Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

Szerkesztőség;: IX. kerület, Pipa-utca 23. szám, hová a kéziratok cimzendök. Kiadó-hivatal : Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. éa hirdet, dyafe intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára i Félévre: 4 frt 50 krt egész évre: 9 frt. Egyes szám ára ftO kr. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Egy érdekes beszéd. Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek tudvalevőleg egy nagy hibája van, t i. hogy nőtlen ember. Ettől eltekintve, a miniszter sok jeles tulajdonsággal ékeskedik, ámbár jeles tulaj­donságainak némelyike »bűn« számba megy is olyik ítélőbiró előtt. íme, pl. a miniszter valósá­gos és soha nem ingadozó liberális ember. A politikai életben ugyan csak egy bizonyos, t. i. az, hogy semmi sem bizonyos, de ezenkívül mégis az is bizonyos, hogy Darányi Ignác a liberalis­mus elveit soha meg nem tagadja. Persze, ha az ember a » Magyar Á]lam«, meg az »Alkot­mány cc cikkeivel telíti meg az agyát, ez, hogy: liberális, nem jelent valami nagyon jót. Úgy egy kicsit az ördöggel való szövetségre gondol az ember, ha e jeles lapokat veszi zsinórmértékül. Mégis — óh csudák csudája — ez a rettenetes liberális férfiú élénk és tevékeny részt vesz az egyik keresztyén egyház ügyeinek intézésében és sebeinek gyógyításában. Még pedig nem úgy vesz részt, mint az a tanácsbiró földbirtokos, a ki, mikor megválasztották, rémülve kérdezte pap­barátaitól, hogy ő azt se tudja, mi lesz a teen­dője, mire ezek azt válaszolták, hogy meges­küszöl, hogy minden tekintetben kifogástalanul jársz el s az özvegy-árva pénztár javára leteszesz 200 frtot, a mit is a tanácsbiró úr hűségesen teljesítvén, soha feléje sem nézett az egyház­megyei gyűlésnek. Nem! A miniszter ott van jóformán mindig mindenütt, a pesti egyházme­gye, a dunamelléki kerület, a pápai főiskola, a budai ref. egyház s legutóbb a komáromi egy­házmegye ügyes-bajos dolgai intézésénél. íme tehát egy liberális és mégis az egyház és a vallás iránt érdeklődő férfiú. Ila politikai cikket írnánk, ki tudnók mutatni, hogy a minisz­ter jellemében több ilyen ellentét is van. Pl. hogy földmivelési miniszter ugyan, mégis a magyar föld­mívesnek igazán javát akarja. Továbbá: születése óta kormánypárti, de azért soha sem volt sine curá-ja. Azután meg, hogy miniszter lett ugyan, ele egy olyan ellenzéki politikus szerint, a ki azt vallja, hogy a kormánypártiságra való hajlandó­ság az ördögtől vagyon, tehát elfogulatlan biró ebben a kérdésben — sohasem strébereskeclett utána. Mi azonban nem politikai cikket irunk s mindezt — futólag — csak a miniszter jellem­zése szempontjából hoztuk fel. Valamennyi ellen­tétről azt szeretnők ugyan, hogy ne legyen ellen­tét, hanem egymást kiegészítő két fogalom, de a kérdés, a melyre e helyen s ezúttal felelni akarunk, mégis csak a következőd liberalizmus IV és vallásosság kizárják-e egymást vagy nem ? E kérdést a miniszter, vagy most már hagy­juk a minisztert, hanem mondjuk így: az egyluiz­megyei gondnok komáromi beszéde kapcsán vetjük fel, a melyet olvasóink a politikai lapokból bizo­nyára ismernek már. Az új gondnok az egyház első feladatául a valláserkölcsi élet felvirágoztatását állította oda. Később — inkább csak szónoki figuraképen — azt mondta ugyan, hogy az állami szempont érvényesítését kellett volna elől említenie, de beszédének e részében meg határozottan kijelen­tette, hogy a mennyiben valamely egyház — a református pedig e tekintetben kifogás alá bizo­nyára nem esik — az állameszmének híve, annyiban számot tarthat az állam támogatására is. Hangsúlyozta természetesen azt is, hogy a val­lásosságnak, a melyet az egyház ápolni hivatva van, távol kell lennie a felekezeti szükkeblüségtöl. E gondolatok, meg az a tény, hogy egy libe­rális ember a valláserkölcsi élet felvirágoztatá­sára ösztönöz, könnyűvé teszik feladatunkat, a mikor a fentebbi kérdésre válaszolni akarunk. Á dolog lényege ez: A liberalizmus és vallásosság csak akkor jönnek egymással ellentétbe, ha saját fogalmukkal jönnek ellentétbe. A liberalizmus is lehet álliberalizmus (pél-

Next

/
Thumbnails
Contents