Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-13 / 37. szám

toknak pengetését is szerettük volna hallani a közművelődési kongresszus szónokaitól. Ez lett volna a nemzet igazi kulturális eszméltetése. Mert tudás és nemzetiség szép dolgok, nagy dol­gok, de földi ós mulandó dolgok, melyeknek maradandóságot az Istennel való életközösség ethikai örök ereje acl. Elmúlik a tudás, elnémul a nyelveken szólás, de a szeretet, mely Istentől van, örökké megmarad ! Transsylvanus. Az alkoholizmus veszedelme s az ellene való küzdelem. A prot. egyház hasonlít ma az álomból felébredt emberhez. A legközelebbi tizedekben, ha nem is tétlenség­ben élt, de kellő öntudat hiján. Mint az organismus az álomban is végzi a maga funetióit, a lelki élet minden igazi jelei nélkül: úgy a protestáns egyház. A közelmúlt tizedekben eskettünk, kereszteltünk, temettünk, mindenek­felett prédikáltunk; mindent elvégeztünk, hogy a prot. egyház organumában fennakadás ne legyen, de semmit egyebet. Vagy legalább azt az intentiót, lelki munkát, melyet az ébrenlét, a valódi protestantismus követel, sőt a mely ennek szükségképeni folyománya: semmi esetre se végez­tük. És míg ez így volt: feltámadtak, vagy megszaporod­tak ellenségeink. A tétlen, komolyabb rendeltetéséről meg­feledkezetteknek a tana ez. A vallástalanság, az egyház ügyeivel semmit se törődés, az erkölcstelenség ijesztő mér­vet öltött, előbb ugyan — hogy úgy mondjam — negatív formában; de midőn komoly ügyet ekkor se vetettünk rá : positiv alakban. Mint elv, mint naturalismus, realismus, atheismus, egyszóval mint a ker. morál nyiltan bevallott elvi ellenségei. Mi sors éri egyházunkat, ha az egyházpolitikai tör­vények ébresztő hatása be nem következik; nem tudjuk. Elég az, hogy az ezt követő felébredésünkkor, veszé­lyes ellenségektől környezve találtuk magunkat. S ekkor számba véve ellenségünket, terveket készítettünk és itt-ott már elvetettük, vagy vetjük az igazi protestáns egyházi, erkölcsi élet magvait. De legalább nekem úgy tetszik, hogy ezen bölcs hadi tervezgetések között egy igen erős ellenféllel nem számol­tunk. Észre nem vettük-e, nem tartottuk-e elég sürgősnek, fontosnak a vele való foglalkozást: nem tudom ? Pedig meg vagyok győződve, hogy nagy részben létező bajaink ebből a forrásból táplálkoznak, vagy ezzel többé­kevésbbé mind összefüggésben vannak. Értem az alkoho­lizmust. E cikkelyben tehát röviden le fogom írni az alkoho­lizmus rombolását s az ellene való védekezést. I. Lássuk tehát az alkohol káros hatását elsőben fizi­kailag. Az orvosi tudomány megállapította, hogy egy fel­nőtt ember napi táplálékának tartalmaznia kell 100% fehérjét, t000 /0 zsirt, 100°/0 szénhydrátot. Ez az egészséges ember okszerű tápláléka. Minden más táplálék nem a test táplálására, hanem csak izgatására való, végeredményben rombolására tör. Ezek között főképen az alkohol, mint a szeszes italok szerfelett mérges része. Megborzadunk, ha az alkoholnak csupán a testi szervezetre gyakorolt káros befo­lyását megfigyeljük. E veszélyes anyag a test egyetlen részét se hagyja épen. Kezdődik a gyomor és belek hurutján, a rossz emésztésen s végződik a test teljes kimerülésén, midőn a test minden része felmondja a szolgálatot. Ha a statisztika összegyűjthetné azon adatokat, a mi sajnos a közegészségügyi statisztika mostoha kezelése miatt még nem lehetséges, hogy a felnőttek közül hány veszti el csupán testi egészségét az alkohol következtében, megbor­zadnánk. Pedig a rombolás nemcsak testi, de lelki, szel­lemi, erkölcsi, anyagi is. Itt már a statisztika is segítsé­günkre jő. Everett szerint az Egyesült-Államokban az alkoholizmus 10 év alatt tönkre tett 300,000 egyént, sze­gényházba vitt százezer gyermeket, 150,000 egyént börtönbe, 10,000-et tébolydába. 1500-at Öngyilkosságba, 2000-et gyil­kosságba, 200 ezeret tett özvegygyé, egy milliót árvává. Massachusets államban a bűnesetek 84, Indiana államban 75 százaléka a bűneseteknek iszákosságra vezethető vissza. Ohióban 8%-a az elválásoknak iszákosság következménye. Franciaországban 1882-ben, 68,934 egyént ítéltek el iszá­kosság következtében, az öngyilkosokból 799 esett iszáko­sokra, halállal végződő balesetekből 447. Angliában az iszákosok száma 600,000-re tehető, alkohol és delírium tremens következtében a lakosok 42°/0 -a bal meg. A téboly­dába 12% iszákosság miatt jut. Egy év alatt 204.000 bün­tetés iszákosság eredménye. Svédországban 25 ezer ember bűne vezettetett vissza iszákosságra. Tébolydába föl veitek­nek 6—8%-a a z alkoholizmus áldozata. Delírium tremensben volt 254, meghalt szeszes italok túlságos használata miatt 152; öngyilkos lett 1880-ban a lakosok 20%-a. Magyar­országon elítéltetett bűn és vétségek miatt 1872-ben 45,334 egyén; 1883-ban 101.654. Hogy ezen elrettentő számok a pálinka-fogyasztás­sal okozati összefüggésben vannak, mutatja az, hogy a bűn-, halálesetek száma a szeszfogyasztással emelkedik, azzal sülyed. Magyarország 1872-ben elfogyasztott 249 mii. 845,715 liter pálinkát, ebből jutott egy fejre 18 liter, 1883-ban ellenben 24 1. Svédországban L885-ben 7 lit. 1880-ban 8 1. Nagybritanniában 22 1. fejenként; Francia­országban gyártatott 1.821,287 hliter pálinka. Amerika csak 4 litert fogyaszt fejenként. Ezekhez viszonyul a bűn, a betegség és halálesetek száma. A mi a kiadásokat illeti: Angliában az évi kiadás pálinkára 136 m. font sterling, a mi kétszer annyi, mint az egyesült királyságokban fizetett összes évi földbér. Az összes népességnek Vio van a pálinkamérések körül el­foglalva. Franciaországban az elfogyasztod pálinka ára, és az abból eredő tényleges kár és költség 1,138.980,600; a morális veszteség 450 millió frank Az amerikai Egye­sült Áliamokban 600 millió dollárt költenek évenként szeszes italokra. Magyarországon 1872-ben 106 millió; 73'

Next

/
Thumbnails
Contents