Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1896 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-12 / 28. szám

EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség : IX. kerület, Pipa-utca 23. .szám, hová a kéziratok cimzendök. KI adó-hivatal : Hornyánszky Tikt,or könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 0 frt. Ef/yen szám ára 20 kr. A tanügy nagy hetében. Július első hetét a tanügy nagy hetének nevezhetjük. Az egyetemes tanügyi kongresszus, a tanító- és tanáregyesületek nagy része ezen a héten tartotta összejövetelét a székes-fővárosban. Négy-öt ezerre teszik a gyűlésezett tanférfiak számát. A tanítás minden neme és foka hatalmasan volt képviselve, csupán a különböző felekezetű papnevelő tanárok maradtak távol. Teljes és szakosztályi ülésekben tömérdek iskolapolitikai, didaktikai és paedagogiai eszmét, tervet, óhajt vetettek felszínre. Bajos volna mindezeket csak felsorolni is. A tanácskozások vezéreszméje az iskolapolitika volt. A tanítás minden nemében és fokozatán csaknem egyező értelemmel hangoztatták az egységes magyar nemzeti iskolázást. Ezt hangsúlyozta Heinrich elnöki megnyitója, ezt domborította ki Berzeviczy hatalmas előterjesztése, ezt részletezte a népiskolára vonatkozólag Földes Géza gyújtó előadói beszéde, ez uralkodik Sebestyén Gyula érdekes fejtegetéseiben, ezt alkalmazza a tanítóképzésre Badó Vilmosnak a szakosztály által elfogadott határozati javaslata is. Az egyetemes kongresszus kidomborodó vezéreszméje kétségtelenül az egységes nemzeti tanítás volt. Sajnos, hogy ez az egészséges eszme a raclikalisabb elem részéről a tanítás teljes államosításáig kihegyeztetett. s ezzel tanférfiaink egy része, közvetve vagy közvetlenül, az egyházi és a keresztyén iskolázás ellen is állást foglalt. Azt mondhatjuk, hogy a tanügyi kongresszus elvben hadat üzent az egyházi iskolának, akadémikus formában az állam részére foglalta le a közoktatást az egész vonalon. Ez a radikális iskolapolitika elvileg hibás,, gyakorlatilag kivihetetlen. Elvileg hibás, mert a tanítás színtelen, szürke nivellálását eredményezné, a miben teljességgel nincs köszönet. A közoktatásból kiszorítaná a nevelés ethikai és egyéni mozzanatait. Már pedig nincs ós soha sem volt a világon uniformis paedagogia. Gyakorlatilag meg célszerűtlen a közoktatás teljes államosítása. Az egyházak nevelésében rejlő keresztyén ethikai mozzanatokat nem tanácsos a köznevelésből kiűzni. Különösen a nép nevelésével kell csínján bánni. A nép a vallásából, az egyházából veszi szellemi tápláléka legjavát. Az államosított népiskola letöri, elvágja az egyház ós a keresztyénség erkölcsi hatásának legerő teljesebb gyökérszálait. A teljes igazság, melyet megtámadni — mint a B. II. helyesen mondja — - semmiképpen nem lehet, csak az, hogy Magyarországon ma ós még sokáig sem maga az állam, sem maga az egyház (itt a felekezetek összegét értem), sem anyagilag, sem erkölcsileg, sem szellemileg nem képes a modern oktatás és nevelés minden szükségeit fedezni. Ebből pedig az következik, hogy egyama törvény alá kell mindenkit helyezni s az állami iskolákba be kell bocsátani az egyházakat s az egyházak iskoláiba be kell bocsátani az államot, a mely nagy és egyetemes nemzeti érdekek őre. Ne felejtsük el soha azt az arany igazságot: nem az a fő, hogy állami-e, vagy egyházi-e az iskola, hanem az, hogy legyen jó az iskola, a tisztességes megélhetés feltételeivel a tanítás munkásaira nézve. A népoktatás körében mindig az a fő, hogy jó tanítói és papi kar nevekedjék. Ez az a gárda, mely megőrzi a nemzet legdrágább erőit, megőrzi és meggyarapítja, ha hivatásától ós a haza szeretetétől át van hatva. Ebből pedig két dolog következik. Egyik, hogy az olyan egyházi iskolát, mely a közoktatás és a hazafiság szempontjából kifogástalan, politikai vétek gyengíteni, vagy államosítás által megszüntetni. Hadd őrizze, nevelje, védje azt a jó katholikus, vagy kálvinista nép- és paedagogiai typust, mert ezekben van a mi nemzeti őserőnk. Másik pedig az, hogy a melyik iskola