Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

minden emberi rendeletnek, tehát az egyházi rendeleteknek is; 2. az egyháznak el kell őket ismerni és részökre elegendő szabad mozgást kell biztosítania.* »Fájdalom, igaz. hogy az első föltételt egyesek gyakran nem töltötték be, és ezért az egyház, többször nem ok nélkül, bizalmatlanná lett irántunk és az evangelizációra olyan kemény, merev páncélt szeretne vonni, melyben az épen olyan kevéssé tudna mozogni, mint Dávid a Saul fegyverzetében.* »Gyakran találkozunk azzal az egészen visszás véleménynyel, mintha a .íohanneum növendékei mind utazó prédikátorokká lennének, kik szünet és pihenés nélkül körüljárnak az országban, magánlakásokra és belmissziói egyleti házakban hirdetik az evangéliumot, a nélkül, hogy sokat törődnének a fennálló egyházi rendszabályokkal és organutnokkal. Pedig úgy még eddig a Johanneumból kikerült egyetlen testvér sem munkálkodott. Növendékeink valamennyien sokkal inkább olyan egyletek vagy társaságok szolgálatára engedtetnek át, melyek velünk együtt ugyanazon alapelveket vallják. Főmunkájuk általában kevésbbé az evangelizációban, mint a gyülekezetápolásban és a belmisszió-egyleti tevékenységben áll.« »Azt szereljük legjobban, ha lelkipásztorok hívják meg végzett növendékeinket segítő munkára, és nagyon örülünk, hogy mindig egy egész sereg ilyen meghívás fekszik bizottságunk előtt.* »Házi és kórházi látogatások által valamint népiskolákban, vasárnapi iskolákban, férfi-, ifjúsági- és leányegyletekben, keresztyének lapok terjesztése által stb. próbálunk az Úrnak szolgálni.* Hasonló nyilatkozatokra találunk az 1894/95. évi jelentésben és több más, az intézet szelleméről, benső életéről kiadott füzetkében, a már munkában levő 23 evan -gélista működéséről kiadott leírásokban is, úgy hogy ezek nyomán bátran állíthatjuk mi is, hogy a bar meni Johanneum, ez az evangélista-iskolának nevezett intézet, tulajdonképen szintén csak a belmisszió munkái számára képez félig-meddig lelkészi jellegű egyéneket. (Folyt, köv.) Csiky Lajos. BELFÖLD. Praktikus intézkedés. A Gyámintézetben, az ág. ev. gyámintézet közlönyében találtuk az alább következő alapszabályokat, a melyeket Gyurátz püspök ajánl az ev. gyülekezeteknek. Meggyőződésünk szerint ref. gyülekezetek is használhatják. ím itt következnek: Az ág. hitv. evang. gyülekezeti nőegylet alapszabályai. 1. Az egylet neve. Az ág. hitv. evang. gyülekezet nőtagjai egyletet alakítanak ezen név alatt: »Az ág. hitv. evang. gyülekezeti nőegylet«. 2. Az egylet célja. A gyülekezeti nőegylet célja: a) elemi iskolás szegény növendékek gyámolítása tanszerekkel, ruházattal; b) ínséggel küzdő szegények, özvegyek, árvák, betegek segélyezése; c) bibliának, ének- s imakönyveknek a konfirmandus növendékek között való kiosztásával a vallásos érzületnek ápolása; d) a templomi, oltári felszerelések hiányainak pótlása; c) segélyre szorult gyülekezetek, miszsziói célok támogatása; /') általában az egylet feladatának tekinti a gyülekezetek körében a közremunkálást az egyháziasság emelésén, s az evangeliumi szeretet ébrentartásán. 3. Az egylet tagjai. Az ágost. hitv. evang. gyülekezeti nőegylet tagjai: a) alapító tagok oly evang. nők, kik az egylet pénztárába egyszersmindenkorra legalább 30 frt alapítványt adnak be; b) rendes tagok, kik évenként legalább 1 frt tagsági díjat fizetnek; c) pártoló tagok, kik évenként bárminő összeget adományoznak az egylet pénztárába; d) tiszteletbeli tagok, oly más vallású vagy a gyülekezet körén kívül lakó ev. nők, kik méltányolva az egylet célját, ezt szíves adományaikkal gyámolítják. 4. Az egylet jövedelme. A gyülekezeti nőegylet forrását képezik: az alapítványok, a rendes tagok tagsági díjai, a pártoló és tiszteletbeli tagok és más jóltevők adományai, végrendeleti hagyományai. Az egylet által rendezett jótékony célú ünnepélyek jövedelme. Végül a gyülekezeti közgyűlés engedélyezése folytán e célra készült s a vasárnapi, ünnepi iszteni tisztelet végével kitett, templomi gyűjtő ládácska tartalma. 5. Az egylet tisztikara. A gyülekezeti nőegylet közgyűlésen szavazattöbbséggel választ 3 évre : a) elnököt; b) alelnököt; c) jegyzőt; d) pénztárnokot; e) tíz rendes és öt póttagból álló bizottmányt. 6. Az egylet elnöke. Úgy a közgyűlést, mint a bizottmányi gyűlést az elnök — ennek akadályoztatása esetén az alelnök — hívja össze és vezeti azokon a tárgyalás folyamát. A közgyűlés határozatait végrehajtja és képviseli az egyletet kifelé úgy az egyházközség, mint egyébb hatóságokkal szemben. A bizottmány működéséről jelentést terjeszt a közgyűlés elé. Az egylet alapszabályait az elnök bemutalja az egyházközségi közgyűlés előtt s ugyanide is jelentést tesz évenként az egylet működéséről. 7. Az egylet jegyzője. A jegyző, kit az egylet a gyülekezet férfi tagjaiból választ, úgy a bizottmányi, mint a közgyűlésekről rendes jegyzőkönyvet vesz fel. azt a következő gyűlésen felolvassa s hitelesítésre az elnöknek átadja; az elnököt a gyűlés vezetésénél, a fenforgó kérdések elintézésénél tanácsával támogatja. 8. Az egylet pénztárnoka. A pénztárnok a tagsági díjakat beszedi, az adományokat átveszi s felelősség terhe mellett kezeli. A bizottmány által kijelelt célokra az elnök vagy alelnök utalványozása szerint fizeti ki az illető összeget. A tett kiadásokról nyugtát vesz. A pénztári készletet, tőkét a bizottmány 72*