Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : llornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. K i adj a : HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára i Félévre í 4 frt 50 kr / egésa évw: t /W. Egyes szám ára 90 kr. Megnyitó beszéd. Elmondatott a budapesti ref. theologusok önképző körének 1896. okt. 11-én tartott ülésén. Kedves testvéreim az Úrban ! Midőn arról gondolkoztam, hogy mint e körnek az 1896/97. tanévre megválasztott tanárelnöke, miképen mondjak el lehető keveset abból a sokból, a mit el szeretnék mondani : két bibliai mondás jutott eszembe. Az egyiket Fülöp apostol intézte Nathaneelhez, a mikor ez Fülöp diadalkiáltására: Megtaláltuk azt, a ki felöl Mózes írt a törvényben és a próféták, tudniillik a nazareiiibeli Jézust, Józsefnek fiát (Ján. I, 46.), gúnyos tnosolylyal azt feleli: Nazarethböl támadhat-e valami jó ? (Ján. I, 47.) Fülöp nem bizonyítgat, hanem a tapasztalati módszert alkalmazza s azt mondja: Jer és láss! (Ján. I, 47.) Ez az egyik bibliai mondás. A másik az Úr szava, a melyet Ézsaiás hallott szent elragadtatásában, az Úr szava, a ki így szólott már igen sokszor: Kit küldjek ? Ki megy el? (Ézs. VI, 8.) E két mondást illetőleg nem akarom különben érdekes mellékkörülményekre hívni fel a figyelmet. Nem foglalkozom azzal a kérdéssel, milyen természetű volt az az elragadtatás, a mely Ézsaiást az élő Isten közvetlen közelébe vitte. Fülöp szavait magyarázgatva sem szándékozom azt az előttem kétségtelen tényt bizonyítgatni, hogy valamennyi evangélista ós apostol súlyt helyezett az ó- és újtestamentum összefüggésére s Mózes meg a próféták jövendöléseinek a Krisztusban való beteljesedésére. Nem akarok ezúttal egyebet tenni, csak e két rövid szónak a keresztyén életre való fontosságát kimutatni: 1. Jer és láss! továbbá 2. ICit küldjek ? Ki megy el ? I. y>Jer és lássía ez az alaphangja minden időkben azok prédikálásának, a kiket az Isten lelke indított s a kik a Krisztusban bizonyosságot és általa Istenben békét találtak. Három nagy elvet foglal magában ez a néhány egyszerű szó, 1. az isteni kijelentés szükségességének elvét, 2. a szabadság elvét s 3. a keresztyén hit bizonyosságának elvét. Jer ós láss, azt kiáltjuk mindazoknak, a kik a hitetlenség útain tévelyegnek s a kik erkölcsiséget, míveltséget és haladást akarnak Isten nélkül. Jertek ti boldogtalanok és lássátok meg az Isten fenséges cselekedeteit! Jertek ós szerezzétek meg azokat az erőket, a melyek az erkölcsiség pislogó parázsát lángra lobbantják! Miért költötök pénzt a haszontalan eledelre és fáradtok azért, a mi meg nem elégíthet? (Ézs. LV, 2.) »Jöjjetek én hozzám és hallgassatok engem, hogy éljen a ti lelketek (LY, 3.), azt mondja az Úr! Jöjjetek az Úrhoz és értsétek meg, hogy nincs igaz mívelődés és igazi haladás Isten nélkül! Vagy azon csodálkoztok, hogy az Isten oly dolgokat jelentett ki, a melyekhez gyarló értelmetek hozzá nem szokott? Csodálkoztok, hogy az Isten, minekutána sokáig szólt y>az Atyáknak a Próféták általa (Zsid. I, 1.), végezetre testet öltött szent Fiában? És csodálkoztok, hogy az isten szent Fia kiontotta drága vérét vsokak bűneinek bocsánatára^ Máté XXVI, 18.) és ezzel megalázott bennünket, mert kitüntette, hogy mi nyomorultak és bűnösök vagyunk, ós az ő »nagy szabadítása« (Zsid. II, 3.) nélkül kárhozat lenne részünk? Es csodálkoztok, hogy az, a kinek »adatot teljes hatalom mennyen és földön <í (Máté XXVIII, 18.) a halált meggyőzte es a halálból valósággal feltámadott? Hát azon nem csoclálkoztok-e, hogy a Szentlélek az Isten országát soha elpusztulni nem engedte s a sokszor bilincsbe vert keresztyénséget diadalra segítette? Szegény vak elmék! Szegény nyughatatlan szivek! Hát azt kívánjátok, hogy az élő Isten bölcsessége a ti gyarló bölcsességtekhez legyen hasonló?! Panaszkodtok, hogy az Isten cseleke-