekes és tanulságos könyv, mely Háromszék hősies önvédelmi harcát a szemtanű közvetlenségevel és lángoló hazafiságával beszéli el. Szerző maga is honvéd, végig küzdötte e dicső harcokat s most ősz fejjel, de fiatal szivvel írta meg a bérces hazarész hős tetteit, Bem apó csudás dolgait, Gábor Áron és társai önfeláldozó vitézsé­gét. A két nagy részre oszló munka első felében a fel­dolgozott. történet s a szerepelők rövid élet- és jellemrajza olvasható, második felében eredeti okmányok vannak közzé­téve. A jellemrajzok egy részét Szabó Sámuel kolozsvári ref. főgimnáziumi tanár, maga is 48-as honvéd, írta s az okmánytárt is nagy részben ő állította össze. A könyv irodalmi becse kettős. Okmánytárában becses a történelmi anyag, történeti részét az emlékiratszerű tárgyalás s csi­nos jellemrajzok teszik értékessé. Előttünk a két öreg szerző, a kálvinista pap és tanár, a két ősz honvéd is különös kedvességet kölcsönöznek az érdekes munkának. ** A Magyar Mese- és Mondavilágéi, Benedek Elek e nagy meséskönyvéből három füzetet 44—46. kap­tunk egyszerre, Széchy Gyula szép rajzaival és így az 50 füzetre tervezett könyvből még csak négy füzet van hátra. A most megjelent füzetekben ép úgy megtaláljuk Benedek mesemondó képességeinek általánosan ismert jelességeit, mint az előző füzetekben. Mesék és mondák váltják egymást e füzetekben is s Benedek mesemondó kedve, elevensége a nagy mű végefelé nem hogy lan­kadna, sőt inkább emelkedni látszik. Úgy irodalmi, mint nyelvi és paedagogiai szempontból örökbecsű munka e könyv: méltó arra, hogy minden háznál meglegyen. A Magyar Mese- és Mondavilág egy füzetének ára 25 kr.? 10 füzetenként előfizetve 2 frt 50 kr., de kapható díszes kötésben is az eddig megjelent négy kötet, kötetenként 3 frtjával a kiadó Athenaeumnál és minden könyves­boltban. ** A Szalay-Baróti-féle Magyar Nemzet Tör­ténetéből*, melyet a Lampel-féle cég ad ki, most kaptuk a 17-ik füzetet. A Rudolf király alatt lefolyt nagy hábo­rúskodásokat mutatja be olvasóinak s különösen érdekes azon fejezete, mely a protestantismusnak magyarorszá­goni elterjedésével foglalkozik. Külön képmelléklete Mada­rász Viktor festménye után azt a jelenetet ábrázolja, mikor Izabella királynő Szulimán török császár követét fogadja. A szöveg közé illesztett kisebb-nagyobb illusz­trációk a régi magyar erődített városok képeinek egész sorából állnak, ezek mellett pedig az egykorú arcképek stb. fölötte érdekessé teszik ezt a füzetet is. ** A magyar nemzet történetéből az Athenaeum kiadásában a negyedik kötet látott napvilágot, melyet Fraknói Vilmos írt. 700 lapra terjedő pompás kötetben 44 remek műmelléklet és 300-nál több szövegkép van. Négy könyvre osztva tárgyalja Fraknói a nagyfontoságú korszak történelmét. Az első könyv I. Ulászló uralkodá­sával foglalkozik a várnai csatáig. A második könyvben Hunyadi János kormányzása és V. László uralkodása van ismertetve; a harmadik könyvet, mely egymaga 150 lapra terjed, teljesen Mátyás király uralkodásának szenteli, a negyedikben pedig II. Ulászló és II. Lajos szomorú ország­lását találjuk a végzetes mohácsi vészig. A korszakos mű legfényesebb részét az ötödik könyv képezi, melyben hazánk műveltségi állapotát ismerteti 1440-től 1526-ig. A munka ezen része legfényesebben van megillusztrálva; nem keve­sebb, mint 5 Corvin-Codex nagy színnyomatú és heliog­ravure másolatát kapjuk, s az egyéb mellékletek és szö­vegképek oly gazdagságban váltakoznak, hogy ezen rész lapozgatása közben valósággal a történeti kiállítás renais­sance-csoportjában képzeljük magunkat. Külső dísz dol­gában erről a negyedik kötetéről általában elmondhatjuk, hogy az előzőket pompában, fényben, a képek gazdag­ságában és művészies kivitelében fölülmúlja. Az Athenaeum ezen nagy történelmi vállalatát korunk egyik legnagyobb­szerű s ezen a téren feltétlenül legremekebb irodalmi alkotásának tekinthetjük. A kötet ára fűzve 6 frt, kötve pedig 8 frt. ** »Az 1848/49-iki magyar szabadságharc tör­ténetéből, melyet Gracza György ír és a Wodianer F. és fiai budapesti cég ad ki, megjelent a 67-ik füzet, mely­nek tartalmát az 1849-iki ápril 14-én Debrecenben kimon­dott trónfosztás képezi. Több oly országgyűlési okmányok s nyilatkozatok látnak e helyütt talán először napvilágot, melyek az akkori dicső kor nagy horderejű eseményeire rendkívül érdekes világítást vetnek. Külön mellékletkép van e füzethez csatolva Kossuth szózatának az orosz betöréskor egy hű fakszimiléje, a szövegben pedig most is csinos illusztrációk vannak. E G Y há z. Lelkészi vizsgálatok tartattak e hó 13., 14. és 15-ik napjain a budapesti theologiai akadémiában a duna­melléki egyházkerület lelkészvizsgáló bizottsága által. A vizsgálatokon a két első nap Szás ? Károly püspök, a har­madik nap Szilády Áron egyházkerületi főjegyző elnökölt. Első nap káplánt vizsgálat volt, melyen hét jelölt kérdez-

Next

/
Thumbnails
Contents