Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

által meghatározott helyre adja kellő biztosíték mellett kamatozás végett. A pénztár kezeléséről évenként az elnökség által kitűzött időre rendes számadást terjeszt a bizottmány elé. 9. Az egyleti bizottmány. A bizottmány, melynek üléseire a tisztikar minden tagja hivatalos és szavazatképes, gondoskodik az egyleti tagok gyűjtéséről, neveik nyilvántartásáról, a tagsági díjak beszedéséről, az egylet jövedelmének gyarapításáról, a meglevő tőke elhelyezéséről. Elintézi a segélyezendők sorába felvételt, a segély arányának meghatározását. Megállapítja a vallásos könyvek beszerzésére adandó összeget. Évenként karácsonyfát állít az iskolás növendékek számára s e célra külön gyűjtést is rendez. Az elnök által felhívott bizottmánvi tagok a betegeket és elhagyott szegényeket időnként meglátogatják. Minden év végén megvizsgálja a pénztárnok számadását s jegyzőkönyvi kivonat kíséretében a közgyűlés élé terjeszti. A bizottmány annyiszor tart ülést évenként, a hányszor azt az ügyek vezetése szükségessé teszi s az elnökség az összehívást az egylet érdekében indokoltnak látja. Öt bizottmányi tagnak írásban közölt felhívására köteles az elnök bizottmányi gyűlést tartani. 10 Az egyleti közgyűlés. A közgyűlés joga a tisztviselők, bizottmányi tagok választása, a bizottmány intézkedéseinek helybenhagyása, a pénztárnoknak — bemutatott számadása nyomán — a további felelősség alól felmentése. Joga van a bizottmányt az egylet érdekében ^Vinak, szükségesnek talált intézkedések folyamatba vételére felhívni. A közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal bírnak az alapító, rendes és pártoló tagok. 11. Az egylet feloszlása. Ha az egylet bármi okból feloszlanék, egyleti vagyona, készpénze, tőkéi, alapítványai a gyülekezet birtokává lesznek, a mely is azt az egyletéhez hasonló nemes célra fordítja. A tolnai egyházmegye közgyűlése. A tolnai ev. ref. egyházmegye aug. 25-én tartotta évi rendes közgyűlését, Szegszárdon, buzgó gondnokának Szilassy Aladár pénzügyi bírónak és érdemekben megőszült esperesének Cselcey Istvánnak elnöklete alatt. A lelkészek kevés kivétellel jelen voltak. Jelen voltak a gyűlésen az egyházmegye tanítói is szép számmal a zsinati törvény által kivánt eskületétel céljából. Fontosabb ügyek következők voltak : Az esperesi évi jelentésen a millenniumi hazafias hangon kívül, borús hangulat vonult át, azon érzékeny elemi csapásokra való tekintettel, melyek a közelmúltban Tolnamegyét és így egyházainkat, lelkészeinket is sújtották. Az új aera intézményei az egyházak belső életében ez ideig zavarokat még nem okoztak. Az egyetemes gyámintézet ügyében a közgyűlés azon fontos határozatot hozta, hogy az ebbe szóló felvételi díjakat az összes most hivatalban levő rendes lelkészek helyett a megyei gyámintézeti alap fedezi, biztosítja azonban ebből a most élő özvegyeknek és árváknak az eddig fizetett legmagasabb 225 frt osztalékot. Új tag a megyei gyámintézetbe nem vétetik fel, hanem a jelenlegi tagok egyházaikkal együtt éltök végéig fizetik az eddigi járulékokat. A mórágvi iskola államosítását a közgyűlés az egyházra nézve kedvező feltételek mellett jóvá hagyta. Megengedte a pécsi egyháznak a felső-baranyaihoz való csatlakozását. A bonyhádi helyettes lelkészi állásnak miszsziói állomássá való változtatását és mint ilyennek állandó segélyezését tekintettel a positio nagy fontosságára, az egyházkerülethez meleg pártolással terjesztette fel. A tanügyi bizottság jelentése folytán a váraljai zajos múltú és jelenü tanítónak bekeblezését a közgyűlés megtagadta. A tanítóegylet kérelmére elhatározta, hogy a tanítóegyleti jegyzőkönyveket a jövőben, saját jegyzőkönyveivel együtt, függelékképen kinyomatja. A segélykérvények majdnem kivétel nélkül, itt-ott természetesen tetemes levonással, a szomorú évre való tekintettel meleg ajánlattal mennek fel a kerülethez. A számvevőszék jelentése constatálta azon szomorú jelenséget, hogy az egyházmegyében sok gyülekezet küzd a tetemes hátralék nehézségeivel és hogy a politikai hatóságok lanyhán teljesítik kötelességüket a behajtás körül. Hát még ezután! Szomorú meglepetésben és részesültünk a gyűlés végén. Az egyházmegyének hü, kipróbált munkása és feje, Csekey István esperes, a ki különböző állásokban négy és mint esperes is már két évtizeden át szolgálta híven egyházmegyéjét, agg korára és meggyengült erőire való hivatkozással kérte a további szolgálat alul való felmentetését. A közgyűlés szeretet és bizalomteljes marasztalása dacára, melynek gondnok uron kívül többen is kifejezést adtak, szilárdan megmaradt elhatározása mellett és így lemondása elfogadtatott és a szavazás január l-ig terjedő határidővel elrendeltetett. Az esperes lemondása a gyűlés végén történvén, a már távozni készülők között nem történt semmi megállapodás az esperesi szék jelöltjeire nézve, valószínű tehát, hogy az első szavazás nem is fog absolut eldöntésre vezetni. Ha a régibb gárda felé fordul a bizalom, úgy a szavazatok előreláthatólag Döczy József váraljai, Dömök Péter öcsényi és Dömötör Lajos bölcskei lelkész-tanácsbirák közölt fognak megoszlani. Lemondtak a gyűlés folyamán Bös Lajos egyh. aljegyző és dr. Nagy Sándor világi tanácsbiró, ez állások is betöltendők fenti határidőig. Egyházkerületi képviselők: Pap István egyházi, Kovács Sebestyén Endre világi részről. Volt két kisebb fontosságú bírósági ügy. A közgyűlés az nap véget ért. —p.—n.