Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

tetett ki, kik közül három ú. m. Molnár Sándor, Biberauer Richárd és Székely József jeles osztályzatot, kettő jó és kettő elégséges osztályzatot nyert. Második nap papi vizsgalat tartatott, melyen nyolc segédlelkész közül jeles osztályzatot nyertek öten, ú. m- Szász Béla, Elekes Imre, Szeless József, Csűrös István és Mező Lajos, három pedig elégséges osztályzatot kapott. A harmadik nap alapvizsgálatot tartott a bizottság s a megjelent öt ifjú közül egyet, névszerint Takaró Imrét jelesnek, kettőt jónak és kettőt elégségesnek minősített. A vizsgálaton a püspökön és a főjegyzőn kívül Ádám Kálmán, Baksay Sándor és Koncz Imre esperesek voltak az arbiterek. Egyházi aranykönyv. Az év elején elhunyt Édesleuty Lajos kereskedő végrendeletét a napokban tették közzé. A megboldogult következő hagyományokat tett prot. egyházi célokra: a budapesti ág. h. evang. magyar egyháznak 500 frtot, a pesti protestáns árvaháznak 500 frtot, Thabitha-egvletnek 100 frtot, Bethesda-kórháznak 100 frtot. A tiszántúli egyházkerület főgondnokává az egyházak óriási többségének bizalma gr. Dégenfeld József alsó-szabolcs-hajdúvidéki egyházmegyei gondnokot s debreceni főispánt választotta. A szavazatok felbontása e hó 12-ikén történt Debrecenben; 728 érvényes szavazatból 490 esett gr. Dégenfeld Józsefre, 158 Uray Imrére. A többi 12 egyén között oszlott meg, kik közül még legtöbbet 24 szavazatot kapott Tbaly Kálmán. Az új főgondnokot tisztelettel üdvözöljük magas állásában Gr. Dégenfeld Józsefben, ki a Dégenfeld Schomburgok közül másodiknak jut eme kitüntető, bizalmi állásra, egy rendkívüli ügybuzgó, a tiszántúli kerületet alaposan ismerő s felekezetéért áldozni kész férfiút nyert legfőbb méltóságára legnagyobb reform, egyházkerület. Ellenfelei sem tudták más váddal illetni, minthogy az egyháztársadalmi életben is idáig errősen kidomborította politikai pártállását, s e részben nem riadt vissza bizonyos pressiótól sem. Hihető, hogy körültekintő okossága és magas méltósága, melyhez épen az elfogulatlanság és pártatlanság van kötve, jövőre megóvja őt minden e nemű törekvéstől. E reményben az ellenzék is meghajtja előtte zászlóját és a benne bízókkal egyetemben kiáltja, hogy az egyház javára eddigi buzgóságával sokáig éljen! E közóhajhoz csatoljuk mi is legszívesebb üdvözletünket. Templomavatás. Rajkau mosonymegyei községben október 11-én avatta fel az ágostai evangelikus hitközség újonnan helyreállított templomát. Az egyházi szertartások után a gyermekek délután zászlóval és zeneszó mellett a községi rétre vonultak, hol mulatság volt számukra. A községben, melynek lakói túlnyomóan németajkuak, újabban örvendetesen terjedt a magyarosodás, különösen a gyermekek között. Az öregek, ha nyelvükben nem is, de szivükben tökéletes magyarok. ISKOLA. A tanítói nyugdíjintézet 15 kros járuléka miatt, melyet minden tanulónak fizetni kellene, sok baj és vesződség van az iskolafentartókkal, s a hátralékok nagyon felszaporodtak. Most a közoktatásügyi minisztérium új módot ajánl a befizetés teljesítésére. Az erre vonatkozó 1896. évi 48.869. számú miniszteri rendelet főbb pontjai ezek: 1. Az évi átalányösszeg a mindennapi iskolába járóknak az utolsó öt év iskolalátogatási adatai alapján megállapított átlagos számához mérten számítandó ki. 2. Az iskolafentartó polgári vagy hitközség köteles az évi általányösszeg fedezéséről rendes költségvetésben évrőlévre gondoskodni. 3. Tekintettel arra, hogy a folyó évi költségvetésbe az általány már fel nem vehető, az 1896 — 1897-ik tanévre a 15 kros járulékok fejenként beszedendők és az adóhivatalba beszállítandók. 4. Az általányösszeg befizetésére vonatkozó kötelezettség az 1897., 1898., 1899., 1900., és 1901. évekre, vagyis azon egész időtartamra vállalandó, melyre az 1891 : XLIII. t.-c. hatálya kiterjed. A magyarországi evang. ref. tanítók országos egyesülete felhívást intéz az evang. reform, tanítókhoz, lelkészekhez és más tanügy barátokhoz, hogy tömegesen lépjenek be egyesületükbe. Az alapszabályok értelmében rendes tag minden reform, iskolában működő tanító, ki évenkint egy korona tagsági díjt fizet. Minden református tanító-egvesület (testület), mely tagjai után személyenkint fél korona (50 fillér) tagsági díj fizetésére kötelezi magát. Alapító-tag az a tanügybarát (vagy tanító), ki egyszer s mindenkorra negyven korona alapítványt tesz. Pártoló-tag lehet mindenki, a ki évenkint két korona tagsági díjat fizet. A gyűjtő-ívek Sinka Lajos elnökhöz (Krassó, Szatmármegye), a tagdíjak pedig Dávid Mihály egyesületi pénztárnokhoz (lakik: Debrecen, Árok-utca fiiskola) küldendők be; ugyanitt 10 kr. beküldése meliett »Alapszabály* is kapható; tömeges megrendelésnél (tíz drbon felül) 20°/ 0

kedvezményes áron. — Erőteljes református tanítóegyesületre nagy szükség van népoktatásunk ügyének. Vajha minél többen támogatnák a nagyra hivatott egyesületet ! Országos közoktatási tanácsosok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Alexander Bernát dr. budapesti tudományegyetemi rendkívüli tanárt, Bokor József dr. kereskedelmi iskolai rendes és egyetemi magántanárt, Hegedűs István dr. tudományegyetemi rendes tanárt, Heinrich Gusztáv dr. miniszteri tanácsos, tudományegyetemi rendes tanárt, Kármán Mór dr. főgimnáziumi rendes és magántanári, Kisfaludy A. Béla dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt és a Szent-István-Társulat igazgatóját, König Gyula dr. miniszteri tanácsost, a politeknikum rendes tanárát, Lukits Vendel fővárosi igazgató-tanítót, Medveczky Frigyes dr. és Pauer Imre dr. tudományegyetemi nyilvános rendes tanárokat, Riedl Frigyes dr. budapesti főreáliskolai tanárt és végül Szuppán Vilmost a budapesti állami felsőbb leányiskolák igazgatóját az országos közoktatási